Megnőtt a V4-ek ereje
Az európai bizottsági pozíciók szétosztása alapján megállapítható, hogy a visegrádi négyek (V4) ereje megnőtt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Prágában, miután részt vett a V4-ek és nyugat-balkáni államok csúcstalálkozóján. A prágai várban tartott csúcstalálkozó elején a V4-ek miniszterelnökei külön egyeztettek, majd munkaebéd keretében tárgyaltak Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia vezetőivel.
A V4-ek két európai bizottsági alelnököt is adhatnak – hívta fel a figyelmet a kormányfő, aki a szlovák alelnök, Maros Sefcovic leendő portfólióját tartja a legfontosabbnak, neki kell ugyanis „beállítania” – mondta – az Európai Bizottság és az Európai Parlament együttműködését, amelyben egyébként a legtöbb európai ügy akad el.
Örömét fejezte ki továbbá, hogy a magyar biztosjelölt, Trócsányi László „olyan szép és nagy feladatot” menedzselhet, mint az Európai Unió bővítése.
A miniszterelnök az unió bővítéséről szólva úgy fogalmazott: ha az EU nem aludt volna el, és már korábban felvette volna tagjai közé Észak-Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát, akkor ma nem lenne sok millió illegális migráns Nyugat-Európában.
„A balkáni útvonalat meg tudtuk volna védeni közösen” – folytatta -, ám a Görögország és Magyarország közötti teret „gazdátlanul” hagyták, ami elfogadhatatlan, ezért „azt a teret ki kell tölteni, az ott lévő országokat fel kell venni, és akkor meg tudja védeni magát az EU”. Megjegyezte: az EU-tag Románián keresztül nem érkeztek migránsok az EU-ba; „ott jöttek, ahol nem tagállamok helyezkedtek el”, és azután Magyarországnál kellett feltartóztatni őket.
Orbán Viktor úgy összegzett, az elmúlt néhány év történelme alapján evidens, hogy mind az uniónak, mind Észak-Macedóniának, Montenegrónak, valamint Szerbiának – „és ha már így állunk, akkor Albániának is” – érdeke az EU-tagság.
A balkáni országok csatlakozása nem teher, hanem lehetőség az uniónak, amely erősebb lesz ezek felvételével – hangoztatta, Magyarország támogatásáról biztosítva ezeket az államokat.
Az EU következő költségvetésével kapcsolatban a magyar álláspontot ismertetve a kormányfő közölte: lehet új közös politikákat nyitni, de semmiképpen sem lehet erre hivatkozva csökkenteni a régi politikák pénzügyi forrásait.
Egy kérdésre a kormányfő arról is beszélt, hogy míg Nyugat-Európában „multikulturális bevándorlótársadalmakat” építenek, addig Közép-Európában ez nincs így, „a mi országaink nem bevándorlótársadalmak”. A kérdés az – mondta -, hogy ez a két különböző formát felvett világ hogyan fog együtt élni.
Kifejtette: az eddigi Európai Bizottság válasza az volt, „kényszerítsük a közép-európaiakat, hogy ők is olyanok legyenek, mint amilyenek mi vagyunk. (…) Mi meg ellenálltunk”. Reméli azonban – folytatta -, hogy most egy olyan brüsszeli testület áll fel, amely belátja: két különböző életfelfogásról van szó, és inkább az egymás mellett élést kell menedzselni.
„Abban bízunk, hogy a bizottság több tiszteletet ad majd nekünk (…), és ha ezt a tónust üti meg, megegyezéseket akar, és nem erőszakból akar bennünket kényszeríteni, akkor van jövője az EU-nak, és egy fantasztikus öt év előtt állunk. De ha folytatódik a megerőszakolás politikája, akkor nekünk ellen kell állni, és ott leszünk megint, ahol most vagyunk” – mondta a miniszterelnök.
A Nyugat-Balkán európai uniós integrációja nagyon fontos az egész kontinens biztonsága, a nagy migrációs hullámok korlátozása miatt – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a visegrádi miniszterelnökök közös sajtótájékoztatóján.
A dél-európai országok csatlakozása egyúttal esélyt jelent a V4-országok számára – fogalmazott Morawiecki. Ezzel kapcsolatban utalt a Közép- és Kelet-Európában létesülő észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztések lehetőségeire.
A Nyugat-Balkán biztonsága Európa biztonsága is – hangsúlyozta Andrej Babis, cseh miniszterelnök.
A miniszterelnök kiemelte: az Európai Unió (EU) a Nyugat-Balkán irányába történő bővítése a biztonság és a prosperitás legerősebb garanciája a régióban. Hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán biztonsága Európa számára is biztonságot jelent, mivel a Nyugat-Balkán országai kulcsfontosságú partnerek a migráció kezelésében is.
Az EU bővítése a Nyugat-Balkán irányába biztonsági és gazdasági szempontból is stratégiai befektetés az uniónak – jelentette ki Peter Pellegrini, szlovák miniszterelnök.
A szlovák kormányfő elmondta: a V4-ek a prágai kibővített találkozóval most egyértelmű jelzést küldtek Európának, arról, hogy az unió mihamarabbi bővítését támogatják.
„Meg kell győznünk a többi uniós tagállamot arról, hogy a bővítés nem problémákat hoz – mint ahogyan azt néhány régi tagország vezetői mondják. Éppen ellenkezőleg, az EU a Nyugat-Balkán irányába történő bővítése stratégiai befektetés az unió számára biztonsági és gazdasági szempontból is” – hangsúlyozta.
A szlovák kormányfő leszögezte: a migráció kezelése nem lehet csak az EU ügye, arra az egész kontinensnek kell közös megoldást találnia.
A V4 országcsoport tagjai eltökélten támogatják a nyugat-balkáni országok európai uniós integrációját – hangsúlyozták a prágai csúcstalálkozójukrólkiadott nyilatkozatukban a visegrádi országok miniszterelnökei.
A kormányfők szilárd meggyőződésüknek adtak hangot, hogy Európa újraegyesítése nem lehet teljes ezen országok nélkül.
Hangsúlyozták, hogy az unió bővítési politikája felbecsülhetetlen értékű eszközként szolgál a Nyugat-Balkán biztonságának, stabilitásának megteremtéséhez.
A V4-csoport eltökélten támogatja a kiterjedt regionális együttműködést, a jószomszédi kapcsolatokat és a megbékélést a Nyugat-Balkánon, és ehhez a saját eszközeivel is hozzájárul – mutatott rá a közös nyilatkozat.
