Fotó: MTI/Kovács Tamás
Hirdetés

Az előterjesztők célja – mint azt az indoklásban írták -, hogy a mandátumot szerző képviselők a megbízatásukat annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássák el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerték.

Így kimondja a házszabály: frakciót a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak alakítani. A közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.

Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki párt jelöltjeként indult a választáson.

A közös jelöltet a választási eljárásról szóló törvény szerinti bejelentésben foglalt párt jelöltjének kell tekinteni. A választási eljárási törvény úgy rendelkezik: a közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt melyik jelölő szervezethez tartozik. Ugyanígy a közös lista állításakor be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek melyik jelölő szervezethez tartoznak.

A parlamenti képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg. A közös frakció elnevezésének pedig az összes részes párt nevét tartalmaznia kell.

Változás továbbá, hogy a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és frakcióhoz nem csatlakozhat.

A módosítás arról is rendelkezik, hogy az Európai Tanács ülésének kimeneteléről szóló tájékoztatást a miniszterelnök napirend előtti felszólalásának speciális fajtájaként nevesíti. A házszabály úgy szól majd, hogy a miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően annak kimeneteléről történő tájékoztatás céljából az ülésnap kezdetekor, napirenden kívül felszólalhat.

A házszabály-változtatás érinti a törvényalkotási bizottság munkáját is: így például a tárgysorozatba-vételi vitákat ezentúl nem a plénum előtt, hanem a bizottságban folytatják le.