„Még soha nem volt ennyire rossz állapotban az Európai Unió”

Kovács István arról beszélt, hogy az elmúlt évek válságai nagyon megtépázták az uniós intézményrendszerbe és annak kompetenciájába vetett bizalmat, az intézményrendszer ugyanis „szélkakas módjára” fordul mindig valamilyen irányba, amitől az európai emberek úgy érzik, hogy a vezetés inkompetens és nem tudja megoldani a problémákat. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette, „teljes csőd” az a politika, amelyet Ukrajna kapcsán az EU folytat, hiába látszik ugyanis, hogy a szankciós politika hatástalan, „az EU-ban úgy gondolják, hogy ha valami nem működik, akkor azt erőltetni kell”.

Az ukrajnai háború gazdasági hatásai miatt pedig a globalizáció omladozik, „szigetekre esik szét”, újfajta világrend bontakozik ki, Európa pedig nem találja a helyét ebben az új rendben – tette hozzá az igazgató. Kovács István azt is mondta, hogy Európát politikai bajok is sújtják. Szerinte az eddig napvilágra került korrupciós ügyek még csak a „jéghegy csúcsát” jelentik, és valójában „az egész brüsszeli elit sárossá vált”.

Az intézményi válság véleménye szerint odáig fajulhat, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokra készülve az Európai Bizottságra hárítja a felelősséget a parlament, sőt bizalmatlansági indítvány is lehet belőle, ami viszont az EU szempontjából a lehető legrosszabb forgatókönyv lenne, mert ha a jelenlegi bizottság megbukik, akkor csak még rosszabb jönne. Kovács István úgy vélekedett, hogy mivel az intézményrendszer nem képes megoldani a gondokat, „álproblémákat” fog generálni, úgy mint a jogállamiság és a demokrácia körül forgó látszatvita.

A Magyarországnak járó uniós forrásokról azt mondta, hogy következő mérföldkő március vége, addig kell a magyar kormánynak vállalásokat teljesíteni, elsősorban az igazságügy függetlenségének területén. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy szerinte a magyar igazságszolgáltatás a legjobban működő és a legfüggetlenebb világviszonylatban, ezért minden olyan javaslat, amely a további javítását szolgálja, valójában csak ürügy, hogy az EU a hatásköröket tágítsa.

Az igazgató véleménye szerint idén tovább erősödik majd az a tendencia is, miszerint Brüsszel hangsúlyosabban szeretne beleszólni a tagállami politikába, valamint a Magyarország és az EU közötti konfliktus sem csitul, hanem súlyosbodik majd. Kijelentette, hogy csak az hozna változást az európai intézményrendszerbe, ha megváltozna az Európai Parlament összetétele, amely szerinte masszív balliberális többséggel rendelkezik.

Véleménye szerint a választásokhoz közeledve egyre jobban megbomlik a jelenlegi koalíció a parlamentben, mert minden párt meg akarja majd mutatni a saját karakterét. Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató azt mondta, hogy Magyarország és az uniós intézmények közötti viták folytatódni fognak idén, ugyanakkor áthatja az évet a 2024-es európai parlamenti választásra való felkészülés is.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy az Európai Parlament kétségkívül ismét a csúcsjelölti rendszert támogatja majd, ami a föderális Európa irányába való elmozdulás erőltetését jelenti. Szólt arról is, hogy az év elején Svédország vette át az EU soros elnökségét, amelyre azért is érdemes figyelni, mert nincs messze a jövő évi magyar uniós elnökség.

A svéd elnökséggel kapcsolatban kitért arra, hogy nem számít „pálfordulásra” a szankciós politika kérdésében, szerinte a svédek nem fordulnak el az eddigi állásponttól. Kovács Attila az idei jogállamisági jelentésről azt mondta, hogy „az pénzügyi zsarolási eszköz és hivatkozási alap az uniónak”, és a nemzeti, konzervatív, keresztény alapokon álló véleményeket a bizottság teljesen figyelmen kívül hagyja.

Végül szólt arról is, hogy az európai politikát nagy mértékben meghatározza majd néhány tagállami választás, például a finn és a lengyel parlamenti, valamint a cseh elnökválasztás, Európán kívül pedig török elnökválasztás is hatással lehet, hiszen Törökország fontos szerepet játszik Európa stabilitásában és a migrációs válság kezelésében.