„Bevált az objektív felelősség” – hirdeti a kormányzati propaganda minden kommunikációs csatornán. Az adatok szerint a szabályozás egyéves bevezetése óta összesen kilencmilliárd forint bírságot fizettek ki az autósok, a még be nem hajtott bírság összege pedig tizenhatmilliárd forint. 2008. május elsejétől 2009 májusáig 405 ezer közigazgatási határozatot hozott a rendőrség. A statisztikák szerint huszonhárom százalékkal csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma. A kormány a közlekedési morál javításáért tett intézkedésektől (zéró tolerancia, ittas vezetés elleni fellépés) várta népszerűsége növekedését, ez volt a Gyurcsány-kormány egyik „húzóágazata”. Azonban ebbe a sikerpropagandába is belerondított az Alkotmánybíróság.

Össznépi játék

Az objektív felelősség bevezetését Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság kormánybiztosa azzal indokolta, hogy a hatályos szabályozás alkalmatlan volt azon uniós cél elérésére, amely 2010-re a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számának ötvenszázalékos csökkenését írta elő. Az indoklás szerint a szabályszegők sokaságának a felelősségre vonását lehetetlenné tette az, amikor az üzembentartó azt állította, a gépkocsit a szabálysértés elkövetésekor hozzátartozója vezette, akire azonban nem köteles terhelő vallomást tenni. Ahogy Kondorosi fogalmazott egy televíziós interjúban:

„A jogkerülés össznépi játékká vált Magyarországon. 2007-ben százezer embert azért nem lehetett egy csúnya közúti szabálysértés miatt megbüntetni, mert azt mondta, hogy az anyukája, nagymamája, vagy az unokahúga, vagy a kisgyereke vezette az autót.”

A 2008. május elsején hatályba lépett vétkességtől független objektív felelősség elve ennek az „össznépi játéknak” kívánt véget vetni. Az objektív felelősség bevezetett elve szerint ha nem lehet megállapítani, ki szabálytalankodott az autóval, a gépjármű üzembentartóját büntetik meg. Sőt akkor is az üzembentartó fizet, ha a szabálytalankodó vezetőn nem lehet behajtani a bírságot.

Az Alkotmánybíróságnak tizenöt beadványt nyújtottak be a szabályozás ellen. Többek között a Zala Megyei Bíróság és Szabó Máté ombudsman is. Az indítványozók szerint az üzembentartók felróhatóságtól és vétkességtől függetlenített felelőssége ellentétes a jogállamiság követelményével, sérti a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményét és az ártatlanság vélelmét, ezért a jogszabály teljes megsemmisítését várták az Alkotmánybíróságtól, a kormány pedig természetesen a jogszabály alkotmányos megerősítését.

Az AB május 28-án hozott határozata azonban nem teljesen egyértelmű. „Pont egy vita végén: Noha sokan alkotmányellenesnek ítélték, az AB egyetértett vele.” „Alkotmányos az objektív felelősség.” „Majdnem alkotmányos az objektív felelősség.” „Két ponton korrekcióra szorul az objektív felelősség.” „Részben alkotmányos”.

A különböző híradások ezekkel a címszavakkal vezették fel az Alkotmánybíróság objektív felelősséggel kapcsolatos határozatát. Dr. Vajda Attila, aki az objektív felelősség Alkotmánybíróság előtti megtámadását elsőként indítványozta, felháborítónak tartja, hogy a kormányzati körök és a baloldali média a tényeket súlyosan elferdítve tálalta az Alkotmánybíróság döntését.

– Azt idáig is tapasztaltam, hogy a baloldali média erősen elferdíti a valóságot, de ilyen nagymértékű ferdítéssel ritkán találkozom – mondta a Demokratának a győri ügyvéd. – Szinte az összes ilyen sajtóorgánum azt emelte ki, hogy két pont kivételével alkotmányos az objektív felelősség. Azt sehol nem említették, hogy az objektív felelősség szabályozása csak három pontból állt, tehát a szabályozás kétharmada alkotmányellenesnek bizonyult. Ráadásul ebbe a kétharmadba tartoztak a lényeges elemek – hívta fel a figyelmet Vajda, aki szerint az Alkotmánybíróság ezzel kihúzta a szabályozás méregfogát, ugyanis az üzembentartó mögöttes helytállási kötelezettségét a taláros testület alkotmányellenesnek ítélte. Azaz megszüntette azt a szabályozást, hogy akkor is az üzembentartó fizeti a bírságot, ha a vétkes személyen azt behajtani nem lehet. Alkotmányellenes továbbá, hogy az üzembentartót nem értesítik időben, hogy közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárás indult ellene, és csak a határozat kézbesítésétől kezdve élhet eljárási jogaival. Azon részek vonatkozásában, amelyeket az AB nem semmisített meg azonnali hatállyal, szintén megállapította az alkotmányellenességet és előírta, hogy azokat az Országgyűlés 2009. december 31. napjáig szabályozza újra az alkotmánynak megfelelő módon.

Vajda a döntést győzelemként értékeli, amely a közlekedés szabályozásának kérdésén nagymértékben túlmutat.

– Az Alkotmánybíróság döntése a kormány és az MSZP–SZDSZ irányította Országgyűlés demokratikus intézményrendszerünk lebontására irányuló szándéka elleni fontos győzelmének számít. Ez az ügy nem elsősorban a közlekedés biztonságáról szólt, hanem arról, hogy objektív és kvázi kollektív bűnösséget bevezető, érdemi kimentési lehetőséget nem biztosító, antidemokratikus jogalkotási tendencia milyen mértékben tud meghonosodni a rendszerváltás utáni Magyarországon. Bár a médiában csak a közlekedési jogszabályokban megjelenő objektív felelősség kapott nyilvánosságot, valójában a kormány 2002 óta szinte az összes jogterületen törekedett ilyen jellegű, jogállamiságot háttérbe szorító, a kormány és az általa irányított közigazgatás mozgásterét erősen megnövelő, a többi hatalmi ág mozgásterét erősen szűkítő szabályozás meghonosítására – fogalmazott a győri ügyvéd.

Cél: a pénzbehajtás

Vajda Attila azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy a taláros testület mondja ki, a közigazgatási eljárásokban alkalmazott objektív felelősség eleve alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság ezzel szemben úgy döntött: a közlekedési szabályszegések tömegessé válása és azoknak társadalmi veszélye miatt az üzembentartó felelőssé tételét különösen mások életének a védelme és a közúti közlekedés rendjének mint össztársadalmi érdeknek a megóvása alkotmányosan indokolja.

Az ügyvéd szerint amennyiben az Alkotmánybíróság kimondta volna, hogy a közigazgatási eljárásokban alkalmazott objektív felelősség alkotmányellenes, akkor ez közvetetten a jogalkotási terület egészére kihatott volna és visszafogta volna azokat a kormányzati törekvéseket, amelyek csak a pénzbehajtásra irányulnak.

– A közigazgatási eljárásban nem érvényesülnek olyan komoly garanciák, mint a büntetőeljárásban. 2002 óta lett gyakorlat, hogy a közigazgatási eljárásban objektív alapú felelősséget alkalmaznak, és nagy bírságokat szabnak ki, hogy minél több pénzt lehessen behajtani. Sok területen, például az illetékeljárásban, az adóigazgatási-eljárásban, vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban lett tendencia, hogy a kormány, a saját dolgát megkönnyítendő, objektív alapú felelősséget alkalmaz, azaz nem foglalkoznak a tényállás felderítésével, a megfelelő bizonyítással. Ha valaki valamilyen tevékenységet folytat, például nyit egy vendéglőt, a hatóság azonnal nagy bírságot szab ki, amint egy kisebb szabálytalanságot észlel – magyarázza az ügyvéd, aki szerint az objektív felelősség elvének átültetése a közlekedésbe is ugyanezt a pénzbehajtási célt szolgálta volna.

Vajda rámutatott, az Alkotmánybíróság most hasonlóan felemás döntést hozott, mint amikor a homoszexuális párok regisztrált élettársi kapcsolatáról döntött.

– Az Alkotmánybíróságtól mindenki azt várta, mondja ki egyértelműen, lehet-e regisztrált élettársi kapcsolatuk a homoszexuálisoknak, vagy nem. Az pedig ehelyett ugyan megsemmisítette a jogszabályt, de egyúttal azt is kimondta, hogy nem alkotmányellenes az azonos neműek élettársi kapcsolatának elismerése és regisztráltatásának lehetővé tétele. Az objektív felelősség alkotmányosságáról is ugyanilyen ambivalens döntést hozott – mondta az ügyvéd, akinek meggyőződése, hogy az objektív felelősséget a kilencvenes években teljesen megsemmisítette volna az Alkotmánybíróság. – A rendszerváltás után az Alkotmánybíróságnak aktív, jogvédő szerepe volt. Úgy tűnik, az utóbbi időben a testületnek ez a szerepe háttérbe szorult, helyette jogtechnikai moderátor lett, a jogalkotó számára jóval szélesebb kereteket jelöl ki, jóval megengedőbb, mint korábban. Sokkal óvatosabban fogalmaz, mint amikor egyértelmű irányelveket adott – hívta fel a figyelmet.

Alapvető hibák

Felvetésünkre, hogy az objektív felelősség bevezetése óta a statisztikák szerint huszonhárom százalékkal csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma, így reagált:

– Nem vitatom, hogy csökkent a halálos balesetek száma, de nem az objektív felelősség miatt. Az objektív felelősséggel együtt sok más intézkedést is bevezettek: drasztikusan megnövelték a bírságokat és a rendőrség több traffipaxot helyezett üzembe. Ezeket megtámogatták egy nagyon erős reklámkampánnyal. Emellett a válság miatt egyre kevesebbet autózunk. Ha az átlagembert megkérdezik, mi az objektív felelősség lényege, azt mondja, hogy magasabbak lettek a bírságok. Nagyon kevesen tudják, valójában mi volt ennek a jogtechnikai megoldásnak a lényege. Egyáltalán nem azért javultak a statisztikai adatok, mert a közigazgatási eljárásban az objektív felelősséget alkalmazták – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint az új szabályozás épp az ellenkező hatást érte el.

– A szabályozás előtt a száguldozó a vezetői engedélyét kockáztatta, de az objektív felelősség bevezetése óta már nem foglalkozik a rendőrség azzal, ki vezeti az autót, csak az a cél, hogy valaki fizessen. A rendőrség kizárólag a pénzbehajtásra állt rá, a vezetői engedélyek bevonásával abszolút nem foglalkozik. Pedig az volt igazi visszatartó erő, nem a pénzbírság – tette hozzá az ügyvéd, aki végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy szabályozás akár egyetlen pontban is alkotmányellenes, az a jogalkotó szégyene, és ennek fényében szerinte különösen felháborító, hogy a baloldali média sikerként könyvelte el az alkotmánysértést.

Vajda Attila álláspontjával hasonló véleményen van Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman egy közleményt juttatott el az MTI-nek, amelyben kifejti, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán szükségessé vált az objektív felelősség jogintézményének alkotmányos újragondolása, mivel nem apróbb, jogtechnikai jellegű problémákról van szó, hanem koncepcionális hibák, hiányosságok jellemzik a szabályozást. Szabó Máté az Alkotmánybíróság döntésében visszaigazolva látja azokat az alkotmányos aggályokat, amelyeket az indítványozók is jeleztek. Az országgyűlési biztos arra figyelmeztetett, az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes a jogalkalmazói kényelem szülte egyszerűsítés, az, hogy a tényállás felderítése nélkül az üzembentartó a felelős. Valamint az, hogy a balesetek megelőzése helyett önmagában a büntetés, mint az állami „pénzbegyűjtés eszköze válik a szabályozás elsődleges céljává”.

A sors fura, de találó fintora, hogy mire az Alkotmánybíróság meghozta döntését, Kondorosi Ferencet elsodorta hivatalából a változás szele. A hírek szerint Kondorosi a Magyar Közlönyből tudta meg, hogy a Bajnai Gordon vezette kormány megszüntette kormánybiztosi posztját. Az új kormány értesítés nélkül felszámolta államtitkári besorolású munkakörét, és az Új rend program felügyeletét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vette át. Fogalmazhatunk úgy is, hogy Kondorosit az objektív felelősség elve alapján, azaz vétkességére való tekintet nélkül távolították el.

Lass Gábor