A kommunizmus évtizedei alatt – a hatalom politikai érdekeinek megfelelően – lényegében tilos volt beszélni gróf Klebelsberg Kuno érdemeiről. Pedig kilenc esztendőn át, 1922-től 1931-ig tartó minisztersége idején számtalan reform fűződött a nevéhez. Népiskolai programja keretében ötezer tanterem épült, megújította a középiskolai oktatást, Szegeden, Debrecenben és Pécsett egyetemi építkezések kezdődtek, a tudósutánpótlás biztosítására létrehozta a Collegium Hungaricumokat és más, külföldi ösztöndíjak rendszerét, de ő hívta haza például Szent-Györgyi Albertet is Cambridge-ből, hogy aztán kinevezze a szegedi Orvos Vegytani Intézet vezetőjévé.

Bár úgy tűnik, a magyar oktatás és tudomány fejlődésének szempontjából kulcsfontosságú intézkedéseit végre kezdi méltóképpen elismerni az utókor, egykori hidegkúti kastélyának sorsa csak most, az előttünk álló hónapokban rendeződhet megnyugtatóan.

Klebelsberg minisztersége elején, 1923-ban vásárolta meg Hidegkút egykori gazdasági központját, a földbirtokos udvarházat. Az 1711-ben újraalapított – de IV. Béla egyik oklevelében már 1255-ben megemlített – Hidegkút ekkor még önálló településként működött, csak 1950-ben csatolták a fővároshoz, s lett a II. kerület egyik városrésze.

Jellemző Klebelsberg gondolkodására, hogy a régi épületegyüttest nem lebontatta, hanem saját elképzelései alapján átépíttette, gyönyörű kastéllyá varázsolva. Ahol lehetett, helyi, hidegkúti mesterembereket foglalkoztatott, de a kor legkiválóbb iparművészeit, szobrászait is segítségül hívta. Az idilli otthont a kerten átfutó patak, a fölötte átívelő kis híd, a rózsakert, valamint az általa ültetett különleges fák és bokrok tették teljessé.

Az elkészült kastélyt azonban 1932-es, korai, 56 esztendős korában bekövetkezett halála miatt nem sokáig élvezhette, ezután özvegye, Botka Sarolta és húga élt az ingatlanban, a teleket Budapesten töltve, s hogy fenn tudják tartani, az általuk használt helyiségeken kívüli szobáit panzióként üzemeltették.

Az impozáns épület kálváriája az 1949-es államosítással kezdődött. Ugyan Botka Sarolta még 1951-es kitelepítéséig használhatott két szobát, de az épületet a Szakszervezetek Országos Tanácsa kapta meg, a SZOT üdülőt és iskolát működtetett benne, majd az ingatlan a Szent Rókus (a szocializmus idején Semmelweis) Kórház Pszichoterápiás Osztályához került.

Ami az értékeket illeti: bár Klebelsberg Kuno négyezer kötetes könyvtárát már az államosítás után teherautóra dobálva elhordták, több kultúrtörténeti és iparművészeti kincs – bizonyos szobrok, a Zsolnay kályhák és a burkolatok – ugyanakkor szerencsésen átvészelte a kommunizmus alatti éveket. Sőt, a kisebb átalakítások ellenére az épület karaktere is megmaradt. Az ingatlant a rendszerváltozás után, a Horn-kormány alatt privatizálták, bár egy tulajdonjogi per miatt hivatalosan csak 2004-ben került magánkézbe. Új tulajdonosa azonban ezután sem újíttatta fel az egyre romló állagú épületet, de ennél is nagyobb gondot jelentett, hogy az évek folyamán – néhány rövid időszaktól eltekintve – őrzése sem volt megoldott.

Így aztán hajléktalanok és vandálok „vették birtokba”: az ablakokat kiverték, a parkettát több helyen felszedték, a Zsolnay kályhákat apró darabokra törték, az ütött-kopott vakolat graffitikkel lett tele. Így már valószínűleg az új tulajdonos számára is terhet jelentett, talán ennek is köszönhető, hogy 2008-ban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egy közeli csereingatlan fejében visszavásárolta. De továbbra is romosan és üresen állt…

Most azonban úgy tűnik, a mára életveszélyes épület az utolsó utáni órában minden bizonnyal megmenekülhet. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere ugyanis nemrégiben közös sajtótájékoztatón jelentették be: kormánydöntés született a kastély felújításáról.

A Klebelsberg Kuno intézkedéseit is méltató Láng Zsolt elmondta, amikor a kultuszminiszter annak idején feleségével Hidegkútra költözött, a helyiek nagy örömmel fogadták településükön. Az őt övező tiszteletre jellemző, hogy díszpolgári címet adományoztak neki, sőt róla nevezték el a főutcát is.

– A rendszerváltoztatás után a II. kerületi önkormányzat is kötelességének érezte, hogy ápolja az egykori kultuszminiszter emlékét. A városrészi önkormányzat Klebelsberg-díjat alapított, amelyet azóta is minden évben átad egy arra érdemes embernek, születése évfordulóján emléknapokat tartunk a szomszédos Klebelsberg Kultúrkúriában, 1990 óta iskola is viseli a nevét – mondta a polgármester, hozzátéve, az épület sorsa, az államosítás, a privatizáció, a lassú pusztulás, hűen tükrözi az elmúlt évtizedek történetét.

Láng Zsolt megjegyezte, az önkormányzatnak semmilyen eszköze nem volt ahhoz, hogy megmentse az értékes ingatlant, de kezdettől fogva fontosnak tartják, hogy Klebelsberg egykori kastélyának sorsa megnyugtatóan rendeződjön. A polgármester felidézte: amikor 2011-ben a kormányhoz fordultak, hogy az állam mentse meg az épületet, törekvéseiket számos közéleti személyiség támogatta, így Mádl Dalma asszony, Schmittné Makray Katalin vagy Prőhle Gergely államtitkár. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel ezután közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az állam nem hagyja végleg megsemmisülni a megmaradt értékeket, most pedig kormánydöntés is megszületett a felújításról.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, a kormány idén novemberben határozott úgy, hogy nemcsak Klebelsberg szellemiségét, hanem hátrahagyott örökségét is meg kell őrizni.

– Ennek szellemében már idén megkezdődik a felújítás, majd 2014-ben teljesedik ki, amit idén nyolcvanmillió, jövőre 620 millió, összesen tehát 700 millió forinttal támogat a kabinet – tette hozzá Varga Mihály.

A miniszter azt mondta, a gazdasági növekedés több tényezőtől is függ, például a fogyasztás növekedésétől – amelyet elősegít a rezsicsökkentés, a közalkalmazotti béremelés vagy a családi adókedvezmények kiterjesztése –, az európai gazdaságtól, amely lehetővé teszi az export növelését, illetve az állami beruházásoktól. Utóbbiak közé tartoznak az egészségügyi, a sportcélú vagy épp az ehhez hasonló kulturális fejlesztések, illetve a munkahelyteremtő beruházások is. Jövőre egyébként 130 milliárd forintot szán állami beruházások támogatására a kabinet.

– Amikor ennek a választókerületnek a képviselőjelöltjévé választottak, a polgármester úrral végigvettük az eddig elmaradt beruházásokat. Kettőt emeltünk ki: a volt gazdasági minisztériumi épületet a Margit körúton, ennek bontása hamarosan megkezdődik, és helyén közpark létesül, illetve itt, Pesthidegkúton a Klebelsberg-kastély rendbetételét – fogalmazott Varga Mihály. – A későbbi hasznosítást illetően történelmi, kulturális, illetve oktatási célú megoldásban gondolkodunk, az önkormányzattal együtt azt szeretnénk, ha a döntés az itt élőknek is megfelelne, ugyanakkor országos jelentőséggel is bírna – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Hamarosan tehát megújulhat Klebelsberg Kuno egykori kastélya, amivel a helyieknek régi vágya teljesül: Albrecht Beáta és Kálmán Ernő építészek lapunknak elmondták, az ezredforduló óta többször is felterjesztették hasznosítási, megmentési javaslatukat az illetékes szerveknek, azonban a tulajdonjogért évekig tartó pereskedés, majd a kastély magántulajdonba kerülése korábban megakadályozta a felújítást. Legalábbis eddig. Úgy gondolják, szimbolikus döntés annak az épületegyüttesnek a megmentése, ahol Klebelsberg élt és alkotott.

Bándy Péter