Megállapodás a kormány és a főváros között

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István, a harmadik ciklusára készülő főpolgármester szombaton aláírta a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást, amelynek része a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a „tekintélyes horderejű és széleskörű” megállapodást, amelynek eredményeképpen „a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak”.

Továbbá Budapest választott főpolgármesterének és köztestületének jelentős befolyása lehet a főváros fejlődésére – mondta a főpolgármester, hozzátéve: „jelentősebb, mint az elmúlt hetven év során bármikor”. 

„Ha megfeleltethetően értelmezzük, és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket, akkor akár az Andrássy-Podmaniczky-korszakhoz hasonló fejlődés elé nézhet a főváros” – fogalmazott Tarlós István.

A főpolgármester Budapest egyesítésének egykori folyamatáról szólva elmondta, hogy 145 évvel ezelőtt a fővárosi tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg át is vette, és ezt a jeles dátumot tekintjük az egységes Budapest megalakulásának.

A városrendezéssel kapcsolatos teendők ellátására elrendelte a törvény az egészen 1948-ig működő Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását, amelynek fő feladata a fővárosra vagy városrészekre kiterjedő szabályozási tervek készítése, a fejlesztési munkák előkészítése volt – idézte fel.

Tarlós István kitért arra is, hogy míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik, addig 1900-ban az egyesített Budapest már a nyolcadik volt az európai nagyvárosok sorrendjében. A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett, tehát Budapest már 1890-ben kétszer akkora volt, mint Debrecen ma.

A magyar főváros kivételes tempójú fejlődése a térségben civilizációs mintát teremtett. Pest és Buda egyesítése a magyar nemzet életképességének bizonyítéka – mondta.

Tarlós István megjegyezte, Jókai Mór millennium utáni észrevételét továbbgondolva bizton állítható, hogy „Budapestnek nemcsak nőni, hanem emelkedni is kell!” Ennek az emelkedésnek a görbéje most lehetőséget kap arra, hogy meredekebbé váljék – mutatott rá a főpolgármester.

Kijelentette: „Budapest mint egyesített főváros a magyar nemzetteremtés része és egyik fontos eredménye”.

Az ünnepségen Tarlós István és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes átadta a főváros kitüntető díjait.

A főpolgármester elmondta: a Pro Urbe Budapest és a Budapestért díj kitüntetettjei az esélyegyenlőségért, a közbiztonságért és a kiváló sportteljesítményekért adott elismerések birtokosai. Ők mindannyian Budapest érdekében önként vállalták, hogy szorgalmukkal, tehetségükkel, morális mércéjükkel a főváros közösségét szolgálják, mintát adnak az új generációknak.

Kiemelte, napjaink egyre inkább elbizonytalanodó értékrendjének világában szükség van követhető és követendő egyéniségekre, akik személyükben hitelesítenek értékeket, életcélokat. A kitüntettek ilyen személyiségek – mutatott rá.

Pro Urbe Budapest díjat kapott Deák Sándor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgató-helyettese, Eszenyi Enikő színművész, rendező, a Vígszínház igazgatója, Halzl József gépészmérnök, egyetemi tanár, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke, Szegvári Péter önkormányzati főtanácsadó, Vékás Lajos jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. (Eszenyi Enikő elismerését édesanyja, Eszenyi Lajosné vette át.)

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Budapestért díjban huszonhatan részesültek, köztük Hűvösvölgyi Ildikó színművész, Marék Veronika író, grafikus, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Raduly József, a magyar kultúra lovagja, Szacsvay László színművész, a nemzet színésze, Szidor László, az Old Boys zenekar vezetője, Szőke Gábor Miklós képzőművész, Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója, Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője, Tomkó László, az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia diakónusa, Túry Árpád díszítő faszobrász, az eredeti Liversing együttes énekese és Zoób Kati alkotóművész.

Papp László Budapest-Sportdíjat vett át Kamuti Jenő vívó, a nemzet sportolója, Kiss István, a Magyar Kézilabda Szövetség tiszteletbeli elnöke és Simayné Bóbis Ildikó tőrvívó.

Az ünnepségen kiosztották a Zalabai Gábor-díj – A Budapestiek Esélyegyenlőségéért díjat, valamint a Dr. Barna Sándor Emlékérem – A Főváros Közbiztonságáért díjat.

A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-ei döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda.