Megismétlik a jászberényi polgármester-választást
A Szegedi Ítélőtábla pénteki jogerős végzésével elutasította a jászberényi polgármester-választás eredményét megsemmisítő Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi választási bizottsági döntéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmeket. A jászberényi polgármester-választást így november 10-én meg kell ismételni.
A táblabíróság a döntéséről az MTI-t tájékoztató közleményében emlékeztetett: a jászberényi helyi választási bizottság (hvb) megállapította, hogy a városban október 13-án tartott önkormányzati választás eredményes volt, a megválasztott polgármester Budai Lóránt (Közösen Jászberényért Egyesület) lett.
Szabó Tamás (Fidesz-KDNP) polgármesterjelölt fellebbezést nyújtott be a hvb eredményt megállapító döntése ellen. A területi választási bizottság (tvb) az indítványnak helyt adva, a rendelkezésre álló nyilatkozatokat, bizonyítékokat mérlegelve megállapította, hogy olyan súlyos jogsértések történtek, melyek nemcsak a választópolgárok akaratát befolyásolhatták, hanem a választás eredményét is. A határozat szerint az, hogy idegenek mentek be a szavazókörökbe, a szavazatszámláló bizottsági tagok „kontrollálatlanul” mozogtak, illetve a szavazási szándékot torzító pénzfelajánlások történtek, olyan mértékben tették aggályossá a választási eredményt, amelyet csak új szavazás elrendelésével lehet orvosolni.
A döntés ellen mindkét jelölt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Szabó Tamás a tvb határozat indoklásának megváltoztatását és kiegészítését kérte azzal, hogy a rá leadott szavazatok számát a tvb korrigálja. Budai Lóránt a tvb határozatának megváltoztatását, és a hvb határozatának helybenhagyását kérte.
A Szegedi Ítélőtábla megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmek alaptalanok. Szabó Tamás kérelmét azért minősítette alaptalannak, mert a szavazatok számának korrigálására nincs lehetőség, hiszen a tvb határozata sem tartalmaz tényszerű adatokat az egyes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok számáról. Budai Lóránt felülvizsgálati kérelmét pedig azért találta alaptalannak, mert a jelölt jogi képviselője az elektronikus dokumentumként benyújtott felülvizsgálati kérelmét nem látta el minősített elektronikus aláírással, ami a választási eljárásról szóló törvény rendelkezése értelmében kizárta a kérelem érdemi elbírálását.
