Megérett az idő az új csokra

Bő egy hónap alatt meghaladta az ezret a csok pluszt igénylők száma – jelentette be a múlt héten Hornung Ágnes családügyi államtitkár. Bár ez a szám első ránézésre nem tűnik kiugrónak, több szempontból mégis komoly fegyvertény. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy többévnyi szárnyalás után az amúgy rendkívül drágán dolgozó építőipar jó ideje lejtmenetben van; hogy már harmadik éve egyre kevesebb lakás épül; és azt sem, hogy az évekig remekül teljesítő ingatlanpiac megtorpant, mivel a rosszabb gazdasági helyzetben a magas kínálati árakat látván a vevők sokkal óvatosabbak lettek és kivárnak. A Magyar Bankszövetség eközben arról számolt be, hogy naponta átlagosan hatvan kérelem érkezik a pénzintézetekhez a csok pluszra, így éves szinten 15 ezer igénylésre számítanak 2024-re.

Társadalmi igény

Ha meg akarjuk határozni, hogy mindez sok-e vagy kevés, a csok plusz mostani indulását érdemes összevetni a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) 2015. júliusi bevezetésével. Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a korábbi csok szélesebb körből merített, mivel ott nem volt elvárás a további gyerekvállalás. Éppen ezért demográfiai célokat is kevésbé tudott szolgálni, hiszen az összegzések szerint azok az igénylő családok voltak túlsúlyban, amelyek csak meglévő gyermekeikre való tekintettel éltek a támogatással. Az arány az évek során nagyjából úgy alakult, hogy tízből hat család nem vállalt további gyermeket (ettől persze születhetett még, csak azt a banki statisztikák nem tartalmazzák).

Érdemes felidézni azt is, hogy a 2010-es évek első felében, amikor a Fidesz–KDNP-kormány szisztematikusan elkezdte felépíteni az otthonteremtési programot, a mostaninál sokkal súlyosabb gazdasági és politikai válsággal terhelt éveken volt túl az ország: mélypontra került az ingatlanpiac és az építőipar, ráadásul a családoknak a szocpolon kívül nem sok segítségben volt részük. Vagyis a csok bevezetése erőteljes társadalmi igénnyel találkozott, hiszen akkoriban sokan évekig halogatták a költözést, az otthonteremtést. Ez a lehetőség aztán a tízes évek közepére a gazdasági konjunktúrával elérkezett, majd a fokozatosan kiépülő családtámogatási rendszer családok tíz- és százezreinek hozta meg a vissza nem térő alkalmat, hogy az albérletből kiköltözve vagy az első kis otthonból továbblépve végre közös családi fészkük legyen.

Korszakos újítás

A korábbi szocpollal szemben a csok egyik korszakos újítása az volt, hogy használt lakásra és akár már egy gyermekkel is igénybe lehetett venni az állami százezreket-milliókat. Erre a csokra 2015 második fél évében valamivel több mint tízezer igénylést fogadtak be a pénzintézetek, vagyis havi átlagban 1700 család kérelmét. Az igazi fellendülést azonban a csok összegének jelentős emelése, a 10+10 millió forintos lehetőség bevezetése, majd a nagy összegű támogatott hitel használt lakásokra történő kiterjesztése és az igényléssel járó adminisztráció radikális enyhítése hozta el. Mindez odavezetett, hogy a csok „csúcséveiben”, vagyis a 2017–2022 közötti hat esztendőben évente legalább harmincezer igénylést fogadtak be a pénzintézetek, sőt az első „Covid-sokk” utáni évben, 2021-ben 45 ezret.

Ám ekkorra az ingatlanárak már teljesen elszálltak, a csokot erősen beárazták a lakásépítő cégek és a lakáseladók is, ráadásul az orosz–ukrán háború 2022. február végi kitörése után drámaian csökkenni kezdett a lakások (és így a csok) iránti érdeklődés. Az, hogy 2023 első negyedévében már alig több mint kétezer kérelmet fogadtak be, jól mutatta, hogy a csoknak ebben a formában nincs jövője. Hornung Ágnes minapi tájékoztatása szerint a csokkal összességében 240 ezer család élt, ők összesen 770 milliárd forint támogatásban részesültek.

Mint arra utaltunk, a csoknak korábban volt egyfajta árfelhajtó szerepe. Jóllehet sokan kárhoztatták ezért, a kritikusok néhány tényezőt „elfelejtettek”. A gazdaság fellendülése ugyanis önmagában erős árfelhajtó hatással bírt az ingatlanpiacon: 2013 óta (vagyis a csok bevezetése előtt évekkel) folyamatosan nőtt a bruttó hazai termék, és évről évre komoly béremelések zajlottak úgy az állami, mint a magánszférában. A fizetőképes kereslet növekedése – párhuzamban a rekordalacsonyra csökkentett alapkamattal – a lakáspiacon fontos tényezőt jelentő hitelképességet is nagy mértékben javította. A brókerbotrányok után, 2014–2015 körül ráadásul olyan közhangulat alakult ki, hogy akinek csak egy kisebb megtakarítása volt, igyekezett ingatlanba tenni a pénzét. Ne felejtsük el azt se, hogy a tízes évek közepén járatták csúcsra – főleg Budapesten és a Balaton környékén – az airbnb-ztetést, ami a jelentős számú befektetői lakásvásárlás révén rendkívüli módon hozzájárult a lakásárak durva, éveken át két számjegyű százalékos emelkedéséhez. Mindemellett jelentkezett a csokhatás, hiszen kétségkívül ez is egy – ha nem is a legfontosabb – tényező volt a drágulásban.

Nem lehet beárazni

Büszke az új hitelprogramra Hornung Ágnes.

– Az elmúlt időszak nehézségei ellenére sikerült egy olyan új intézkedést bevezetnünk, amely hatékony segítséget nyújt a gyermeket tervező házaspároknak otthonteremtési céljaik megvalósításában – fejtette ki. Mint mondta, a családtámogatási rendszerben csok pluszt azért alkották meg, mert felmérések szerint ahhoz, hogy a fiatalok gyermeket vállaljanak, a második helyen az áll, hogy biztos otthont szeretnének.

A csok plusz egyik előnye az, hogy nem nagyon lehet beárazni. Erről beszélt a Demokratának korábban Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is.

– A csok plusz alapesetben visszafizetendő kedvezményes hitel, amelyet az eladók sokkal kevésbé tudnak beárazni, mint egy vissza nem térítendő támogatást – mondta a szakértő. Szerinte ha a csok plusznak köszönhetően sok ezer fiatal házaspár megjelenik a piacon, akkor az újraindíthatja az közelmúltban igencsak leülő lakáspiacot.

Fontos szempont az is, hogy a jegybank új rendelkezése szerint a korábbi húsz helyett az idei évtől tíz százalék önerővel is felvehetnek lakáshitelt azok, akik a hitelkérelem benyújtásának napjáig nem töltötték be a 41. életévüket, és nincs 50 százaléknál nagyobb tulajdonrészük más ingatlanban. Ez minden fiatalra vonatkozik, nem csak a gyermeket vállaló házaspárokra. Ugyanakkor a 41. életév éppen a csok pluszhoz passzol, hiszen a gyermekvállalási feltétel miatt itt is a feleség 41. életévének betöltéséhez kötötték az igénylés legkésőbbi lehetséges időpontját. Ráadásul a gyermeket vállaló házasok önerőként a babaváró támogatás 11 millió forintját is fel tudják használni. A csok plusznál az első lakás megszerzéséhez megállapított 80 millió forintos értékhatár azt jelenti, hogy ehhez 8 millió forint önerő is elég.