Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A képviselők hivatali esküt tesznek a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén a Városháza dísztermében 2024. október 4-én

Az új összetételű Fővárosi Közgyűlést a főpolgármester, Karácsony Gergely és 32, a fővárosi listáról mandátumot szerzett képviselő alkotja.

Elsőként a főpolgármester tett esküt, majd őt követték a képviselők. Egy képviselő, Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, a XII. kerület polgármestere nem volt jelen, neki a következő ülésen kell majd letenni az esküjét.

Karácsony Gergely az eskütételeket követően mondott beszédében kiemelte: Budapesten nem az egyik vagy a másik politikai oldal van hatalmon, hanem a budapestiek. Budapest nagyszerűsége a sokszínűségében rejlik – hangsúlyozta.

A főpolgármester arról beszélt, képviselőként akkor szolgálják meg azt a bizalmat, amivel a budapestiek megtisztelték őket, és azt a felelősséget is, ami a megtisztelő bizalommal együtt jár, ha arra szövetkeznek, hogy az együttélés, jogok garantálása, a kötelességek tiszteletben tartása és az ezekből származó kézelfogható szenvedélyből születik a politika Budapesten.

„Felelősségből ugyan eltérő mennyiségben porcióztak közöttünk a budapestiek, de mindannyiunkra róttak ebből. A legtöbbet természetesen rám” – fogalmazott Karácsony Gergely hangsúlyozva: ennek a felhatalmazásnak eleget tennie kötelessége.

Egymás kötelességinek tiszteletben tartására hívta fel a képviselőket a főpolgármester, aki arra is kérte a közgyűlés tagjait, hogy segítsék egymást kötelességeik teljesítésében.

Hirdetés

Karácsony Gergely szerint a testület tagjai „sokfelől, sokféle világlátással, különböző elvekkel és hitekkel” érkeztek, és – mint fogalmazott – „úgy helyes, ha mindannyian ragaszkodunk az elveinkhez és a hiteinkhez, de Budapest szeretete bizonyosan összeköt bennünket, és ez alap is a közös munkára”.

Pest városnak úgynevezett polgárlevelét idézve, amely szerint a pesti polgár immár városlakó és a város „szabadságaiban, privilégiumaiban, s igazaiban részessé tétetik”, azt hangsúlyozta: mától azon kell dolgozniuk közösen, hogy ezeket nap mint nap részessé tegyék a budapestiek hétköznapjainak, „Budapest mai szabadságait, jelen idejű jogait és létező igazságait”.

Mert ez is a városban született politika sarokköve: a jogok garantálása, hogy Budapesten mindenkinek szabadságában álljon, hogy a saját sorsa főszereplője lehessen. Jog az egyenlő méltósághoz, az egészséges környezethez, a lakhatáshoz, a kultúrához – jelentette ki Karácsony Gergely, majd azt mondta, ha garantálni nem is tudják ezeket, de legalább azt garantálják, hogy minden döntésüket az a cél vezérli: Budapest mindannyiunk közös otthona legyen.

A főpolgármester kiemelte: Budapestnek kézzelfogható, gyakorlatias politikára van szüksége. Muszáj látni, hogy mennyire megváltozott a világ körülöttünk és hogy ez a változás nem fog megállni: hogy válságok sora rángatja a világot és benne Budapestet is, és azért muszáj, hogy világos jövőkép mellett „lecövekeljük” a városunkat – hangoztatta.

Karácsony Gergely azt mondta: a városkormányzás prózai műfaja új hozzáállást igényel mindenkitől ebben az új közgyűlésben, mert mától itt mindenkinek már nemcsak arra a kérdésre kell tudni válaszolni, hogy mit és miért, hanem arra is, hogyan és miből.

Mindezért azt javasolta, hogy a dolgok emberi léptékének helyreállítására koncentráljanak.

A követendő célok között sorolta azt, hogy senki ne veszítse az életét közlekedési balesetben, és ehhez minden okosan kialakított sebességcsillapítás, zebra, kamera, közelebb vihet.

Nemcsak a hajléktalanellátást kell javítani, de orvosolni kell a lakhatási válság hatásait is. Továbbá élhetőbb lesz Budapest és az itt lakók is egészségesebbek lesznek, ha tovább folytatódik a városon belüli sétálás arányának jelentős növekedése és a bringás forradalom – mondta Karácsony Gergely. Kiemelte: folytatni kell az akadálymentesítést, a közterületek zöldítését, folytatni kell a fásítást, meg kell építeni a hiányzó árvízvédelmi szakaszokat, és tenni kell annak érdekében, hogy esőből minél többet vizet megfogjanak.

Korábban írtuk

„Az elmúlt években kezdtünk hozzászokni, hogy az életünk a politikáról szól. Itt az ideje, hogy ne az életünk szóljon a politikáról, hanem a politika szóljon az életünkről, és az otthonunkról, a városról, amelynek vagyunk lakói, és amelynek nevei is van: Budapest” – zárta beszédét a főpolgármester.

A testületben tíz-tíz képviselője van a Fidesz-KDNP-nek és a Tisza Pártnak, a Demokratikus Koalíciónak (DK) három, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (MKKP) három, a Vitézy Dáviddal Budapestért – LMP-Zöldeknek szintén három, a Párbeszéd-Zöldeknek kettő, az MSZP-nek egy.

Az elhangzott főpolgármesteri tájékoztatás szerint a közgyűlésben hat frakció alakult: a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja Szentkirályi Alexandra vezetésével, a Tisza Párt frakciója Ordas Eszterrel az élén, a DK-frakció Szaniszló Sándor, XVIII. kerületi polgármester vezetésével. Az MKKP-frakció vezetője Kovács Gergely, valamint a Podmaniczky Mozgalom néven alakult meg a Vitézy Dáviddal Budapestért – LMP-Zöldek közös frakciója Vitézy Dávid vezetésével.

Az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Donáth László evangélikus lelkészre, volt szocialista országgyűlési képviselőre, Novák Ferenc – közismert nevén Tata – a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-és Erkel Ferenc-díjas koreográfusra, rendezőre, valamint Jelenits István piarista szerzetesre, Széchenyi-díjas teológusra.

Az ülés kezdete előtt a Második Reformkor aktivistái demonstráltak a Városháza épülete előtt, és olyan táblákat tartottak a kezükben, amelyeken – a többi között – az volt olvasható: „Orosz kínai befektetők be, Diákváros ki”; „Stop aranyvízum”; „A lakhatás nem business”.