Még mindig van szén

A Gazprom január elsején leállította az Ukrajnán keresztül érkező gázszállításokat, miután lejárt a Gazprom és az ukrán Naftohaz, illetve a Gazprom és a gázszállítási rendszert üzemeltető társaság megállapodása az orosz gáz tranzitjáról. A gázszállítás esetleges újraindítása hosszas geopolitikai csaták kimenetelének függvénye lehet a későbbiekben.

A szénbányászszakma képviselői ismételten felhívták a figyelmet az egyetlen ismert bőséggel rendelkezésre álló primer energiahordozónkra, a lignitre. Livo László, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) Energiabiztonsági Bizottságának elnöke szerint napjaink geopolitikai helyzetében nemcsak a szuverenitásunkra, hanem a nemzetbiztonságunkra is egyre nagyobb veszélyt jelent, hogy miközben az áramigényünk egyre nő, az importfüggőségünk folyamatosan, napi szinten meghaladja a negyven százalékot.

– A közelmúltban egy meg nem nevezett forrásunktól arról értesültünk, hogy a Magyar Villamos Művek a tulajdonában álló MVM Mátra Energia Zrt. lignittüzelésű blokkjainak kapacitáscsökkentését tervezi. A szénbányászszakma képviselői értetlenül állnak e szándék előtt – tájékoztatta lapunkat a bizottság elnöke. – Igaz, a három darab 200 megawatt feletti kapacitású lignittüzelésű blokk műszaki állapota az elmúlt évtizedekben leromlott, de 2023-ban, illetve 2024-ben milliárdokat költöttek az egyes blokkok megújítására. 2024-ben kettő reggel és délután-este teljes kapacitással, egyéb napszakokban körülbelül 50 százalékos kiterheléssel ment. A harmadik blokk vagy felújítás alatt volt, vagy tartalékként kapott szerepet.

A 2025-ös terv viszont már csak egyetlen blokk folyamatos üzeméről szól, miközben a bükkábrányi bánya lignitvagyona körülbelül hétmillió tonna a fejtési határig. 2024-ben Visonta bányával együtt mindössze körülbelül kétmillió tonnát termeltek ki. Terv született Bükkábrány bánya bezárásáról, pedig a Vatta és Csincse községek közötti összekötő út túloldalán több tíz évre elegendő lignitvagyon van még, tudtuk meg. Közben az országban több nagy villamosenergia-igényű beruházás indult vagy indul a közeljövőben. Magyarország áramigénye 2030-ra a mainak mintegy 1,6-1,8-szeresére nő.

Livo László hozzátette, hogy az MVM Mátra Energia széntüzelésű blokkjai működési idejének lejártáig meg kell építeni a három darab Visontára, illetve Tiszaújvárosba tervezett 500 megawattos gázerőműblokkot az MVM tervei szerint. Ezután a mátrai szénerőmű a tervek szerint lignitet már nem égethet.

– Felmerül a kérdés, hogy honnan lesz földgáz, hiszen Magyarország saját éves termelése mindössze másfél milliárd köbméter. Ez a meglévő 3000 megawattnyi kapacitású földgázerőművünk 50 százalékának üzemeltetésére elegendő csupán. A Török Áramlat hozzánk is elérő vezetéke is csak 15,5 milliárd köbméter szállítására képes, amiből ránk az Oroszországgal 2015-ben kötött szerződésünk alapján mindössze 4,5 milliárd köbméter jut. A többi az útjába eső országoknál marad. Éves fogyasztásunk körülbelül hatmilliárd köbméter. Ám a jelen geopolitikai helyzetben Csehországnak, Szlovákiának és Moldáviának is kapnia kellene ebből, ami a Szerbiára és Magyarországra eső mennyiség csökkentését jelenti.

Így a három tervezett úgynevezett CCGT-erőművünknek nem jutna gáz. A mátrai erőmű még a szén-dioxid-kvótával együtt is versenyképes áron képes villamos energia előállítására.

Az elmúlt időszak trendjei alapján az áram tőzsdei árának mozgása megawattóránként mínusz 150 és 1000 euró között változott 2024 során. Az MVM lignittüzelésű erőművében az önköltség szén-dioxid-kvótával együtt körülbelül 120 euróra rúg megawattóránként, aminek jelentős része, 80-86 euró a szén-dioxid-kvóta ára. A lignit további előnye, hogy a belőle származó áramot hazai alapanyagból magyar munkavállalók állítják elő az MVM-en belül. Livo László szerint az elmúlt fél év villamosenergia-piaci trendjei alapján különösen érthetetlen, hogy miért kell leépíteni az egyetlen tisztán hazai alapanyagból működtetett kapacitást, amikor inkább fejleszteni lenne érdemes.

Annál is inkább, mert a visontai erőműben a lignit mellett biomassza- és hulladékégetés is történik. A villamos energiára, az erőművi füstgáz-kéntelenítőben képződő gipszre, gőzellátásra és az erőmű hulladék hőjére a szomszédos ipari parkban sok vállalkozás, építő- és élelmiszeripari, környezetvédelmi feldolgozóipari és egyéb vállalkozás is számít. Az erőmű bezárása miatt aggódó üzemek és a szakemberek is úgy vélik, működésben kellene tartani továbbra is, legalább a Paks II. beüzemeléséig.

Ami a hazai szénkészleteinket illeti, Vojuczki Péter bányamérnök szerint évtizedekre elegendő szénvagyonunk van, a Magyar Geológiai Szolgálat adatai szerint összesen mintegy 10,6 milliárd tonna, amiből kitermelhető 8,6 milliárd, ebből a mecseki feketeszén mintegy 1,6 milliárd tonnára tehető. Barnaszén található Dorog térségében, Tatabányán, Oroszlányban, a Bakonyban, Nógrádban és Borsodban, lignit Nyugat-Magyarországon, illetve Mátra- és Bükkalján.

– A lignitet és a földgázt felhasználó erőművek műszaki adatainak hosszú statisztikai soraiból arra lehet következtetni, hogy a visontai erőmű háromszor kétszáz megawatt teljesítőképességű blokkjainak üzemben tartásával, illetve korszerűsítésével évente mintegy 1,4 milliárd köbméter földgáz importját lehet kiváltani – mondta a Demokratának Vojuczki Péter.

Livo László szerint meg kellene fontolni több új, hatékonyabb, környezetkímélőbb lignittüzelésű 500 megawattos erőművi blokk építését a meglévő tervek alapján nemzetbiztonságunk és energiaszuverenitásunk érdekében. A bizottság elnökétől megtudtuk, hogy fiókban vannak a tervei egy 450 megawatt teljesítményű, 40-44 százalékos hatásfokú, fluid ágyas lignitblokknak, ami a mi lignitünk égetésére alkalmas. A beruházás költsége mai áron nem haladja meg a 450 milliárd forintot.

– A Mátrában ennek a helye is készen van. 2012 óta nyírják a területen a füvet. Ilyen blokkokat gyártanak például Lengyelországban.

Németország viszont az MVM által beszerezni tervezett földgázblokkokhoz (5-650 megawatt) hasonlóakat 15 darabos mennyiségben tart szükségesnek a saját országa számára a következő öt esztendő alatt. Ám egyelőre nincs sem gyártó ilyen rövid határidőre, sem vezeték a fogyasztani kívánt földgázmennyiségre Németország felé.

Ilyen erőművi éves földgázmennyiség szállításához ugyanis minimum 9,75 milliárd köbméterrel több kell, ami a német ipari, illetve lakossági felhasználással és a többi ország földgázfogyasztásával együtt az Északi Áramlat 1 és/vagy 2 párhuzamos vezetékein történhetne, márpedig három szálat a négyből felrobbantottak. Ezek a külön-külön évi 55 milliárd köbméter kapacitású földgázvezetékek most vizsgálatra és felújításra szorulnak. Ám még ez sem elég, mivel a megnövekedett áramigény és a holland Groningen földgázmező bezárása miatt további kapacitásnövelésre lenne szükség. Persze ez ma még csak vágyálom, realitássá csak akkor válhat, ha Németország újra megbékél az orosz földgázzal, ami ugyebár néhány nap alatt nem megy.

Magyarország az elmúlt tíz év alatt 3550 milliárd forintot költött napelemekre napelemparkokban, illetve háztetőkön. Ebből körülbelül 3600 megawatt kapacitású ligniterőművet lehetett volna építeni Bükkábrányban, vagy Visontán, vagy akár Toronyban. Még mindig nem késő. Az uniótól kaphatunk mentességet a szén használatára, ahogy Németország, Görögország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia is megkapta pár évvel ezelőtt.