Választási szuperév Romániában és Erdélyben
Megtartanák a magyar pozíciókat
Négy választás lesz idén Romániában és Erdélyben. A voksolások tétje, hogy megállítható-e a vadul soviniszta Szövetség a Románok Egységéért nevű párt, amely vezető szerepet játszik például az úzvölgyi magyar katonatemető feldúlásában. Valamint hogy megmarad-e az erdélyi magyarság brüsszeli és bukaresti képviselete.
A román belpolitika sohasem volt stabil. Az ország 1862-es létrejötte óta már hetvenötödik miniszterelnökét fogyasztja, a Ceaușescu bukását eredményező 1989-es katonai puccs óta Marcel Ciolacu pedig a huszonnyolcadik kormányfő. Alig akad olyan kabinet, amely kitöltené hivatali idejét.
Ez a legutóbbi, a 2020 decemberében megtartott parlamenti választás nyomán kormányt alakító Nicolae Ciucă tábornoknak sem sikerült. Ő azután lett miniszterelnök, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a globalista-liberális Mentsétek meg Romániát (USR) koalíciója utóbbi párt kilépése miatt alig 9 hónap után összeomlott. A Ciucă-kormányba az USR helyére az egykori kommunista állampártból átvedlett Szociáldemokrata Párt (Partidul Social Democrat, PSD) lépett be, így választás nélkül alakulhatott meg az új kabinet. Ez a felállás 2023 kora nyaráig élt, a tábornokot tavaly június 12. és 15. között Cătălin Predoiu követte a miniszterelnöki székben. Utóbbit így több okból is a rövid távú megoldások emberének nevezhetjük, ugyanis 2012. február 6. és 9. között szintén három napig volt kormányfő. Jelenleg miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter a nagykoalíciós megállapodás értelmében a kormányrudat tavaly júniusban átvevő PSD-s Marcel Ciolacu csapatában, amelynek az RMDSZ már nem tagja.
Nagykoalíciós EP-lista
A soron következő parlamenti választás decemberben lesz, a pontos dátumot még nem tűzték ki. Az viszont tény, hogy június 9-én európai parlamenti és helyhatósági választásokat is tartanak Romániában és Erdély-szerte. Az EP-mandátumokért a két nagy rivális, időnként nagykoalíciós partner, a PNL és a PSD közösen indul, és több önkormányzatot is együtt próbálnak bevenni – például Gyergyószentmiklóson.
Lesz még államfőválasztás is, ennek első fordulóját szeptember 8-án, a másodikat szeptember 22-én tartják, de akárki nyeri is, hivatalba lépésével meg kell várnia Klaus Iohannis jelenlegi államelnök mandátumának decemberi lejártát. Ez a megmérettetés jelenleg nincs a belpolitikai érdeklődés középpontjában, a jelöléseket a június 9-i kettős választás eredményei is befolyásolják majd. A PNL várhatóan saját jelöltet indít, legalábbis februárban ezt közölte hivatalosan a párt.
A júniusi nagykoalíciós közös lista mindenesetre újdonság. A nem titkolt cél a Szövetség a Románok Egységéért (Alianță pentru Unirea Românilor, AUR) nevű soviniszta, magyargyűlölő, ugyanakkor harciasan EU-ellenes, a Covid-járvány idején a védőoltások ellen ágáló rendszerkritikus párt dinamikus erősödésének megtörése. Ez a titkosszolgálati és alvilági kapcsolatoktól sem mentes alakulat alig valamivel több mint ötszázaléknyi szavazattal került be 2020-ban a bukaresti parlamentbe, márciusban viszont már húszszázalékos támogatottságúnak mérték a közvélemény-kutatók, és ezzel második erővé lépett elő. Erősödésüket az sem állította meg, hogy a pártból kizárt szenátor, a mosdatlan szájú markotányosnőre emlékeztető, a parlamentben rendre ordítozó Diana Șoșoacă SOS Románia nevű pártja is gyorsan hat százalék fölé tornázta magát.
Igaz, azóta utóbbi támogatottsága a parlamenti küszöb alá esett, és az AUR is 16,7 százalékon áll. A PSD–PNL-listára ellenben 46,6 százalék szavazna egy most tartott választáson, ami nagyjából 3 százalékos erősödést jelent. Úgy tűnik tehát, hogy beválik a két nagy párt számítása, az USR és két kisebb jobboldali párt által tavaly decemberben létrehozott Egységes Jobboldal Szövetség (Alianța Dreapta Unită, ADU) a maga jelenleg 13,8 százalékos népszerűségével nem jelent rájuk veszélyt.
Magyar esélyek
Jelenleg az RMDSZ-t is hajszállal a mandátumküszöböt jelentő öt százalék fölé mérik a közvélemény-kutatók, ez azt jelenti, hogy a magyar párt erősödött a márciusi nem egészen négy százalékhoz képest. Ugyanakkor a pillanatnyi felmérések rekordmagas, közel 60 százalékos részvételt jósolnak a június 9-i európai parlamenti és helyhatósági választáson, ami akár veszélybe is sodorhatja az RMDSZ EP-mandátumait. 2019-ben 51 százalékos részvétel mellett 5,26 százalékos támogatással Winkler Gyula és Vincze Loránt személyében két képviselőt delegálhatott Brüsszelbe a párt.
Az RMDSZ abban bízhat, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyesülésével létrejött Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), illetve a fúzióval elégedetlenek által létrehozott Magyar Polgári Erő (MPE) támogatói is a tulipánra voksolnak, miután az EMSZ és az MPE kapott néhány nem befutó, de szimbolikusan azért üzenetértékű helyet az RMDSZ listáján.
A helyhatósági választáson ugyanakkor nincs magyar egység, inkább kétség és háborúság tapasztalható. Az RMDSZ ma 200 polgármestert, négy megyei tanácselnököt, tíz megyében 93 megyei önkormányzati képviselőt és 2360 települési önkormányzati képviselőt delegál, a cél e pozíciók megtartása. Újdonság, hogy az RMDSZ a moldvai Bákó megyében is állít tanácselnökjelöltet Pogár László személyében, aki a csángók szavazataira számít. Örvendetes módon ugyanis az elmúlt években egyre többen vallották magukat magyarnak, és a magyar nyelv használata is terjedőben van a megyében.
Ugyanez sajnos nem mondható el az önkormányzatokban általában, épp ellenkezőleg, az e szférában meglévő nyelvi jogok gyakorlatba ültetését vizsgáló, nemrég napvilágot látott felmérés azt mutatja, hogy a hivatalos ügyintézésben visszaszorult anyanyelvünk – sokszor még magyar többségű önkormányzatoknál is.
Ezért is volna szimbolikusan is nagy jelentőségű, hogy a 35 százalékban magyarlakta Marosvásárhelyen és a 31 százaléknyi magyarságú Szatmárnémetiben továbbra is magyar polgármester legyen. Marosvásárhelyen a várost négy évvel ezelőtt húsz év után visszavívó Soós Zoltán polgármesternek jelen állás szerint hat román kihívója lesz, így egyelőre jók az esélyek. Szatmárnémetiben is újrázni készül a várost 2016 óta vezető Kereskényi Gábor, jelenleg ő az egyetlen induló, aki hivatalosan is jelöltté vált, miután leadta a megfelelő számú támogatói aláírást. Ellenfelei egyelőre nem ismertek, a román pártok még nem nevezték meg őket.
Verseny és együttműködés
A tömbmagyar Székelyföldön számos településen ezúttal is magyar–magyar versengések során dől majd el, hogy ki vezetheti a következő években az adott várost vagy falut. Érdekesség, hogy az RMDSZ Hargita megye tanácselnöki tisztségére ezúttal nem a 2008 óta e pozíciót betöltő Borboly Csabát jelöli, hanem Bíró Barna Botondot.
A 18 százalékban magyarlakta Nagyváradon kifejezetten ellenséges a viszony az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség között, előbbi nem volt hajlandó helyben szövetkezni az utóbbival, helyette azt követelte, hogy az EMSZ jelöltjei az RMDSZ-listán, tulipános logó alatt induljanak, ahogy Bihar megye szintjén is csak ilyen módon lett volna hajlandó együttműködni az EMSZ-szel. Az erdélyi magyar autonomista tábor pártja ezt elfogadhatatlannak tartja, indoklásuk szerint a kifejezetten a bihari RMDSZ-ből kiábrándult embereket csak egy koalíciós lista tudná mozgósítani. Egyeduralom helyett együttműködést – foglalta össze álláspontját az EMSZ.
Emiatt Nagyváradon az EMSZ Csomortányi Istvánt, a párt ügyvezető elnökét indítja polgármesterjelöltként, az RMDSZ pedig Bíró Rozália parlamenti képviselőt jelöli. A bihari megyeszékhelynek egyébként román polgármestere van a PNL-s Florin Birta személyében, aki 2020-ban vette át a stafétabotot párttársától, a várost 2008 óta irányító Ilie Bolojantól. Az EMSZ fegyverténye, hogy tanácsadót tudott delegálni a polgármester mellé – igaz, ennek a mindennapokban nagy eredményei nincsenek, de mindenképp hasznos, hogy a magyarok a döntéshozatal szintjeinek közelébe tudtak kerülni.
Az EMSZ idén 50 polgármester- és tanácselnökjelöltet indít, és 110 helyen 1300 helyi és megyei jelöltje is versenybe száll. Szatmár és Maros megyében, illetve Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen viszont az RMDSZ jelöltjeit támogatja.
