Iskolás lett a csokgeneráció első hulláma
Megszülettek, megnőttek, iskolába mentek
Iskoláskorúak lettek az első csokos babák. Míg korábban bölcsődék, óvodák épültek fokozott ütemben, most az iskolai tantermek bővítése zajlik gőzerővel. Ha szükséges, akár a gyorsan telepíthető konténerépületektől sem idegenkedve. Hol a legzsúfoltabbak az iskolapadok, és mit kell egy településnek megtennie a gyerekek érdekében?
Megszaporodtak a zsúfolt iskolákról szóló hírek az elmúlt években, egyes településeken mára annyira akuttá vált a probléma, hogy a kormány konténertantermekkel bővíti az iskolákat. Nem egyedi esetekről van szó, tavaly már közel százhúsz konténersulit üzemeltettek az állami tankerületi központok, miközben a Klebelsberg Központ további települések iskoláinak bővítéséhez rendelt konténereket milliárdos értékben. Előnyük, hogy egyszerűen és gyorsan telepíthetők, nem kell éveket várni az építkezés lefutására, és nem utolsósorban olcsóbb megoldást kínálnak, mint a hagyományos téglaépületek. Az iskolai férőhelyek iránti megnövekedett igény oka egyértelmű. A kormány 2015-ben elindította a családi otthonteremtési kedvezmény, vagy ahogy azóta beépült a köztudatba, a csok intézményét. Az első csokbabák lettek mára iskolás korúak, és évről évre egyre többen ülnek be közülük az iskolapadba.
Kilőtt az agglomeráció
Cikkünk nem akarja azt az illúziót kelteni, hogy országszerte telt házzal dübörögnének az iskolák, sőt, egyáltalán nem beszélhetünk országos tendenciáról. Azokon a településeken, amelyek nem váltak a kormányzati támogatás segítségével letelepedő fiatal párok célpontjává, máig stagnálnak az oktatási intézmények, ha éppen nem a bezárás fenyegeti őket. A Demokrata 2019-ben közölt átfogó körképet arról, hogy melyek lettek a letelepedés szempontjából leginkább vonzó célterületek. Ahogy megírtuk, az országon belüli évente több százezer költözés és a családi otthonteremtési kedvezmény igénylései szoros összefüggést mutatnak. Már a támogatás 2016-os bevezetése óta megfigyelhető, hogy a nagyvárosokhoz közeli agglomerációs településeken kérték a legtöbben a csokot. Ennek következtében kiáramlás kezdődött a nagyobb városokból, különösen Budapesten volt ez tetten érhető, mivel sokan az ingatlanárak miatt inkább a külvárosi övezetekben keresnek kertes házat vagy nagyobb lakóteret.
A fővárosban a csokigénylők száma éppen ezért feltűnően alacsony, ugyanakkor a kiköltözési arány kiemelkedően magas: az elmúlt években mintegy negyvenezren hagyták el a fővárost, miközben Pest megyébe huszonötezren költöztek be. A lakáspiaci aktivitás szintén szorosan együtt mozog a csok igénybevételével, és a fővárosi agglomeráció ebben a tekintetben abszolút nyertesnek tekinthető. Szinte valamennyi környező település népszerűvé vált, lakosságuk folyamatosan növekszik, ami jelzi a városi lakosság átrendeződését is. Jól illusztrálja mindezt Magyarország nemzeti atlaszának a népesedési csúcsot ábrázoló térképe is, amelyen tökéletesen nyomon követhető a főváros és a nagyobb városokat körülvevő agglomerációs települések gyors benépesülése.
Jól látható siker
A csok 2015-ös bevezetése teljesen új perspektívákat nyitott, elsősorban azzal, hogy akkora összeget ajánlott, amekkorával az akkori lakásárak mellett már el lehetett indulni, illetve újdonság volt, hogy immár vállalt gyermekekre is lehetett igényelni a támogatást. Az érdeklődés minden várakozást felülmúlt: már abban az évben tízezrek rohanták meg kérdéseikkel a bankokat. A Kopp Mária Intézet (KINCS) kutatásának köszönhetően azt is tudjuk, hányan döntöttek úgy, hogy a csok segítségével szerzik meg a családi otthont.
„2016. január 1-től 2023. december 31-ig összesen 222441 család élt a csok lehetőségével, közülük több mint 77 ezren pedig a kamattámogatott hitel felvételével is. Míg 2016-ban 25944 szerződést rögzített a MÁK rendszere, 2021-ben már 57471-et” – összegzi a KINCS tanulmánya, azt is megmutatva, hogy a legnagyobb arányban a 30–39 éves korosztályba tartozók kötöttek csokszerződést, ők teszik ki az igénylők közel felét. 2016-hoz képest 2023-ban emelkedett a csokszerződést gyermek nélkül igénylő, de gyermekeket előre vállaló családok száma. 2023-ban nőtt a 30 év alattiak és csökkent a 40 év felettiek részaránya az igénylők között, ezáltal alacsonyabb lett a csokot igénylők átlagéletkora.
„A csokszerződések száma 2016-tól 2021-ig folyamatosan növekedett, 2022-től azonban csökkenő tendenciát mutat. Ez az irány 2023-ban is folytatódott, ami megalapozta a csok plusz támogatási rendszer kialakításának szükségességét” – foglalja össze az intézet elemzése.
Noha a tanulmány a gyerekek későbbi megszületéséről nem közöl adatokat, számos jele van annak, hogy az igénylők zöme nem akart adós maradni a vállalt gyerekekkel. Novák Katalin már 2016-ban bejelentette, hogy 60 ezer bölcsődei férőhelyet biztosítanak 2018-ra, 2019-ben pedig Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében újabb ígéretet tett: három év alatt 21 ezer új bölcsődei férőhelyet létesítenek, az év végéig ebből tízezret, 2020-ban és 2021-ben pedig további öt-, illetve hatezret. Így összesen 70 ezres bölcsődei férőhelyet hoznának létre. Ennek oka nyilván a hirtelen megugró igény, ennek lett köszönhető az is, hogy az agglomerációs településeken gomba módra szaporodtak a magánbölcsődék, egyikük-másikuk pedig szemérmetlenül magas összegeket is el tudott kérni a gyermekek havi ellátásáért, hiszen jelentkező bőven volt.
Tartós lesz a trend
Ha akad a fentebb leírtakra tökéletes példa, akkor az a főváros déli agglomerációjában található Délegyháza, ahol a legnagyobb arányban, 75 százalékkal ugrott meg a lakosok száma: míg 2011-ben 3378-an, 2022-ben már 5928-ban éltek itt. A település vezetése helyesen mérte fel, hogy a hatalmas hullámmal nagy arányban érkeznek csokigénylők, ezért időben elkezdtek felkészülni a gyerekek számának óriási növekedésére.
– 2018-ban felhúztak egy emeletet a Hunyadi János Általános Iskolára, ám pár év múlva kiderült, ez messze nem lesz elég – mondja a Demokratának dr. Riebl Antal, Délegyháza polgármestere, hozzátéve, a helyszűkét látva egy nagyszabású, milliárdos nagyságrendű beruházást kezdtek tervezni, amely iskola- és óvodabővítést egyaránt tartalmazott. Ám tavaly – legalábbis egy időre – ez a terv füstbe ment, amikor a kormány 270 állami beruházást függesztett fel forráshiány miatt.
– Ekkor lépnünk kellett. Kéznél voltak azok a konténerek, amelyekben az eredeti tervek szerint az építkezés idején az oktatás zajlott volna. Egy részüket az önkormányzat megvásárolta és óvodai csoportszobákat rendeztek be bennük, a többi tanteremként szolgál az iskola területén – meséli a polgármester, hozzátéve, 150-160 gyermeket sikerült így elhelyezni. Ám nem áltatja magát azzal, hogy hosszú távon ez elegendő lesz.
– A konténerek várakozáson felül funkcionálnak, mégis úgy látom, előbb-utóbb érdemes lesz tartósabb megoldásokba is beruházni, itt a jövőben sem fog a gyerekek létszáma csökkenni. Bölcsődéből van már négy, óvodából is épp most épül egy új, hamarosan ezek is ontani fogják a gyerekeket, kell az iskolai férőhely – összegzi a polgármester.
Többen, de nem elegen című összeállításunk további cikkei itt olvashatók.
