Az 56-os emlékévet, vagyis a Magyar Szabadság Éve elnevezésű projektet értékelte ma egy sajtóbeszélgetésen Schmidt Mária történész.Mint ismeretes, ő az 56-os emlékév kormánybiztosa, s főigazgatója annak a Terror Háza Múzeumnak, amely igen fontos szerepet vitt az emlékév megrendezésében, lebonyolításában.

Tallai Gábor, a múzeum programigazgatója vezette be az értékelést, leszögezve, hogy nem volt még olyan, a forradalom előtt tisztelgő nagy, az egész társadalmat átfogó közösségi akciósorozat, mint az 56-os emlékév, mely egyébként a jövő pénteken zárul le hivatalosan. Schmidt Mária pedig arról beszélt, hogy jobban megfelelt volna a bevett szokásoknak és hagyományoknak, ha a forradalom 50. évfordulóján, azaz 2006-ban rendezi meg Magyarország az emlékévet, csakhogy az akkori hatalom méltatlanul kezelte a megemlékezést, amely végül a a Gyurcsány-kormány véres utcai fellépésébe, rendőrterrorba torkollott.

A főigazgató asszony kiemelte, hogy a tavaly induló projekt első jelentős momentuma az a plakátkampány volt, amely a forradalom cigány hősei előtt tisztelgett. Az emlékév egyébként felsorolhatatlanul sok elemből állt. Kiállításokból, koncertekből, előadásokból és konferenciákból, de filmek, különféle művészeti produkciók is készültek, s persze könyvek is napvilágot láttak – közel 230 új kötetről van szó.

A szervezők összesen 1605 pályázatot találtak támogatásra érdemesnek, s több mint 500 olyan településről beszélhetünk, amely a pályázati támogatások segítségével 56-os emlékpontot hozott létre. Az emlékpontok célja a forradalom helyi eseményeinek felidézése, s tisztelgés e történések hősei előtt.

Megtudtuk, hogy 657 hazai településen összesen 1451 rendezvényt szerveztek hazánkban az emlékév jegyében. A támogatások sorában talán az lehetett a legmeglepőbb elem, hogy negyven romkocsmát is segítettek abban a szervezők, hogy azok 56-os dekorációt, illetve installációt alakíthassanak ki. Nem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok külföldi fiatal látogatja ezeket a „műintézményeket„…

De ha már külföld: a nagyvilág, pontosabban öt kontinens 258 városában összesen 500 eseményt – kiállítást, koncertet, tanácskozást, szoboravatást, utcanév-adományozást, stb. – tartottak az emlékévhez kapcsolódva. Ami a konkrét helyszíneket illeti, Oroszország sem lehetett kivétel, mint ahogy Kína sem. Schmidt Mária elmondta, az egykori Szovjetunió sok polgárában ébresztett szimpátiát a magyar forradalom. A hatóságok azonban igyekeztek elfojtani ezt az együttérzést, vadásztak például azokra, akik ezekben az időkben tüntetőleg Petőfi-verseket szavaltak. Az akkori Kínát is elérte a magyar szabadságharc fuvallata, ott 500 ezer ember ellen kezdtek eljárást azért, mert szimpatizáltak az 56-os forradalommal. Nem véletlen, hogy a kínai vezetés a lehető legkeményebb számonkérést követelte a szocialista tábortól a magyar felkelőkkel szemben.

A rendelkezésre álló adatok szerint az emlékév médiakampányában több mint 230 millió elérést regisztráltak a szervezők, Desmond Child CD-n is megjelent 56-os dalát pedig 2,9 millióan hallgatták meg a YouTube-on. Fontos tudni, hogy az emlékév – természetesen a legmodernebb csatornákon, vagyis a közösségi hálókon keresztül – a legfiatalabbakat, az Y és a Z generáció tagjait is elérte többek között egy online játékkal, illetve egy virtuális valóság-túrával.

Schmidt Mária főigazgató asszony hangsúlyozta, több célja is volt az emlékévnek. Az egyik: visszaadni a forradalom spirituális tartalmait a nemzetnek, a társadalom egyszerű tagjainak. A másik: nyilvánvalóvá tenni a külföld számára, hogy a magyar nép a szabadság népe. Nyilvánvalóvá tenni, már csak azért is, mert az 56-os forradalomnak, a szabadságért és függetlenségért vívott harcnak megvan a mának szóló üzenete. Ugyanis egymást érik az olyan kísérletek a nemzetközi színtéren, amelyek megkérdőjelezik Magyarország szuverenitását. Fontos cél a fiatalok szívének meghódítása és megnyitása is 56 emléke előtt. Összesen ötezer pedagógus vett részt azokon a továbbképzéseken, amelyeket az emlékév jegyében tartottak a szervezők.

Schmidt Mária bízik benne, hogy ennek nem csak azokon a történelemórákon lesz következménye az iskolákban, ahol 56 ügye kerül terítékre, de az általában vett pedagógiai munkában is.

Sinkovics Ferenc