Több mint egymillióan kérelmezték eddig a magyar állampolgárságot

Hazánkban már korábban is tettek kísérletet a határainkon túl élő magyarok integrálására. Az egyik legfontosabb epizód az volt, amikor az első Orbán-kormány idején, 2001-ben a parlament elfogadta az úgynevezett státustörvényt, s a határainkon túli magyarok számára megteremtette a magyarigazolványt.


A 2002-es kormányváltás után jelentősen megnyirbálták a magyarigazolvány nyújtotta kedvezményeket, majd újabb fájó sebet okozott a 2004. december 5-én lebonyolított népszavazás, amelynek során a kórházprivatizáció mellett a magyar állampolgárság kiterjesztéséről kérték ki az emberek véleményét. A referendum az alacsony részvételi arány miatt elbukott.

A 2010-es választásokat követően jelentős fordulat következett az ügyben. Az új Országgyűlés szinte első döntése az volt, hogy elfogadta az úgynevezett „egyszerűsített honosítási eljárás törvényét”. A jogszabállyal lehetővé vált, hogy minden magyar a lakóhelyétől függetlenül, a szülőföldjén magyar állampolgár lehet. Emellett a parlament, a külhoni magyarokkal való közösségvállalás jegyében, a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, ami, mint köztudott, a trianoni békediktátum aláírásának napja.

Mindezek mellett az elmúlt években jelentősen egyszerűsödött a többi állampolgársággal, hazai anyakönyvezéssel, nyilvántartással és úti okmánnyal kapcsolatos eljárás is, hogy a külhoni magyarok, bárhol is éljenek a nagyvilágban, a lehető legegyszerűbben és a lehető legkevesebb költséggel, illetve adminisztratív akadállyal tarthassák a kapcsolatot az anyaországgal.

Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló jogszabály életbelépésétől idén nyárig összesen több mint egymillió külhoni magyar kérte az állampolgárságot – a Kárpát-medencei magyarság köréből körülbelül 890 ezer, a diaszpórából pedig 125 ezer fő.

Az Országgyűlés által szintén az előző ciklusban elfogadott új választójogi törvény már a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak is megadta szavazás lehetőségét. Ez lényegében véve a külhoni magyarság szavazati jogának megteremtését jelentette. A 2014-es országgyűlési választáson 128 ezer érvényes voks érkezett a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők részéről.

– A magyar nemzet akkor maradhat fenn, ha minden nemzetrésze fennmarad, ez a magyar nemzet egyetemességéből következik – fogalmazott idén augusztusban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, akkor tud megmaradni a magyar nemzet, ha az erős anyaország anyagilag is támogatja az identitás megőrzését, a kulturális, oktatási programokat. Semjén Zsolt az állampolgárság megadására „közjogi acélabroncsként” tekint, a szavazati joggal pedig minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Ország­gyűlésben.