Megerősítette a magyar migrációs politikát az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság (Ab) friss határozata világos irányt ad a magyar migrációs politikának, mindenben alátámasztja a kormány eddigi döntéseit és lehetőséget ad teljes körű végrehajtásukra – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken sajtótájékoztatón.
Gulyás Gergely szerint a kormány eddig is kulcsfontosságúnak tartotta, hogy az Európai Unióval kapcsolatos magyar kormányzati döntéseknek alkotmányos alapja legyen, az Ab nap folyamán ismertetett döntése az eddigi legkomolyabb megerősítése a magyar kormány politikájának.
Kiemelte a határozatból, hogy az Ab szerint Magyarország az Európai Uniótól függetlenül jogosult a határait megvédeni a migrációtól.
Hozzátette: Magyarország köteles megvédeni a magyarokat a migráció káros társadalmi hatásaitól. Kitért arra, hogy az Ab a Magyarország népességére és államberendezkedésére vonatkozó szabályokat nemzeti hatáskörbe tartozónak tekinti, ezért ezek elsőbbséget élveznek bármilyen uniós szabállyal, döntéssel szemben.
A miniszter közölte, már egy 2016-os alkotmánybírósági döntés is ebbe az irányba indult el, de most a migrációs politika kapcsán egyértelmű és világos döntés született.
Gulyás Gergely felhívta arra is a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság egy állam történelmileg kialakult népességét, az itt élő nemzetiségek, illetve a többségi nemzet kultúráját olyan megőrzendő értéknek tekinti, amely az emberi méltóságnak is része.
A minisztertől többször megkérdezték, hogy végrehajtja-e a magyar kormány az Európai Unió Bíróságának a magyar migrációs szabályozással kapcsolatos döntését.
Gulyás Gergely azt mondta, az Európai Unió legfontosabb szerve, az állam- és kormányfők tanácsa kötelezte az Európai Bizottságot (EB), hogy új migrációs szabályokat állapítson meg. Hozzátette: pillanatnyilag az EB a határvédelmet nem segíti, hanem megnehezíti, az Európai Bíróság döntése pedig a tömeges migrációt segíti elő.
A bizottság feladata, hogy változtasson ezen a helyzeten – fűzte hozzá.
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy az Ab szerint ha a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására mindaddig, amíg az EU intézményei nem teszik meg a szükséges intézkedéseket.
A tárcavezető nem tekinti hatékonynak a jelenlegi uniós migrációs politikát, mert a visszaküldés nem működik, vagyis a migránsok kétharmada itt marad Európában.
Megjegyezte azt is, hogy az Európai Bíróság döntéseit minden esetben be kell tartania egy tagállamnak, amikor az átruházott hatáskörben hoz döntést.
Elmondta, semmi nem fog változni a magyar kormány menekültpolitikájában, marad a jelenlegi gyakorlat, és az első biztonságos ország magyar nagykövetségén lehet benyújtani a menekültügyi kérelmet, a határokról pedig visszafordítják azokat, akik jogellenesen próbálják meg átlépni a határt.
Gulyás Gergely kérdésre elmondta, határozott elképzelése van a magyar kormánynak az uniós migrációs politikáról. A jogszabályok betartását az teszi lehetővé, ha az Európai Unióba a menekültkérelmet benyújtók azt követően nyernek bebocsátást, ha menekültstátuszukról döntés született. A kérelmet benyújtóknak a döntésig várakozniuk kell, vagy az EU-n kívül, a hotspotokon, vagy a tranzitzónákban – részletezte.
Ha ez nincs, az EU-ban migrációs válság lesz – jelentette ki. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kapott kérdést arról is, hogy a kormány úgy döntött, egyes beruházásokat később valósít meg, ezzel jelentősen, összesen 350 milliárd forinttal növeli Magyarország idei pénzügyi tartalékait az államadósság csökkentése mellett. Gulyás Gergely azt mondta, valamennyi tárca költségvetését érinti ez a lépés, a tárcák saját hatáskörben hoznak döntést.
