A geszti kastélyt Magyarország legjelentősebb főnemesi családja, a gróf Tisza família építette 1776-ban.

Geszt, a Tisza család „ősi fészke” két miniszterelnököt, Tisza Kálmánt (1875–1890) és Tisza Istvánt (1903–1905, illetve 1913–1917) adott Magyarországnak. Szintén a Tisza családhoz tartozott Tisza Lajos, aki a szegedi nagy árvíz utáni újjáépítés kormánybiztosa volt.

A kastélyban a XVIII-XIX. század neves politikusai, közéleti személyiségei fordultak meg, Arany János is tanítóskodott itt.

A kastély felszabadult

A kastély pusztulása a második világháború vége felé kezdődött, amikor a betörő szovjet csapatok és a velük benyomuló románok szétverték a kastély berendezését: a csillárokat és a családi címereket leverték, az értékeket széthordták, a könyveket eltüzelték. A kastélyt államosították, majd a Zsadányi Állami Gazdaság vette használatba, amely csirkéket nevelt és vetőmagokat tárolt a falai között.

Az ötvenes években kapott helyet az állami iskola, a művelődési ház, majd a hatvanas években a község könyvtára, amelyek jelenleg is ott működnek. Az önkormányzat 1989-ben lett az épület tulajdonosa.

A kastélyhoz tartozott az istálló, illetve az ahhoz kapcsolódó melléképület. Ezek a rendszerváltás után magántulajdonba kerültek, állaguk leromlott, építőanyagait széthordták a helyiek. A melléképületben jelenleg az általános iskola tornaterme van. Az egykori vadászlak ma óvodaként szolgál, benne napközi otthonos konyhával és ebédlővel.

Dr. Varga István, a Fidesz–KDNP Jász-Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselője a kilencvenes évek eleje óta többször felszólalt az Országgyűlésben a Tisza-kastély megmentése érdekében.

– Először 1994-ben jártam Geszten, amikor a Tisza-megemlékezésen beszédet mondtam. Az ünnepség után átmentünk a Tisza-kriptához. Az oda vezető út katasztrofális volt: bokáig érő sár, hatalmas gaz és dzsungel. Az egész temetőkert nagyon elhanyagolt állapotban volt, a Tisza-kripta egyes sírjait pedig feldúlták – emlékszik vissza a képviselő, aki ezután rögtön felszólalt a parlamentben, de a Horn-kormány alatt érdemi intézkedés nem történt.

Varga István a Demokratának elmondta, az első Orbán-kormány 11 millió forintot adott a kripta helyreállítására, de a kastély felújítására már nem volt pénz. A 2002–2010 között regnáló szocialista kormányok idején hiába lobbizott bárki a Tisza-kastély felújításáért, a balliberális politikusok nem voltak érzékenyek a Tisza család öröksége iránt. Nem csoda, hiszen Tisza Istvánt, a néhai miniszterelnököt az ő szellemi elődeik haladásellenesnek, hazafiatlannak, az első világháború fő okozójának kiáltották ki.

A 2000-ben megalakult Tisza István Baráti Társaság a Tisza-kúria helyreállítását, és a néhai miniszterelnök kommunista vádak alóli rehabilitálást tűzte ki célul. Születése helyén, az V. kerületben emléktáblát emeltek, halálának évfordulóján pedig koszorúzásokat szerveztek. Az igazi áttörést – már a második Orbán-kormány idején – a Tisza István Emlékév meghirdetése hozta.

A Tisza Család Geszti Emlékkörével és a Nagykovácsi „Gróf Tisza István” Nemzeti Körrel 2011-ben, Tisza István születésének százötvenedik évfordulóján Tisza István Emlékév meghirdetését kezdeményezték, legfontosabb feladatnak pedig egy köztéri szobor felállítását jelölték meg.

A Tisza István-szobrot 2011. október 31-én leplezték le a Róheim-villa udvarán, majd 2012 áprilisában állították fel Budapest XIV. kerületében, a róla elnevezett téren. Azért nem az eredeti helyén, a Parlamentnél, mert ekkor már szó volt arról, hogy a Kossuth-tér rekonstrukciója során eltávolítják a Károlyi-szobrot és visszaállítják Zala György monumentális Tisza-emlékművét.

A Kossuth-tér átalakítása tavaly meg is kezdődött, és a Tisza-kastély rendezésének ügyében is fontos előrelépés történt. Júliusban kormányhatározat született „a geszti Tisza-kastély felújításával kapcsolatos feladatokról”. A határozat kimondja, „a Kormány fontosnak tartja a XX. század viszontagságos évtizedei által elfeledett és történeti súlyához képest méltatlanul háttérbe szorított gróf Tisza István emlékének és örökségének megőrzését”, ezért „felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Geszt Község megközelítését szolgáló állami tulajdonú utak felújításáról”; „az emberi erőforrások miniszterét, hogy vizsgálja meg, a geszti Tisza-kastélyban jelenleg működő könyvtár, valamint általános iskolai oktatás helyszíne hogyan váltható ki”; „felhívja a belügyminisztert, hogy biztosítsa a geszti Tisza-kripta megközelítését szolgáló önkormányzati tulajdonú út kiépítéséhez szükséges költségvetési forrásokat.”

Geszt a történelmi Magyarország közepén helyezkedett el, a nagyszalontai járáshoz tartozott. Fontos szerepet töltött be a térségben, de a trianoni döntés után határmenti zsáktelepüléssé vált. Békéscsabától egyórányi, Debrecentől másfél órányi autóútra található, a román határtól öt kilométere. A rendszerváltás eddig sem a falu, sem a kastély életében nem hozott kedvező fordulatot.

Az iskola létkérdés

Fábián Zsuzsanna, Geszt polgármestere a Demokratának elmondta, korábban is volt szó arról, hogy a kormány megveszi a kastélyt, de az egyeztetések nem vezettek eredményre. 2013-ban a kormány újra megkereste az önkormányzatot, amely az iskola fenntartóváltása miatt átgondolta a vételi ajánlatot.

– Ha a kastélyt átveszi az állam, az önkormányzatnak építenie kell óvodát, iskolát, művelődési házat, mert ezek a funkciók jelenleg a kastély falain belül működnek. Ennyi pénzt viszont nem kaptunk volna a kastélyért – magyarázza a polgármester asszony.

A Tisza-kastély épületét használó Arany János Általános Iskola fenntartója 2013-tól már nem az önkormányzat, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), ezért az önkormányzat már nem nagyon teheti meg, hogy visszautasítja az állam vételi ajánlatát, mert ez esetben az új fenntartó hozhat olyan határozatot, hogy a kastély nevelési-oktatási célokra alkalmatlan, és a geszti gyerekeket a környező települések iskoláiba íratja. Bár a kormánynak ez nem áll szándékában. Geszten azért létkérdés az iskola megmaradása, mert ha a gyerekeket a környező településekre viszik, azok a szülők fogják először elhagyni a települést, akik megtehetik. Márpedig a közösségből ők fognak a legjobban hiányozni.

A Magyar Vagyonkezelő Zrt. nettó 320 millió forintra becsülte a kastélyt. Fábián Zsuzsanna elárulta, a kormány a kastéllyal azonos helyrajzi számon lévő két ingatlanra is igényt tartana, ahol jelenleg az óvoda és a konyha működik. A probléma az, hogy az önkormányzat 320 millió forintból nem tud iskolát, óvodát és konyhát is építeni.

Az egyeztetések a kormány és az önkormányzat között jelenleg is zajlanak. A legutóbbi szóbeli megállapodás szerint az önkormányzat megkapná a kastélyért a vételárat, amelyből óvodát és konyhát létesítene, az állam pedig átvállalja az iskola építését.

Fábián Zsuzsanna aggódik, ha nem jön létre december 31-ig az ügylet, akkor nem biztos, hogy az idei költségvetésből lesz rá keret. A polgármester asszony azt is nehezményezi, hogy bár a kormánynak felújítási szándéka van, minden erre irányuló pályázatukat elutasították.

– Az önkormányzat az elmúlt években folyamatosan adott be pályázatokat a kastély felújítására, sikertelenül. Sajnos a kecskeméti Cifrapalotával vagy a békéscsabai kolbászfaluval, amelyekkel egy pályázati kategóriában voltunk, nem tudtuk felvenni a versenyt.

A kastély teljes külső vakolata tragikus állapotban van. A tetőszerkezetet a nyolcvanas években újították fel utoljára, a statikus mérnökök szerint jó állapotban van, szerencsére szó nincs életveszélyről. Bár ez nézőpont kérdése, mert idén az NKA pont azért utasította el az önkormányzat nyílászárók cseréjére vonatkozó pályázatát, mert nincs hivatalos dokumentum arról, hogy a kastély életveszélyes lenne. 2000-ben néhány új nyílászárót raktak fel, de a déli oldalon ezek is lepusztult állapotban vannak. 2011-ben a tetőtéri ablakokat egy vis major pályázati alapból tudták kicserélni. Nagyjából ennyi változás történt harminc év alatt.

– Amíg mi voltunk a fenntartók, minden nyáron kimeszeltünk, szeptemberben pedig az ÁNTSZ megvizsgálta, tanulhatnak-e ott a gyerekek. Idén a Sarkadi Tankerület csak egyetlen vödör festéket tudott adni – érzékelteti a fenntartóváltás hátrányait.

A nyolcosztályos általános iskolában összesen kilencvenen tanulnak: idén tizennégy első osztályos. A polgármester asszonytól megtudjuk, Geszten a roma kisebbség aránya negyven százalék, de az óvodában és az iskolában már ők vannak többen.

– Évente körülbelül tizenhárom-tizennégy gyermek születik, ebből két-három a magyar. Bár 2008 kivételes év volt, akkor hat magyar gyermek született – teszi hozzá.

Az önellátás útján

Geszten 813 fő él, de csak alig több mint negyven embernek van állandó munkája itt, vagy a környező településeken. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásból kétszázhúszan részesülnek, a többi lakos nyugdíjas vagy fiatalkorú. A Geszti tsz-t 2000-ben számolták fel, de a gesztiek a Sarkadi Cukorgyárba, a Sarkadi Szellőző Művekbe, a Gyulai Húskombinátba, a békéscsabai Barneválba, (baromfi-feldolgozó) és a Gyulai Kötőipari Vállalathoz is jártak dolgozni. Ezek a munkalehetőségek mára mind megszűntek, és már több mint tíz éve az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató: a közmunkaprogramokban százötvenen dolgoznak.

Fábián Zsuzsanna próbálja az önellátás útjára terelni a települést. A közfoglalkoztatottak termelő munkát végeznek, ami bevételt hoz az önkormányzatnak. Két éve elindult az önkormányzati gazdálkodás: zöldségféléket, gabonanövényeket termesztenek, sertéseket, szárnyasokat tartanak. – Mertünk nagyot álmodni és beindítottunk egy varrodát, egy házi tésztaüzemet és egy drótfonó üzemet. A saját tyúkunk tojta tojásból gyúrjuk a saját tésztánkat – meséli büszkén a polgármester asszony, aki szerint a legnagyobb sikere a varrodának van, mert ott a közmunkások termelő munkát végeznek, ami sokkal jobban motiválja őket, mint például az úttisztítás.

Konyhai törlőkendőket, orvosi köpenyeket, ágyneműt gyártanak, a megrendelőket ők kutatják fel. A közmunkások tisztában vannak azzal, hogy addig kell felfuttatni és ismertté tenni a varroda termékeit, amíg van közmunkaprogram, hogy ha az megszűnne, a varroda meg tudjon állni a saját lábán. A házi tésztát a közétkeztetésben használják fel, a felesleget pedig értékesítik.

– Az idős gesztiek emlékezetében még él az a történet, amikor 1914 nyarán nemesek keresték fel Geszten Tisza Istvánt, hogy rábeszéljék a háborúra. A beszélgetés itt, a kastély teraszán folyt, ahol a miniszterelnök hajthatatlannak bizonyult: „Magyarország szétesését jelentené egy esetleges háború. Nekünk ebből ki kell maradnunk!” – idézi fel Tisza István szavait Brandtné Czirák Éva, az Arany János Általános Iskola igazgatónője.

Tisza István kormányüléseket is tartott ezen a teraszon, amelynek teteje hét évvel ezelőtt a hó súlyától leszakadt. A burkolata hiányos, töredezett, alapos felújításra szorulna. A Tisza-kriptához vezető út – a kormányhatározatnak köszönhetően – idén ősszel már félig elkészült. A Belügyminisztérium harmincötmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a geszti önkormányzatnak, amelyből tizennégymillió forintot fordítottak a portalanított út elkészítésére, az aszfaltréteget pedig jövőre fektetik le.

– Most már végre ki lehet menni a kriptához autóval is, korábban csak a temetőn keresztül lehetett megközelíteni. Ott közlekedtek a fatolvajok a terepjáróikkal, amelyek úgy tönkretették az utat, hogy elsüllyedtünk a sárban – mondja az igazgatónő. A kastély felújításának menetéről még semmit nem tudni, a kormány szándéka azonban egyértelműen az, hogy a történelemben betöltött szerepéhez méltón rendbe hozassa, és nemzeti kegyhellyé emelje, mert így turisztikai vonzerővé válva a nehéz sorsú sarkadi térség kitörési pontja lehet.

Lass Gábor