Megpróbáltatások árnyékában

Másfél évvel az 1998-as országgyűlési választás után egy égve hagyott gyertya lángra lobbantotta Magyarország legnagyobb fedett sportcsarnokát, a Puskás Ferenc Stadion szomszédságában álló BS-t. A létesítmény, ami közel két évtizeden át épült, néhány óra alatt teljesen leégett. Az épületben tartózkodó személyzetet sikerült kimenteni, ám az objektum helyreállítása lehetetlennek bizonyult.

Egy évvel később, 2000. január 30-án átszakadt a ma Románia részét képező Zazár település közelében működő ülepítő gátja. A nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből százezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd azon keresztül a Szamosba és a Tiszába. A súlyosan mérgező anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A csernobili atomerőmű-baleset óta ez volt a legnagyobb környezeti katasztrófa Európában.

Közvetlenül a 2010-es országgyűlési választások után rekordmennyiségű csapadék hullott hazánkra, ami miatt soha nem látott árhullám vonult le a Tisza egyes mellékfolyóin. A ciklonok áthaladását a Dunántúlon, különösen a Bakony és a Balaton térségében viharos, néhol orkánerejű széllökések kísérték, a Kab-hegyen 165 km/órával új magyar szélrekord is született. A viharok összesen egymillió embernek okoztak kárt, családok százai váltak földönfutóvá.

Még ugyanebben az évben, októberben szakadt át a Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tárolójának gátja. Több mint egymillió köbméternyi zagy öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét. A baleset következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált, több ezer háziállat pusztult el, és kihalt a környező vizek élővilága is.

Három hónappal később az emberi felelőtlenség újabb tragédiához vezetett. 2011. január 15-én este a budapesti Nyugati téren lévő West-Balkán szórakozóhelyre háromszáz helyett háromezer embert engedtek be. Egy főre mindössze 0,4 négyzetméternyi hely jutott, ugyanakkor sem a vendégek érkezésének útvonala, sem a mozgatásuk nem volt megfelelően megtervezve. A tömegnyomorban három fiatal lány megfulladt, és tucatnyian megsérültek.

2012 áprilisában a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Bugac település közelében ütött ki tűz. A lángokat csak egy hét után tudták megfékezni a tűzoltók és a honvédség szakemberei, a munkálatokat ugyanis nehezítette az erős szél. Magyarország eddigi legnagyobb kiterjedésű, legmagasabb, ötös riasztási fokozatú, szabad téren pusztító tüzében több mint ezer hektárnyi terület semmisült meg.

2013. március 14-én délután a hirtelen jött lehűlés, havazás és viharos szél miatt vészhelyzet alakult ki Magyarországon. A Dunántúl középső sávjában, valamint az ország északkeleti részében az utak járhatatlanná váltak, sok települést nem lehetett megközelíteni. Akadozott a vasúti közlekedés és az áramszolgáltatás is. Az ünnepnapon a figyelmeztetés ellenére több ezren ültek autóba és ragadtak az utakon. Egyesek 24 órán át vártak a segítségre, mert a zord időben nehezen lehetett megközelíteni őket. Az utakat hókotrók és a Magyar Honvédség lánctalpas járművei tisztították, de az erős szél a havat azonnal visszafújta, ezért sokszor még a mentésben részt vevők is elakadtak. A külső helyszínekre tervezett állami ünnepségek és pártrendezvények egyaránt elmaradtak.

A szélsőséges időjárás abban az évben a tavasz további részében is jellemző volt. Május és június között ismét hatalmas mennyiségű csapadék hullott, aminek következtében a Duna felső szakaszán óriási áradás kezdődött. Több ponton is rekordvízállást mértek, Budapestnél 891 centiméterrel tetőzött a folyó. Ez a magasság 31 centivel volt nagyobb, mint az addigi csúcs, 2006-ból.

2014 novemberében egy nap alatt egyhavi csapadék hullott le, a Pilisben a Visegrádi- és a Budai-hegységben, valamint a Gödöllői-dombságon a fákat bevonó jégréteg emiatt szokatlanul vastagra hízott. A növények nehezen viselték a rájuk nehezedő súlyt, az erdei utakat letört ágak, derékban kettéhasadt fák és kidőlt törzsek tették járhatatlanná, másutt vezetékek szakadtak le, oszlopok dőltek ki, kerítések, háztetők és parkoló autók rongálódtak meg.

2015 októberében újabb fővárosi sportlétesítmény semmisült meg: másfél óra alatt porrá égett a Testnevelési Egyetem csarnoka. Az idegenkezűséget a szakértők kizárták, a tüzet vélhetőleg műszaki hiba okozta. Az eset során elpusztult az épület aulájában álló, több mint 160 világklasszis magyar sportoló kezének lenyomatát őrző sportcsillagok fala is.

2017 újabb szomorú eseménnyel vette kezdetét. A Szinyei Merse Pál Gimnázium diákcsoportja és kísérőik egy franciaországi sítáborból tartottak hazafelé, amikor buszuk Verona és Velence között letért az útról, fékezés nélkül az autópálya szalagkorlátjának hajtott, majd egy autópályahíd pillérének csapódott és végül kigyulladt. A balesetben 18 fő vesztette életét.

Az utóbbi időben Magyarország az európai migrációs válság következtében korábban soha nem tapasztalt menekültáradattal találta szemben magát. 2015 első felében csaknem 57 ezer menedékkérelmet nyújtottak be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, július közepéig pedig 78 ezren lépték át az országhatárt engedély nélkül. A rendkívüli nyomás kezelése érdekében a kormány kerítéssel zárta le a zöldhatárt a magyar–szerb szakaszon, hogy a bevándorlók a legális belépési pontokat vegyék igénybe. A déli határzár elrendelésével öt év alatt felbecsülhetetlen számú illegális bevándorlót sikerült feltartóztatni, a folyamatos felügyelet azonban évről évre milliárdokat von el az ország költségvetéséből.

Bár az Orbán-kormány három és fél ciklusának majd minden évére jutott valamilyen egész országot megrázó, extra erőfeszítést igénylő vagy többletkiadással járó esemény, az új koronavírus terjedése talán minden eddiginél komolyabb feladat elé állítja az ország vezetőit. Az elmúlt hetekben a járvány elleni védekezés érdekében több milliárd forintot csoportosítottak át az általános költségvetési tartalék terhére. Orbán Viktor miniszterelnök azt ígérte, a küzdelemnek anyagi gátja, akadálya itthon nem lesz, ám hozzátette, a világot sújtó járvány miatt felmérhetetlenül súlyos következményekkel kell számolnunk az élet minden területén.