A Fidesz a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos felelősségre vonást az új kormány legfontosabb feladatának tekinti. Bár Pintér Sándor belügyminiszter nem túl szerencsés nyilatkozata, miszerint nem gondolja, hogy a 2006-os tömegoszlatáskor Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány törvénytelenül járt volna el, kisebb vihart kavart, a Fidesz–KDNP parlamenti képviselőcsoportjának alakuló ülésén Orbán Viktor minden kételyt eloszlatott, amikor bejelentette, hogy miniszterelnöki megbízottat nevez ki Balsai István személyében a 2006. október 23-án történt tömegoszlatás kivizsgálására.

– Ebben az ügyben nincs helye óvatosságnak, hezitálásnak. Ezen a napon a magyar oligarchák emberi méltóságukban tapostak meg magyar állampolgárokat, ami nem maradhat következmények nélkül, ezért mindenkinek felelnie kell korra, nemre, rangra való tekintet nélkül – mondta a miniszterelnök.

Balog Zoltán, a Fidesz politikusa az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslat általános vitájában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2006 őszi tüntetéseken történt jogszerűtlen rendőri fellépések nyomán nem állapították meg a rendőri vezetők és a politikusok felelősségét, és elmaradt az áldozatok többségének erkölcsi és anyagi kárpótlása. Elmondta, ha ezeket a feladatokat nem tudják elvégezni, az az Országgyűlés és a jogállamiság szégyene lesz. Ennek kapcsán elkerülhetetlennek nevezte a rendőri és politikai irányítók politikai és jogi felelősségének kivizsgálását. Eddig a bűnösök többségét felmentették, a rendőri vezetők és politikusok felelősségét nem állapították meg – tette hozzá.

– Elkerülhetetlen Gyurcsány Ferenc meghallgatása a 2006-os őszi események vizsgálatakor – jelentette ki a múlt héten Gulyás Gergely, a 2002–2010 között történt politikai szabadságjogokkal összefüggő állami jogsértéseket vizsgáló albizottság fideszes elnöke. A bizottság, amely az Országgyűlés emberi jogi bizottságának albizottságaként működik, a rendőrségtől, a Nemzetbiztonsági Hivataltól, a rendészeti és igazságügyi minisztériumoktól, illetve e szervezetek jogutódaitól első lépésként bekérik a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos minden okiratot, dokumentumot.

Gulyás elmondta, bízik benne, hogy a kapott iratok olyan új bizonyítékokat tartalmaznak, amelyek alapján feljelentést tehetnek, mert az eddigi, a parancsnokok, politikai vezetők felelősségét vizsgáló eljárások még a gyanúsításig sem jutottak el, miközben nyilvánvaló, hogy nem elszigetelt rendőri túlkapások történtek 2006 őszén, hanem felsőbb utasításra végrehajtott tömeges rendőri erőszak – nyilatkozta az albizottság elnöke.

A bizottság alakuló ülésén Wittner Mária Gyurcsány jogi felelősségéről beszélt:

– Egy demokratikus államban a rendőrség nem önjáró. Egyértelmű, hogy a rendőrök felülről kapták a parancsot. Gyurcsány bűnössége a legnagyobb, mert miniszterelnökként tudatosan fojtotta vérbe az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóját – mondta az egykori 56-os szabadságharcos.

Megállapítható-e Gyurcsány büntetőjogi felelőssége a 2006-os őszi események kapcsán? Dr. Juhász Imre jogász, a Civil Jogász Bizottság egykori tagja szerint igen.

– A miniszterelnök mint szuverén politikai döntéshozó, teljes jogi felelősséggel tartozik a békésen, jogszerűen ünneplő polgárok és az utcai harcot is vállaló magatartást tanúsítók összekeveréséért, illetve a különböző közrendvédelmi eljárások szükségességének csalárd módon történő megalapozásáért. Elsődleges politikai és jogi felelőssége van a közterületeken elhúzódó véres és brutális cselekmények végrehajtásáért, de minimum azért, mert elmulasztotta a rendőri intézkedéseket törvényes mederbe terelni – mondta a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese, aki szerint Gyurcsány tevőleges és mulasztásos magatartása tényállásszerűen felel meg az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének, amelyet a büntető törvénykönyv három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet („aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának a gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz…”).

A jogász rámutatott, az Alkotmány felhatalmazza a kormányt a rendvédelmi szervek irányítására, amely felhatalmazás egyben folyamatok ellenőrzésének, azokba beavatkozásnak a törvényes joga, egyben kötelezettsége is. Juhász Imre szerint nyilvánvaló, hogy egy ellenzéki, politikai rendezvény rendőri csapaterővel történő szétoszlatására vonatkozó politikai döntés meghozatalára a miniszterelnöknek, illetve a kormánynak van alkotmányos felhatalmazása, tekintettel annak kényes voltára.

– Egy másik kérdés az emberi életek veszélyeztetése – folytatta Juhász. – A rendőrség szolgálati szabályzatának a kényszerítő eszközökről szóló előírásai szerint a rendőr jogszerű intézkedése, azon belül kényszerítő eszköz alkalmazása során a testi épséghez fűződő jogokat köteles tiszteletben tartani és a testi épséget is csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti. Még a lőfegyverhasználatról rendelkező szabályzat is teljes körültekintést követel meg az életet, testi épséget veszélyeztető helyzet elkerülése követelményeként. A robbanófegyverekből kilőtt gumi lőszerek, a fejmagasságban, felsőtestre is irányzott lövések, de még a derékmagasságban becsapódó gránátok, golyók is az emberi élet kioltásának közvetlen veszélyét idézték elő. A lövéseket leadó rendőrök esetében alapos a gyanú, hogy a Btk. 166. paragrafusába ütköző, tíz évtől tizenöt évig terjedő büntetéssel fenyegetett, sok ember életét veszélyeztető emberölés bűntette kísérletét követték el.

Juhász Imre további megvalósult bűncselekményeket sorol: közösség elleni izgatás (Btk. 269.§), könnyű és súlyos testi sértés (Btk. 170.§), foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171.§), segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 172.§)

– Amennyiben bebizonyosodik, hogy ezeket a bűncselekményeket a rendőrség hivatásos állományában szolgálatot teljesítő rendőrök követték el, úgy elképzelhetetlen a felsőbb akarat, parancs nélkül történt elkövetés, különösen annak egységes végrehajtása miatt. Ami Gyurcsányt illeti, ezen utóbbi cselekmények tekintetében is fennállhat a felbujtói, bűnsegédi státusa. Bűnrészességének ténybeli alapjai a nyomozás eredményeként pontosíthatók. Az igazság kiderítése és a felelősség megállapítása érdekében az események idején hivatalban volt Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnökkel szemben tehát büntetőeljárás indítására van szükség – zárta mondanivalóját Juhász Imre.

„Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tudott a rendőri brutalitások tényről, az aránytalan rendőri fellépésről, s nemhogy vizsgálatot nem rendelt el ezekkel kapcsolatban, de kifejezetten biztatta, utasította a rendőri vezetőket a további erőszakra, jogsértésekre. Okozati összefüggés mutatható ki a miniszterelnök biztató, utasító magatartása és az október 23-i események között…” állapította meg 2007 tavaszára elkészült jelentésében a Civil Jogász Bizottság, amely Gyurcsányt tette meg a rendőri jogsértések első számú felelősévé. Három volt alkotmánybíró, Tersztyánszkyné Vasadi Éva, Herczegh Géza és Zlinszky János is hasonló következtetésekre jutott. A volt alkotmánybírák jelentésükben kiemelték, október 23-án a miniszterelnök törvényesnek nevezte a rendőrség intézkedéseit, pedig a rendőrségi fellépés sem jogszerű, sem szükségszerű nem volt, a kormányfő pedig azzal, hogy sem Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, sem Petrétei József rendészeti miniszter lemondását nem fogadta el, lényegében magára vállalta a felelősséget.

Völgyesi Miklós, a Civil Jogász Bizottság társelnöke 2008 tavaszán jelentette fel Gyurcsány Ferencet a Központi Nyomozó Főügyészségen, mert szerinte a 2006. október 23-ai események hátterében egyértelműen az akkor hivatalban lévő miniszterelnök állt.

– Az Alkotmány kimondja, hogy a kormány irányítja a rendvédelmi szerveket. Gyurcsány élt is ezzel az irányítási jogával. Október 23-án Gyurcsány vezetésével a Nemzetbiztonsági Kabinet ülésezett. A rendőri vezetők nyilatkozataiból is kiderül, hogy folyamatosan kapcsolatban voltak a miniszterelnökkel. Az ország szinte összes megyéjéből rendőrszázadokat vezényeltek fel Budapestre, akiket új gyakorlóruhákba öltöztettek akkor, amikor a rendőrségnek egyébként sem volt pénze. A túlórákat sem tudták volna kifizetni, ha a kormány nem ad erre forrást. Minden a Gyurcsány-kormány elhatározásából történt, mert az országos rendőrfőkapitánynak ilyen széles intézkedési joga nincsen – magyaráz a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának nyugalmazott tanácselnöke.

A Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentést azonban bűncselekmény hiányában elutasította. Lapunk még a választások előtt megkérdezte Völgyesi Miklóst, hogy az új kormány felállása után benyújtható-e újra a feljelentés.

– Természetesen – felelte. – Csak egy olyan ügyészségre van szükség, amelyik tenni is akar valamit. Meg kell válni azoktól az ügyészektől, akik nem teljesítették alkotmányos kötelességüket. Az ügyésznek alkotmányban előírt kötelessége, hogy minden bűnt következetesen üldözzön. Nagyon remélem, hogy az új legfőbb ügyész következetesen végigviszi és megvizsgálja, melyek voltak az eredménytelen nyomozás okai – mondta a nyugalmazott bíró, aki emlékeztetett arra, számtalan feljelentés történt Gyurcsány és a többi vezető beosztású személy ellen. – Öt évtizeden keresztül foglalkoztam büntetőjoggal és a legmagasabb bírói beosztásban dolgoztam, Gyurcsány elleni feljelentésemet a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal, majd a Legfőbb Ügyészség Különleges Ügyek Osztálya mégis lesöpörte az asztalról. Addig, amíg az ügyészségeken belül létre nem jönnek új szervezeti keretek, nincs értelme feljelentéseket tenni.

Bár eddig nem derült ki, hogy a kétharmados többségben kormányzó Fidesz–KDNP új ügyészi szervezet felállítását tervezné, a 2002–2010 között történt rendőri jogsértéseket vizsgáló bizottság felállítása új lökést adhat a 2006-os történések eredményes kivizsgálásának. Még nagyon az események elején vagyunk, hiszen a Balsai István vezetésével működő bizottság a miniszterelnöki kinevezés hiányában még nem alakult meg, de Pintér Sándor az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt, belügyminiszter-jelölti meghallgatásakor tett nyilatkozata ugyanakkor más megvilágításba helyezheti az eseményeket.

– A Belügyminisztérium területéhez tartozó fegyveres szervek birtokában lévő valamennyi bizonyítékot, valamennyi könyvet, műveleti naplót, rádiófelvételt, telefonfelvételt, ami ezzel kapcsolatos, azt a Balsai képviselő úr által vezetett bizottságnak hiánytalanul át fogjuk adni – mondta Pintér Sándor.

Ez pedig azért lehet döntő erejű, mert ezekhez a dokumentumokhoz, hanganyagokhoz eddig még senki, a 2006-os rendőri jogsértések vizsgálatában legmesszebbre jutó Civil Jogász Bizottság tagjai sem férhettek hozzá. Ha az eddig hétpecsétes titokként kezelt, a hatalomváltás után újonnan előkerült anyagokból (például a rendőrségi rádióbeszélgetések archívuma) megállapítható, hogy Gyurcsány Ferenc 2006 őszén közvetlenül vagy közvetetten irányította a rendőrséget, jogi felelősségre vonása elől minden akadály elgördül.

Lass Gábor