Megduplázódott az egyházi közoktatási intézmények száma

Ma Magyarországon 1067 egyházi közoktatási intézmény van, amelyekbe mintegy 220 ezer gyermek jár – ismertette Semjén Zsolt. Hozzátette, hogy 2010 óta 2800 templomot újítottak fel és 120-at építettek. 

Magyarországon nem zártak be egyetlen templomot sem, nem építették át bevásárlóközponttá vagy mecsetté, szemben Nyugat-Európával – hangoztatta Semjén Zsolt.

Kitért arra is, hogy az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az EU-ban Magyarország nyújtja GDP-arányosan a legmagasabb egyházi támogatást.

Beszélt arról is, hogy Magyarországon egyházi iskolák „evidenciaszerűen” vannak, mert a keresztény oktatás egyidős az állammal. Amikor 1948-ban az egyházi közoktatási intézményeket államosították, az iskolák mintegy hatvan százaléka egyházi fenntartású volt.

Az egyházi fenntartású iskolák olyan sajátos minőséget, olyan plusz értéket közvetítenek, amilyenre semmilyen más fenntartó nem képes, sem az állam, sem az önkormányzat, sem egy alapítvány, mert Jézus Krisztus evangéliumának értékrendjén nyugszanak – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, majd hozzáfűzte, hogy a keresztény civilizáció a klasszikus értékrendet közvetíti, nem csak ismerteket ad át, hanem a tízparancsolatnak megfelelően nevel is.

Semjén Zsolt elidegeníthetetlen emberi jognak nevezte, ha valaki egyházi intézményben szeretné oktatni a gyermekét. A magyar állam ezt tiszteletben tartja, mert ezek az intézmények az egész magyar társadalomnak a javát szolgálják – emelte ki.

Hangsúlyozta azt is, hogy a keresztény iskolákat nem az állam hozza létre, hanem a magyar nép. Az állam azt biztosítja ehhez, hogy ne jelentsen plusz anyagi terhet a szülők számára, ha valaki egyházi fenntartású intézményben tanul: az állam ugyanúgy támogatja az egyházi fenntartásban működő oktatási intézményeket, mint az államiakat. Ennek alapjait 1998 és 2002 között dolgozták ki – mondta.

Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke homíliájában kiemelte, hogy nem a korábbi fenntartóval szemben szeretné meghatározni a központ identitását, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a katolikus egyház hogyan gondolkodik a keresztény-katolikus nevelésről.

Elmondta, hogy az egyik lényegi sajátossága a keresztény-katolikus iskolának, hogy ne csak tudásra, hanem igazi bölcsességre tegyenek szert a tanulók, mert a bölcs emberre az is jellemző, hogy tudja, honnan indult, hová tart és hová érkezhet meg.

A másik sajátosság, hogy megtanítsák, a vallás és a tudomány között nincs ellentmondás, hanem inkább minden egyes pontban összhang. Minél nagyobb tudást szeretnénk átadni és megértetni az is, hogy ez a tudás nem mond ellent a vallásnak, a hitnek, Isten létezésének, mert „aki igazán nagy rajongója a természettudományoknak, az szükségszerűen belátja, hogy a teremtő Istennek léteznie kell” – fogalmazott a megyéspüspök.

Hozzátette: harmadik sajátosság, hogy segítsék Isten megismerésében, megszeretésében a gyermekeket, hogy annak tudatában cselekedjenek, hogy azzal Istent szolgálják.

Mindezek fényében a keresztény-katolikus oktatás célja, hogy segítsünk felismerni a diákoknak azokat az Istentől kapott ajándékokat és szüleinktől kapott képességeket, amelyek elvezetnek minket egy jó hivatás felé – mondta Veres András.

A Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda most kezdte meg első tanévét, miután a szülők, a tantestület, a kapuvári önkormányzat, a tankerületi központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta, hogy az állami fenntartású Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium beleolvadjon a Páli Szent Vince katolikus iskolaközpontba. Az intézménybe mintegy nyolcszáz gyermek jár.

A Páli Szent Vince Általános Iskola 1992-ben kezdte meg működését, óvodával 2009-ben bővült.

Az ünnepség végén Veres András megáldotta az iskola új névtábláját, zászlaját és a termekben elhelyezendő kereszteket.