Kovács Margit (1902–1977) Kossuth-díjas kerámiaművész életművét bemutató gyűjtemény 1973-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A múzeumnak, amely közel két évtizeden át Magyarország egyik leglátogatottabb közgyűjteménye volt, a XVIII. században épült sóház – később postakocsi-állomás, majd a Vastagh család lakóháza – ad otthont. 1979-ben új szárnnyal bővült az épület, itt az első állandó kiállítás szinte változatlan megtartása mellett Kovács Margit művészeti hagyatékát állítottuk ki.

A kiállításban 1979 óta néhány kisebb felújításon kívül nem történt jelentős változtatás. A múzeum menedzsmentje ezért célul tűzte ki a meglévő múzeum új épületrésszel történő bővítését, a kiállításnak a XXI. századi muzeológiai elvárásoknak megfelelő felújítását, látogatóbarát múzeumi attrakciók, interaktív információs szolgáltatások bevezetését és többnyelvű tájékoztató rendszer kiépítését.

Az áttörést a 2008-ban benyújtott pályázatunk hozta: A szentendrei Kovács Margit Múzeum megújulása című, KMOP-3.1.1/C-2008 azonosító jelű nyertes pályázatunk teremtette meg az anyagi fedezetet arra, hogy végre, 2010. május 5-én megkezdhettük az építési munkákat. A közel 110 négyzetméteres – Kocsis József Ybl-díjas építész tervei alapján készült – új épületszárnyban helyet kapott a mosdókon és a múzeumi bolton kívül az emeleten egy interaktív 3D vetítésre alkalmas előadóterem is, melyben megidézzük Kovács Margit személyét: a falakat a művészről készült portréfotók díszítik. A teremben egy 3D-s digitális program segítségével a látogatók maguk forgathatják körbe a művek virtuális képét, s ezzel a művek eddig rejtve maradt értékeit is felfedezhetik.

1973-tól a rendszerváltásig szinte nem volt olyan Magyarországra érkező magas rangú nemzetközi vendég, köztük uralkodók, államfők, miniszterek, jelentős művészek, akiknek ne szervezték volna meg a „Szentendre és a Kovács Margit Gyűjtemény” programot. A 70-es évektől a rendszerváltásig a múzeumban látogatást tett nevezetes személyiségek számbavételével egyúttal betekintést nyerhetünk Magyarország korabeli diplomácia-történetébe is. Az új szárny földszintjén ezekről a magas szintű delegációkról – és az őket fogadó múzeumi kollégákról – készült fényképeket állítottuk ki.

A kiállítás rendezési koncepciója is megújult. Kovács Margit munkásságát a kezdetektől kaleidoszkóp-jellegűen bemutató kiállítás most új szemléletmóddal gazdagodott. A megújult tárlat igyekszik megőrizni a bensőséges viszonyt a látogató és a műtárgyak között, de emellett nagyobb hangsúlyt fektet a teljes életmű kronologikus bemutatására. A kerámiák időrendi sorrendjét két tematikus terem (a régi pincében a „kápolnatér”, és az 1979-ben épült pinceszárnyban az audiovizuális terem) szakítja meg, változatosabbá és érthetőbbé téve a pályakép bemutatását.

Az új épület akadálymentes, az emeletre személyfelvonóval is fel lehet menni, az udvaron helyeztük el a mozgássérültek számára kialakított mosdót. A kiállítás utolsó termében – kerekes székről is elérhető magasságban elhelyezett – műtárgymásolatok alkalmazásával vakok és gyengén látók számára „tapintható tárlat”-ot alakítottunk ki, mely azonban minden látogatónak különleges élményt nyújthat.

A múzeum vonzerejének növelésében a legfontosabb előrelépés a családbarát, a gyermek- és az ifjúsági korcsoportok sajátos igényeit is kielégítő technikai fejlesztések megvalósulása, melyek során korszerű bemutató módszereket és új közönségtájékoztató berendezéseket helyeztünk el a kiállításban. Az interaktív információs pultok segítségével egy-egy – az életművön belül kiemelkedő jelentőségű – mű elemzése és a kerámiák inspirációs forrásainak művelődéstörténeti, ikonográfiai ismertetése olvasható. A nagyméretű LCD képernyőkön Kovács Margitról készült portréfilmeket, s a győri Kovács Margit Múzeumban forgatott kisfilmünket lehet megtekinteni. Az emeleti vetítőteremben elhelyezett számítógépeken a folyamatosan bővülő adatbázis segítségével látogatóink tovább mélyíthetik a művésszel és életművével kapcsolatos ismereteiket.

Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt!