Medence víz nélkül
Ellenzéki polgármesterek nap mint nap hangoztatják, hogy a járványhelyzet miatti kormányzati elvonások kivéreztetik az önkormányzatokat, a kormány a helyben lakóktól von el létfontosságú pénzeket. Gödöllőn egy látszólag jelentéktelennek tűnő ügy jól rávilágít az ellenzéki önkormányzatok ezzel kapcsolatos kormányellenes stratégiájára.A Gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola tanuszodájának vizét az önkormányzat még márciusban, a járványügyi veszélyhelyzet elrendelése után eresztette le. A medence azóta használaton kívül van, és értesüléseink szerint a városvezetés azt tanévkezdésre sem tölti fel vízzel. Szabóné Forgács Gabriella, a Dunakeszi Tankerületi Központ igazgatója kérdésünkre elmondta, Gémesi György, Gödöllő polgármestere július elején arról értesítette a tankerületi központot, hogy a tanuszoda újranyitásának költségeit az önkormányzat nem tudja vállalni. Ezt a döntést egyrészt az állami beruházás keretében megvalósuló sportuszoda létesítésével, másrészt az önkormányzat veszélyhelyzet miatti bevételkiesésével indokolta.
Bár a gödöllői alap- és középfokú oktatási intézmények fenntartója és működtetője a Dunakeszi Tankerületi Központ, 2017-ben az érintett tankerület és a gödöllői önkormányzat vagyonkezelési szerződést kötött, amelynek értelmében az önkormányzat a város valamennyi tornatermének és sportcsarnokának vagyonkezelési jogát megtartja, biztosítja a mindennapos testnevelés feltételeit, a tankerület pedig költségtérítés ellenében csak használója az ingatlanoknak. Megállapodtak abban is, hogy az üzemeltetési, karbantartási és felújítási költségeket az önkormányzat viseli a tanidőn kívüli és egyéb hasznosításukból származó bevételek fejében, így a tankerületet semmilyen kötelezettség nem terheli.
– A tankerületi központ az úszásoktatással kapcsolatos szerződés teljesítéséről jelenleg tárgyalást folytat az önkormányzat képviselőivel. Tekintettel arra, hogy a gyerekeknek a kieső tanmedence helyett a környező települések tanmedencéit, uszodáit kell igénybe vennünk, a tankerületi központ csak a jogszabályban előírt mértékű kötelező úszásoktatást tudja megszervezni az eddig Gödöllőn úszó tanulók számára. A Hajós-iskolában minden évfolyam minden tanulója használta az uszodát a mindennapos testnevelés keretein belül, szeptembertől az új gödöllői sportuszoda megnyitásáig azonban a Hajós-iskola tanulói számára az utaztatás miatt csak a legszükségesebb óraszámban tudjuk az úszásoktatást biztosítani – mondja Szabóné Forgács Gabriella.
Pazarló kiadások
Zmák Julianna Borbála, a Gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola igazgatónője a Demokratának elmondta, a döntés nem csak az iskola diákjait érinti hátrányosan. Az intézmény 670 diákjának hetente lenne úszásórája, ezen felül óvodáscsoportok, egyéb városi általános iskolások, asztmás gyerekek, valamint esti és hétvégi szabadúszók használják a medencét.
– Igyekszünk olyan megoldást találni, hogy a lehető legkevésbé sérüljön pedagógiai programunk helyi tanterve. A tagozatos tanulóink úszásóráit Kistarcsán tudjuk megtartani, a többieknek jelenleg a városban keresünk egyéb sportolási lehetőségeket az úszás helyett. Sajnos a Kistarcsára való utaztatás többletidőt igényel a gyerekektől és a pedagógusoktól is, emiatt a diákoknak heti három tanórájuk fog kiesni. A tanrendet tömbösíteni kell, ami azt jelenti, hogy a diákok nem az egész tanévben, csak fél éven át tudnak úszni. Az utaztatással járó költségeket a fenntartó tankerületi központ fogja fedezni – mondja az igazgatónő.
Vécsey László, a gödöllői központú választókerület Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője szerint az önkormányzat szerződésszegést követ el, hiszen a város a vagyonkezelési szerződésben vállalta, hogy a kezelésében megtartott létesítményeket, köztük a tanuszodát, köznevelési célokra működteti. Ezt egyoldalúan nem lehet megváltoztatni. Ráadásul az uszoda és a többi létesítmény tanidőn kívül bevételt is biztosít a városnak.
– Az uszoda feltöltése és működtetése évi nyolc-kilenc millió forintba kerül. Ez nagyjából annyi, amennyiért a polgármester a járványhelyzet idején új hivatali terepjárót vásárolt magának. Teljesen egyértelmű, hogy lenne pénz az uszoda feltöltésére, hiszen a város éves költségvetése nyolcmilliárd forint, ráadásul az elmúlt öt évben 18,8 milliárd forint fejlesztés érkezett a városba. Miközben Gémesi György azt hangoztatja, hogy a kormányzati megszorítások ellehetetlenítik az önkormányzatot, olyan kiadásokra jut pénz, amelyek még normál időszakban is pazarlónak számítanak, nemhogy egy veszélyhelyzetben.
Jelenleg is zajlik például a polgármesteri hivatal bővítése, amely több mint egymilliárd forintjába kerül a városnak. A kisebb tételek között jellemző apróság, hogy négy és fél millió forintért sikerült nyolcvan darab széket beszerezniük. Gödöllőn is ugyanaz történik, mint más baloldali vezetésű önkormányzatokban: a polgármester az önkormányzati bizottságok számát indokolatlanul felduzzasztja, telik a klientúra építésére, jut a nagypolitikai imázsépítésre, presztízsberuházásokra, miközben a szolgáltatások leépítésének, a fejlesztések elhagyásának felelősségét a kormányra kenik – magyarázza a képviselő.
Szerinte az orvos végzettségű polgármester azért vonakodik fejleszteni például a kezelésében szintúgy megtartott helyi rendelőintézetet, hogy be tudja mutatni, milyen rossz állapotban van a magyar egészségügy. A 2018-as választási kampányban Hadházy Ákos felkereste az intézményt, és képeket tett közzé az elhanyagolt épületről. Ez már csak azért is furcsa, mert a kormányra mutogatás helyett akkori szövetségesét, Gémesi Györgyöt mint fenntartót kellett volna számonkérnie az áldatlan állapotokért.
– Az önkormányzatnak lett volna lehetősége átadni a Tormay Károly Egészségügyi Központot az államnak, ez mégsem történt meg, amely önmagában nem volna baj, ha nem hagyta volna lepusztulni – hívta fel a képviselő figyelmet az ellentmondásokra.
Hozzátette, ha a városnak valóban nincs pénze az uszodára, módosítani kellene a szerződést, hogy a tankerület vegye át és működtesse azt. Ez azonban a rendelőintézet sorsához hasonlóan nem érdeke a polgármesternek, hiszen akkor a helyiek számára nem lehetne kézzelfoghatóvá tenni az önkormányzatok állítólagos kivéreztetését.
Gémesi György az önkormányzat anyagi helyzete mellett arra is hivatkozik, hogy a kormányzati beruházásban jelenleg is épülő városi versenyuszoda hamarosan elkészül, így nem lesz szükség a tanuszodára. Vécsey László ezzel kapcsolatban elmondta, az épülő uszodakomplexum használatbavételi engedélyét leghamarabb december végén adhatják ki, amit próbaüzem követ, így a létesítményt 2021 márciusánál előbb biztosan nem lehet igénybe venni. A Hajós tanuszodájának zárvatartása csaknem a teljes tanévben megfosztana sok száz gyereket az úszás lehetőségétől.
Politikai manipuláció
Ha megnézzük Gémesi György országos médiában tett nyilatkozatait, az önkormányzat anyagi helyzetére való hivatkozás sokkal inkább tűnik politikai manipulációnak, mint valós indoknak. A gödöllői polgármester, aki a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is, évek óta ismételgeti, hogy a kormány ellehetetleníti az önkormányzatokat. Amikor a kormány bejelentette, hogy a járvány elleni védekezés szükségessé teszi a közös teherviselést, és többek között az önkormányzatokat illető gépjárműadót átirányítják a központi költségvetésbe, azt állította, hogy őszre közel kétszáz település mehet csődbe az önkormányzatokat érintő elvonások miatt.
Gémesi szerint a kormány azért indított támadást az önkormányzatok ellen, mert a tavalyi helyhatósági választások óta „túl sok lett az ellenzéki önkormányzat, ami veszélyt jelenthet a Fidesz–KDNP 2022-es választási győzelmére.” Július elején Karácsony Gergely főpolgármesterrel tartott közös sajtótájékoztatót az önkormányzati elvonásokról. Karácsony Gergely arról beszélt, amikor megbüntetnek egy önkormányzatot, akkor nem a polgármestert büntetik, hanem az állampolgárokat, és amikor pénzt vesznek el, nem a polgármestertől, hanem a helyben lakó emberektől veszik el. Az eseményen Karácsony Gergely szorgalmazta, hogy a Fővárosi Önkormányzat is lépjen be a Magyar Önkormányzatok Szövetségébe, hogy a „többi szabad településsel együtt harcolhasson.” Néhány hete pedig az ATV-ben beszélt arról, hogy a kormány szándékosan építi le az önkormányzatokat. Az interjút a közösségi oldalán az alábbi hozzászólással tette közzé: „Az önkormányzatok ellehetetlenítése minden embert egyaránt érint, hiszen mindenki joggal várja el, hogy a megszokott módon működjenek a helyi szolgáltatások.”
A tanuszoda zárvatartásával jól szemléltethető, hogy egy megszokott szolgáltatás nem működik, és csak egy jó politikai kampány kérdése elhitetni a helyiekkel, hogy a kormányzati elvonások miatt nincs pénz rá. Hadd bosszankodjanak a szülők, a gyerekek és a pedagógusok, hiszen a kormány ellen való hergelés többet hoz a konyhára, mint ha minden rendben működne.
Medencestratégia
Ellenzéki polgármesterek naponta elmondják, hogy a kormányzati elvonások miatt nehéz helyzetbe kerültek az önkormányzatok. Élen jár ebben Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely, aki erre hivatkozva állított le egyes kerületi útfelújításokat. A főpolgármester közölte, a „Budapestet sújtó megszorítások” miatt csak azokat az utakat újítják fel, amelyeket „a budapesti úthálózat szempontjából a legfontosabbnak” tartanak. A Karácsony Gergelyhez közel álló hírportál, az Ez a lényeg egy mondatban elmagyarázta, hogyan kell érteni a főpolgármester szavait: „nem Karácsony Gergely, hanem Orbán Viktor veszi el az útfelújításra szánt pénzt Budapesttől”.
Barkóczi Csaba, a pécsi önkormányzat fideszes képviselője is arra hívta fel figyelmünket, hogy miközben pazarló és felesleges kiadásokra jut pénz, fontos projekteket az önkormányzati elvonásokra hivatkozva leállítanak.
– Péterffy Attila polgármester az ötéves ciklus alatt többet költ a saját klientúrájára, mint amennyit a kormány a védekezés miatt elvont a várostól. Baloldali ügyvédek megbízási díjai, vezérigazgatói fizetésemelések és korábban nem létező tisztségek tiszteletdíjai terhelik a város költségvetését, miközben a kormányzati elvonásokra hivatkozva leállították a magyarürögi csatorna- és járdaépítési projektet, valamint kétszázmillió forintot vontak el az óvodáktól – vázolta a képviselő.
Vörös Tamás, a józsefvárosi Fidesz–KDNP frakcióvezetője kérdésünkre elmondta, Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban a társasház-felújítási programokat fagyasztotta be a városvezetés a járvány miatti elvonásokra hivatkozva. Az elmúlt években a Fidesz–KDNP vezette kerület saját forrásból évente milliárdokat fordított társasház-felújítási programokra, tavaly például kétmilliárd forint volt a keretösszeg. A baloldali városvezetés az idén erre már csak 300 millió forintot szánt, majd a veszélyhelyzetre hivatkozva 40 millió forintra csökkentette az összeget.
Pikó András polgármester folyamatosan azt hangoztatja, hogy a kormány cserben hagyta a kerületet, ezért semmilyen fejlesztésre nincs pénz, a forrásokat a működésre kell fordítani. Azzal vádolja a kormányt, hogy a járvány elleni védekezés miatt 1,1 milliárd forint fejlesztési forrást vont el a kerülettől. „Minden egyes józsefvárosi lakos fejenként közel 15 ezer forintról kénytelen lemondani – így válik könnyen érthetővé, mennyi pénz az, amit a kormány egyetlen tollvonással vett el a kerülettől” – írja az önkormányzat portálja.
Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a kerület korábbi polgármestere erre úgy reagált, hogy a kormány csak a fel nem használt fejlesztési pénzeket vonta el a kerülettől.
– Pikó András tavaly nyár óta tudta, hogy az önkormányzat számára rendelkezésre áll ez az összeg, mégsem hívta le a kormánytól. A polgármester megválasztása után egy lépést sem tett, hogy előkészítse a szükséges döntéseket, a kerület idei költségvetésébe nem írta bele a támogatást – világított rá utóda hazugságaira Kocsis Máté.
Karácsony Gergely azért szeretné a Gémesi György által vezetett Magyar Önkormányzatok Szövetségébe tömöríteni az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, mert így jobban összehangolható a kormány elleni kampányuk: minél több településre átültetni a víz nélküli medence legendáját, azaz leállítani helyi szolgáltatásokat, akadályozni a fejlesztéseket, és mindezért a kormányt okolni. Egy szóval kifejezve: uszítani.