Történelmi látogatást tett Hszi Csin-ping kínai elnök Magyarországon
Megérkezett a „keleti szél”
Öt év után járt először Európában Hszi Csin-ping. Az ötéves kihagyás mögött egyszerű ok húzódik meg: a koronavírus-járvány és a vele járó szigorú lezárás. Jelzésértékű ugyanakkor hogy a kínai elnök csak Franciaországot, Szerbiát és Magyarországot ejtette útba.
Hszi Csin-ping először az Európai Unió egyik legnagyobb gazdaságába és régi nyugati tagállamába, Franciaországba utazott el, majd a hosszú ideje a tagságra váró, a Kelet és a Nyugat közt egyensúlyozó Szerbiába, végül pedig egy közép-európai tagországba, az EU-ban Kínával alighanem a legjobb viszont ápoló Magyarországra. Noha a három ország az uniós tagság és egyebek miatt is különböző helyzetben van, fontos számukra a szuverenitás, vezetésük arra törekszik, hogy minél szélesebb mozgásteret szerezzenek maguknak az európai és a világpolitikában.
Francia kapcsolatok
Emmanuel Macron francia elnök tavaly tavasszal járt Kínában, és markánsan állást foglalt amellett, hogy a kínai és a nyugati gazdaságok szétválasztására irányuló kísérletek helyett együttműködésre van szükség. A francia elnök a látogatást arra is felhasználta, hogy Európa vezetőjének láttassa magát, kihasználva az Angela Merkel német kancellár távozása után keletkezett űrt, amit utódjának, Olaf Scholznak mindeddig nem sikerült betölteni, részben a hátországát gyengítő állandó koalíciós viták miatt. Emmanuel Macron magával vitte Pekingbe Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is, hogy látogatásának uniós dimenziót adjon. Hszi Csin-ping kínai elnökkel hármasban is tárgyaltak, de a német és a francia politikus fogadtatása közti látványos különbség hetekig a nemzetközi sajtó élcelődésének tárgya volt.
Ursula von der Leyen ezúttal is ott ült az asztalnál, a kínai és a francia elnök első párizsi egyeztetésén, a későbbi találkozókon azonban már nem. A témák közt a kereskedelmi kérdések mellett az ukrajnai háború is szerepelt. A két európai vezető arra kérte a kínai elnököt, hogy vesse be befolyását Moszkvánál a rendezés érdekében.
Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója, korábbi sanghaji főkonzul lapunknak rámutatott: Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen ezzel elismerték, hogy Kína a nemzetközi politikára is befolyással bíró nagyhatalom, amely hatással tud lenni egy olyan konfliktus rendezésére, mint az ukrajnai háború. Ami Pekingnek az európai országokhoz való hozzáállását illeti, Hszi Csin-ping a Kínába látogató uniós vezetőkkel való tárgyalásai során mindig hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai országok a saját érdekeiket képviseljék, ne másokét. Horváth Levente emlékeztetett rá, hogy az elmúlt harminc évben az európai és ázsiai – azon belül is különösen a kínai – gazdaságok szorosan összefonódtak, az tehát semmiképp sem szolgálja az európai gazdaság érdekeit, ha az uniós vezetők ideológiai kritikával fordulnak Kína felé a pragmatizmus helyett. Érdemes megjegyezni, hogy a brüsszeli vezetés amerikai nyomásra sokáig a gazdaságok szétválasztását próbálta elérni, majd a nemzetállamok ellenállása miatt ezen követelését „kockázatcsökkentésre” szelídítette.
„Nagyhatalmakként Kínának és az Európai Uniónak meg kell őriznie a partnerséget, folytatnia kell a párbeszédet és az együttműködést, mélyíteni kell a stratégiai kommunikációt, valamint erősíteni a kölcsönös bizalmat”, jelentette ki Hszi Csin-ping Párizsban. Emmanuel Macron mindent megtett annak érdekében, hogy megmutassa, jó kapcsolatot ápol a kínai elnökkel, ezzel is jelezve saját súlyát – tehát azt, hogy amennyiben az Európai Unió javítani akarja a kapcsolatait Kínával, meg akarja kapni a számára kedvező feltételeket a gazdasági, kereskedelmi kérdésekben, akkor ő a kulcsember. A franciaországi látogatás során „nyakkendő nélküli” diplomáciára is sor került. A két államfő és házastársaik elutaztak a Pireneusok egyik hegyi üdülőhelyére is, ahol Emmanuel Macron sok időt töltött gyerekkorában a nagymamájával. Hasonló személyes gesztust Hszi elnök is tett, tavaly ugyanis meghívta francia partnerét Kuangtung tartományba, a kormányzó rezidenciájába – e tisztséget korábban Hszi elnök apja is betöltötte.
Balkáni kitérő
Hszi Csin-ping európai útja Szerbiában folytatódott, ahová jelképes napon érkezett meg. Huszonöt évvel korábban, 1999. május 7-én ugyanis, amikor a NATO Jugoszláviát bombázta, találat érte Kína belgrádi nagykövetségét is. Három újságíró meghalt, további húsz kínai állampolgár pedig megsérült.
A szerb és a kínai fél huszonnyolc együttműködési és egyetértési szerződést írt alá, továbbá megállapodtak a két ország közötti stratégiai partnerség elmélyítéséről és megerősítéséről, valamint Szerbia és Kína közös jövőjének építéséről. Hszi Csin-ping látogatása és annak időzítése erős üzenet: egyrészt, ahogyan az elnök maga fogalmazott beszédében, emlékeztető a két nép „véráztatta” közös múltjára, másrészt pedig jelzése annak, mire számíthat Szerbia a nyugati blokk és mire Kína részéről. A szerb politikai emlékezetben egyébként nem is kell huszonöt évet visszamenni, Szerbia ugyanis azon európai országok egyike volt, amely a koronavírus-járvány idején letette voksát a kínai vakcinák mellett.
Magyar, kínai két jó barát
A kínai elnök és felesége, Peng Li-jüan május nyolcadikán este érkeztek meg Budapestre. A repülőtéren Orbán Viktor miniszterelnök és neje, Lévai Anikó fogadták őket. Másnap a program a Várban folytatódott, ahol a kínai államfőt katonai tiszteletadással fogadta Sulyok Tamás államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormány tagjai. „Magyarország a keleti–nyugati együttműködésben nem veszélyt, hanem lehetőséget lát, ezért Magyarország továbbra is kész arra, hogy hidat képezzen Kelet és Nyugat között”, hangsúlyozta Sulyok Tamás a Sándor-palotában tartott plenáris egyeztetésen. Hszi Csin-ping a magyar köztársasági elnökkel és kormányfővel is tárgyalt, majd kora este, tizennyolc megállapodás aláírása után közös sajtónyilatkozatot tett Orbán Viktorral.
Ahogyan a miniszterelnök beszédéből is egyértelművé vált, a kínai–magyar kapcsolat lényege nem csak az, hogy Kína ezermilliárdos beruházásokat hoz az országba. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Több központú világrendben élünk, és ennek az új világrendnek az egyik tartóoszlopa a Kínai Népköztársaság.” „Az az ország, amely ma már meghatározza világgazdasági és világpolitikai folyamatok menetét”, tette hozzá. A kormányfő támogatásáról biztosította az ukrajnai rendezést célzó kínai békekezdeményezést, valamint emlékeztetett rá, Magyarország mindig is baráti kapcsolatokat ápolt Kínával, és annak mindig szilárd politikai alapjai voltak. Magyarország mindig is az egy Kína elvét vallotta, a kölcsönös tisztelet alapján álltak és barátként tekintettek az ázsiai országra, hangsúlyozta.
Az Orbán Viktor által hangsúlyozott jó kínai–magyar viszony nem azt jelenti, hogy hazánk a Nyugat helyett választja a Keletet, ahogy Kína sem törekszik arra, hogy átvegye az Egyesült Államoktól a hegemón szerepét.
Horváth Levente felidézte, hogy világrendi átalakulás tanúi vagyunk, véget ér az ötszáz éves atlanti korszak és a hidegháború utáni időszakot jellemző unipoláris világrend is. Miközben az Egyesült Államok a nyugati logikát követve kereskedelmi háborút folytat a világgazdaságban egyre meghatározóbb váló Kínával szemben, addig Peking sokszor hangsúlyozott álláspontja szerint a világ elég nagy ahhoz, hogy az Egyesült Államok és Kína is elférjen benne. Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi tusványosi előadásában is arra hívta fel a figyelmet, „a nagyoknak el kell fogadniuk, hogy két Nap van az égen”. Kína és az Egyesült Államok fejlődése tehát nem kell hogy kizárja egymást. Miközben az Egyesült Államok a „zero sum” logika alapján látja a nemzetközi kapcsolatokat – tehát amennyit az egyik nyer, annyit veszít a másik –, addig Kína a „win-win”, azaz kölcsönösen előnyös együttműködésben hisz, magyarázta Horváth Levente. Az amerikai dominanciájú nyugati blokk népszerűségének csökkenését jelzi az is, hogy a globális Dél országai egyre inkább Kínában látnak megbízható partnert, amely jelentős infrastrukturális beruházásokat hoz, ideológiai kioktatás és feltételek helyett. A szakértő szerint a világrendi átalakulás közepette arról sem célszerű megfeledkezni, hogy a dominanciáját vesztő Nyugat népességben csak a világ lakosságának tizedét teszi ki, ráadásul a világgazdaság gravitációs súlypontja is egyértelműen kelet felé mozog.
Közös sajtónyilatkozatukban Hszi Csin-ping kiemelte, „Kína és Magyarország mindig barátok voltak, de történelmük során most a legjobb a kapcsolat a két ország között”. Kiemelte, hogy az egyik most megkötött megállapodás értelmében még magasabb szintre emelték a két ország kapcsolatát, amelynek teljes neve „minden időt álló, átfogó stratégiai partnerség az új korszakra”. Idén októberben ünnepeljük a diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulóját. „Az elmúlt 75 évben a két fél mindig is a kölcsönös tisztelet, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök útját követte, hogy kapcsolatuk a megfelelő irányba haladjon előre”, mondta.
A kínai és a magyar fél által aláírt összesen tizennyolc megállapodás közül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte többek közt a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai–magyar fejlesztés keretében, valamint hogy megkezdik egy olyan gyorsvasúti összeköttetés előkészítését is, amellyel gyorsan és kulturáltan lehet a repülőtérről Budapest belvárosába eljutni. Elmondta, a megállapodások részét képezi, hogy előkészítik az elektromos autók töltőhálózatának fejlesztését, ezenkívül Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyének építését is a magyar–szerb határon. A megállapodások számos területre kiterjednek, és van köztük új is, mégpedig a nukleáris energiáé.
Nemzetközi sajtókommentárok szerint a megállapodások azt mutatják, Kína modellként, követendő példaként állítja más európai országok elé a magyar–kínai kapcsolatot, megmutatva, hogy a jó, stabil politikai viszony nagyszabású beruházásokra váltható. Ennél azonban mélyebben gyökerezik a megfejtés. Ahogyan arra Horváth Levente rámutatott, a konnektivitás magyar stratégiája és a kínai Övezet és Út kezdeményezés (BRI) együttműködésre való törekvése egy irányba mutat. A két ország hasonlóan látja a nemzetközi folyamatokat, békére és kölcsönös tiszteletre, megértésre törekszik. Hozzátette, 2010-ben Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, „nyugati zászló alatt hajózunk, de a világgazdaságban keleti szél fúj”. A keleti nyitás tehát nem nyugati zárást jelentett, hanem diverzifikációt. Az Eurázsia Központ igazgatója természetes folyamatnak nevezte, hogy hazánk együttműködik a világ második legnagyobb gazdaságával. Megjegyezte, mások is ezt teszik, hiszen az elmúlt hetekben Olaf Scholz kancellár a legnagyobb német cégek vezetőivel, ötvenfős delegációval utazott Pekingbe.
Milyen a kínai elnök humora? – A nélkülözhetetlen háttéremberek
A címben szereplő kérdésre kevesen tudnak saját tapasztalatból válaszolni. Ezen kevesek közé tartozik Simon Adrienn, aki szakfordítóként Hszi Csin-ping és Orbán Viktor megbeszélését is segítette. Olvasóinkat a diplomáciai események tolmácsainak izgalmas világába kalauzoljuk el.
Simon Adrienn szabadúszó szakfordító-szaktolmácsként gyakori résztvevője a kínai–magyar kormányközi találkozóknak. Amikor Hszi Csin-ping 2009-ben még alelnökként látogatott hazánkba, ő volt a tolmács és idegenvezető a kínai politikus teljes magyarországi programja alatt. A mostani találkozó alkalmával ismét Simon Adriennt kérték fel a feladatra. A diplomáciai események menetrendje és témája hetekkel előre pontosan le van egyeztetve, a tolmácsok azonban kizárólag a témaköröket kapják meg, semmilyen más konkrétum nincs a birtokukban, ami alapján fel tudnának készülni.
– Mindig rögtönözni kell, ehhez pedig rengeteg tapasztalatra, kifogástalan nyelv- és szaktudásra van szükség. Nem lehet tévedni – mondja Simon Adrienn.
Hozzáteszi: kapaszkodóul szolgálhatnak a szószedetek is, amelyeket korábbi eseményeken használt. Emellett minden tolmácsolás előtt beleássa magát az aktuális politikai kérdésekbe, végigolvassa a kínai sajtó cikkeit, hogy bármilyen témára fel legyen készülve. Nehezítő körülmény, hogy a tárgyalásokon két tolmács vesz részt, a magyar félé pedig – más nyelvektől eltérően – nem az anyanyelvére, hanem kínaira fordít. Minden szót és kifejezést kínaiul is ismernie kell, a kínaiak ugyanis nem használnak nemzetközi szavakat, így nem lehet sumákolni.
– A geopolitika szót például nem tudom geopoliticsnak mondani, hiszen a kínai nyelvben ez még csak véletlenül sem hasonló hangalakú szó – magyarázza.
A szakmai felkészültség mellett a titoktartás is alapelvárás. Simon Adrienn elmondása szerint azonban a munkája olyan szintű koncentrációt igényel, hogy a legtöbb estben fél óra múlva már nem is emlékszik arra, hogy miről beszéltek a résztvevők.
– A beszélő szándéka szerinti szöveget csorbítatlanul kell átadjam a másik félnek, nincs idő arra, hogy a tartalmán töprengjek – mondja.
Célja, hogy minél választékosabb kifejezéseket használjon fordítás közben. A környezet, amelyben dolgozik, egyébként is méltányolja az irodalmi igényességű fogalmazást. Alapszabály ugyanakkor, hogy stílusában a beszélőt kell követnie. Nem szabad sem feljavítani, sem lerontani a stílusát. A mostani találkozóval kapcsolatban Simon Adrienn elmondja, hogy különösen nagy örömet szerzett neki, hogy többször sikerült Orbán Viktor szavait a megfelelő hanglejtéssel továbbítania Hszi elnöknek.
– Rettentően elfáradtam, mert jól akartam teljesíteni. Hatalmas sikerélmény volt, hogy több humoros megjegyzést is sikerült úgy átadnom, hogy Hszi elnök urat megmosolyogtatta, sőt utólag fel is emlegette az adott mondatot. Mindez azt bizonyítja, hogy nem udvariasságból mosolygott – meséli a tolmács.
Úgy érzi, a mostani találkozó egésze nagyon sikeres volt. A látogatás végén a kínai elnök Pesti Máté pekingi nagykövetnek külön is megköszönte a munkáját, ami egyáltalán nem szokványos. Mindez azt tükrözi, hogy Hszi Csin-ping elégedett volt, és jól érezte magát a látogatás alatt. Ám hogy milyen személyiségként ismerte meg a kínai elnököt, arra Simon Adrienn nehezen tud válaszolni.
– Ilyenkor mindenki dolgozik, nem jönnek át a személyiségvonások. Az elnök csöndesen és nyugodtan elmondja, amit akar, én pedig azonnal fordítom. Ha a saját benyomásaimat kellene megfogalmaznom, akkor azt mondom, hogy szimpatikus volt. Jó neki tolmácsolni, nagyon érthetően fogalmaz, jól tudtam dolgozni a hangjából – foglalja össze.
A hazánkba látogató kínai politikusok és küldöttek időnként megismerik Simon Adriennt. Megjegyzik, ha a tolmács jó, és nem volt kínszenvedés a kommunikáció.
– Előfordult, hogy egy magas rangú kínai látogató angolul megdicsért, hogy az enyémek is értsék. Ez hatalmas elismerés.
A tolmács időnként egy fejbólintásból vagy elköszönésekor szűri le, hogy a politikusok elismerték a munkáját, nyomot hagyott. Ennél mélyebb benyomást nem is illik tenni. A tolmács feladata, hogy közel észrevehetetlen maradjon tárgyalás közben, semmilyen módon nem vonódhat be a beszélgetésbe. Tudatosítania kell magában, hogy egy csatornaként van jelen, amelyen az üzenet áthalad. Mindezek ellenére óhatatlanul is részesül a politikusokra vetülő figyelemből.
– Ma kaptam a hírt egy kínai barátnőmtől, hogy a miniszterelnök úr repülőtéren elhangzott üdvözlő szavai futótűzként terjedtek az én hangommal, nagyon nagy elismerést aratva. Gyakorlatilag TitTok-sztárokká váltunk Kínában – meséli nevetve Simon Adrienn.
A megbeszélések hangulata a politikusok és a tolmács számára is meghatározó. Hogy azonban a tolmács ezt miként érzékeli, az szubjektív. Magában mindig úgy nyugtázza: ha ő élvezte a munkát, akkor jó hangulatú volt a tárgyalás is.
– Számomra egyetlen találkozó sem unalmas. Ha jó az alany beszédstílusa, akkor különösen érdekes és élvezhető a munka, néha nem is érzem, hogy eltelt már 5-6 óra.
Simon Adrienn szaktolmácsként bíróságon, jogi és üzleti tárgyalásokon is közreműködik, a hazákban működő kínai befektetések környékén is számtalan megbízást kap, a szívének legkedvesebb terep azonban a diplomáciai szféra. Különösen kedvére való, hogy ezeken az eseményeken minden ki van számítva, semmit nem bíznak a véletlenre. A tolmácsolás sikerében nagy szerepe van a protokollcsapat támogatásának is.
Professzionális csapat áll ugyan a tolmácsok mögött, ám bizonyos fokú protokollismeretre nekik is szükségük van. Tudniuk kell, hogy milyen ruhát vegyenek fel, hogyan viselkedjenek. Ezek mind fontos részletkérdések, amelyek segítenek elkerülni a kínos helyzeteket.
– Nagyon fontos, hogy jól tudjunk együtt dolgozni, hogy nyugodtan számíthassak rájuk, és ők is tudják, hogy nem hagyom őket cserben. Van az a bizalmi játék, amiben az egyik résztvevő hátradőlhet, és bízik benne, hogy valaki elkapja. Ha jó az együttműködés a protokollosokkal, akkor nyugodt lehetek. A mostani látogatás során megvolt ez a biztonságérzetem – összegzi Simon Adrienn.
