Meg kell szüntetni a pedagógusbántalmazást
Az iskolaőrség létrejöttét megalapozó, az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges törvénymódosítási javaslat vitájával folytatta keddi munkáját az Országgyűlés.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár expozéjában emlékeztetett, hogy a közelmúltban megszaporodott a tanárokkal szembeni erőszak, fenyegetés, az elkövetők pedig sajnos több esetben 12-17 év közöttiek, és sokszor még videót is készítenek a munkájukat végző pedagógusok verbális, fizikai megalázásáról. Az ilyen erőszakos esetek súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére, szétzilálják az iskolai közösségeket – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a rossz iskolai légkör csökkenti az oktatás eredményességét is.
Az államtitkár megjegyezte, hogy az erőszak gyökere nem feltétlenül csak az iskolában van, döntő a szerepe az otthoni nevelésnek.
Közölte: a kormány célja az iskolai erőszak megszüntetése, megelőzése, amihez egy – törvénymódosítást is igénylő – intézkedéscsomagra van szükség.
A kormány már az elmúlt tíz évben is sokat tett az iskolai erőszak megelőzéséért, a most tárgyalt javaslat pedig ezeknek az intézkedéseknek a folytatása, kibővítése, továbbá célja az agresszió kezelése, szankcionálása – mondta Maruzsa Zoltán.
Az előterjesztés legjelentősebb elemének nevezte az iskolaőri rendszer megteremtését. A javaslat elfogadásával az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre, tagjai 2020. szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot nagyságrendileg 500 köznevelési és szakképzési intézményben, ott, ahol a rend fenntartása ezt igényli. Az iskolaőrök rendszerét jelenleg kizárólag állami intézményekben vezetik be, ahol ezt az intézményvezetők kérik – ismertette.
A kormány azt várja, hogy az iskolaőrök jelenléte növelni fogja a tanárok és a tanulók biztonságérzetét, visszatartó erőt fog jelenteni a bántalmazóknak.
A köznevelésért felelős államtitkár arról is beszámolt, hogy az iskolaőröknél lőfegyver nem lesz, de szükség esetén kényszerítő eszközt alkalmazhatnak: testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot, bilincset. Az őrök csak az iskola területén intézkedhetnek tanítási időben.
Az iskolaőri rendszer bevezetéséhez szorosan kapcsolódó technikai megoldás lehet egy olyan applikációs jelzőrendszer kialakítása, amelyen keresztül a tanár segítséget kérhet majd – jegyezte meg.
A törvényjavaslat alapján a hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy, valamint a támogatóik elleni erőszak esetében már 12 éves kortól büntethetők lesznek az elkövetők, ha az elkövetéskor rendelkeznek a következmények felismeréséhez szükséges belátással.
Maruzsa Zoltán közölte továbbá, az indítvány lehetőséget ad arra, hogy ha a fiatalkorú felelősségét a bíróság megállapítja, akkor a bűnügyi költség a szülőt terhelje.
Javasolják azt is, hogy jogerős ítélet esetén – ha a bíróság nem szab ki szabadságvesztést – a gyermek után járó családtámogatási ellátást egy évre szüneteltessék.
Jelezte egyúttal, folyamatban van egy kormányrendelet-módosítás annak érdekében, hogy az intézmények és fenntartóik vizsgálják felül a házirendben a mobiltelefonok használatára vonatkozó szabályozást.
A pedagógusok bántalmazását meg kell szüntetni, minden szóba jöhető eszközzel fel kell lépni ellene, hogy a tanárok nyugodt, biztonságos körülmények között végezhessék munkájukat – összegzett az államtitkár.
Fidesz: az állam kötelessége az iskolarendszer védelme
Horváth László (Fidesz) azt mondta, a társadalom széles körében egyetértés van az iskolai erőszak elutasításában, abban, hogy a tanároknak és a diákoknak joguk van az emberi méltóságuk tiszteletben tartásához és a biztonsághoz. Minden szülőnek joga van ahhoz is, hogy biztonságban tudja a gyermekét az iskolában – hangsúlyozta.
Kijelentette: az állam kötelessége ezeknek a jogoknak a biztosítása, továbbá az iskolarendszer védelme. Ahol az erőszak beférkőzik az iskolába, ott egy idő után sem tanítani, sem tanulni nem lehet – mutatott rá, hozzátéve, hogy az erőszak gyökerében a családnak meghatározó szerepe van.
A fideszes politikus jelezte azt is, hogy a társadalom gyorsan reagál az iskolai erőszakra: aki teheti, menekül az érintett iskolából, így az intézmény működése, fenntartása kerül veszélybe.
Horváth László megemlítette Gyöngyöspata iskolájának példáját, ahol a korábbi 200-ról 80-ra csappant a diákok száma, a gyermekek többsége ugyanis kénytelen volt elhagyni az intézményt a mindennapos erőszak, a lehetetlenné váló tanítás és tanulás miatt.
A törvényjavaslat egyik legfontosabb elemének az iskolaőrség felállítását nevezte.
