Kiszelly Zoltán azt mondta: 2010 előtt az akkori kormány a válságot megszorításokkal kezelte, a Nemzetközi Valutaalap „és más globalista nemzetközi szervezetek” tanácsai alapján a lakossággal fizettette meg a válság terheit.

Hirdetés

Kiemelte, 2010 után a kormány az ágazati különadókkal igazságosabb tehermegosztást valósított meg.

A Századvég kutatására hivatkozva azt mondta, a válaszadók mintegy 46 százaléka szerint romlana az egzisztenciájuk, gazdasági helyzetük, ha az ellenzék jutna kormányra.

Példaként említette, hogy Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje világpiaci árak szükségességéről beszél. A Századvég számítása szerint jelenleg havonta egy átlag háztartás 22 ezer forintot fizet energiára, világpiaci ár esetén ez akár az ötszörösére, 110 ezer forintra is emelkedhetne.

A többség azt mondja, hogy fizetős egészségügy, magasabb rezsiár esetén rosszabbul élne, mint most és nem javulna a helyzete – tette hozzá.

Az elemző kiemelte, hogy a progresszív adó, amelyet a baloldal hirdet, valójában adóemelést jelent.

Úgy fogalmazott: „az emberek kezdenek rájönni, hogy a Bajnai-Gyurcsány-korszak megszorításai térhetnek vissza a baloldal hatalomra kerülésével”.

Kiszelly Zoltán közölte, a baloldalon hatpárti szivárványkoalícióról lehet beszélni, amelynek legerősebb tagja a DK, amely a Jobbikkal kötött szövetséget. Ezért lehet azt mondani, hogy Gyurcsány Ferenc politikája az irányadó – tette hozzá.

Korábban írtuk