„A felsorolt személyeknek vélhetően tudomásuk volt az ügyről, vagy annak bizonyos részleteiről” – indokolta Fodor Endre, a Zuschlag-per tanácsvezető bírája Gyurcsány Ferenc, Jánosi György, Szilvásy György és Mesterházy Attila tanúként való beidézését. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság idén márciusban hozott elsőfokú ítéletet, amelynek jogi indoklásában a bíró elmondta, a vádlottak „összehangoltan, szervezetten, bűnszervezetben” hajtották végre a csalássorozatot, amelynek során 75 millió forinttal nem tudnak elszámolni.

Gyurcsányt a nyomozati szakban 2007 őszén hallgatta ki az ügyészség, s ő azt vallotta, nem volt tudomása arról, hogy a pályázati pénzek egy része fiktív alapítványokhoz került. A pályázatok kiírásáról a minisztérium döntött, de a nyerteseket nem ő választotta ki, csak jóváhagyta egy beterjesztett listán. A Zuschlag-per tárgyalásain és a korábbi ügyészségi meghallgatásokon azonban több tanú is ennek az ellenkezőjét állította.

Gyurcsányra vallottak

Ocsovai Tamás, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium egykori helyettes államtitkára az ügyészség előtt tett vallomásában 2007 májusában elmondta, hogy miniszteri utasításra döntöttek az alapítványoknak odaítélt támogatásokról, és név szerint is említette Gyurcsány Ferencet.

Ocsovai a bíróság előtt is tanúvallomást tett, ahol elmondta, Gyurcsány nem kért szakértői véleményeket, amikor a pályázatokról döntött, és előfordult, hogy a szakértők javaslatával szemben határozott a támogatásokról. Elmesélte, hogy egy vasárnap azért rendelték fel Pécsről, hogy Gyurcsány egyeztethessen vele egy pályázatról.

Ocsovai szerint azért csökkentették a pályázatokon induló és a tárca szakértői által kiválasztott civil szervezetek támogatási keretét, hogy a politikai alapon kijelölt egyesületek is pénzhez jussanak. Ocsovai, vallomása szerint Gyurcsány Ferenctől, Mesterházy Attilától és Keszthelyi Andrástól, Gyurcsány sportminiszteri kabinetfőnökétől kapta meg a politikailag támogatandó szervezetek listáit, amelyek között a Zuschlag Jánoshoz köthetők is szerepeltek.

Lados István, Zuschlag volt személyi titkára, a per másodrendű vádlottja azt vallotta, hogy egy 2004-ben rendezett vacsorán Arató Gergely Zuschlag felkérésére Gyurcsánnyal pályázati ügyekről beszélgetett. Állítása szerint Gyurcsány hirtelen, a vendégek jelenlétében azt kiabálta a közelben álldogáló Zuschlagnak: „B…d meg, Zuschlag, már megint mi van a k…va pályázataiddal?”

Gyurcsány a bíróság előtt tett tanúvallomásában nem emlékezett a fenti éttermi vacsorára, és azt állította, nem volt tudomása arról, hogy a baloldali ifjúsági szervezet a működését civil szervezetek pályázati pénzeivel próbálja finanszírozni, mert a civil szervezetek segítése annyira kis tétel volt, hogy nem tartozott az ötven legfontosabb teendője közé. Határozottan cáfolta azt is, hogy pályázatokat válogattak volna szét Ocsovaival annak alapján, hogy melyik támogatandó és melyik nem. Azt is tagadta, hogy utasítást adott volna konkrét pályázatok elbírálására.

„Nem mondott igazat Gyurcsány Ferenc a tanúvallomásában” – mondta a Magyar Hírlapnak Topolánszky Ákos, aki akkor a sportminisztérium kábítószerügyekben illetékes helyettes államtitkára volt. Topolánszky szerint Gyurcsány, állításával ellentétben, igenis beleszólt a pályázati pénzek elosztásába. „Minden, amit a volt sportminisztert mondott, őt minősíti, hiszen nyilvánvaló működési módokat letagadott a bíróság előtt” – mondta Topolánszky.

Futó Barnabás ügyvéd szerint a Zuschlag-per tanúvallomásai alapján törvényes vád hiányában a bíróság nem indíthatja meg Gyurcsány ellen az eljárást.

– Viszont bárki feljelentést tehet ellene, vagy akár ismeretlen tettes ellen az eddig nyilvánosságra került adatok alapján, és az ügyészség eldönti, elegendőek- e a bizonyítékok, vagy nyomozást kell elrendelni. Ha elrendelik a nyomozást, utána adatgyűjtés történik, és ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, meggyanúsíthatják Gyurcsányt. Ezenkívül még a bíróság is élhet a szignalizációs lehetőséggel, amennyiben úgy látja, a vádlottakon kívül másvalakinek is felmerülhet a felelőssége – magyarázta lapunknak az ügyvéd, aki szerint a sukorói ügyben nagyobb esélye van annak, hogy Gyurcsányt meggyanúsítják. – Sukoró esetében jelenleg ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás, és most az adatgyűjtési fázisban vagyunk. Egyértelmű, hogy bűncselekmény történt, de azt csak egy alapos nyomozás után lehet megmondani, hogy hivatali visszaélés, hűtlen kezelés vagy csalás történt, és kik vettek részt, kiknek van akár tettesi, felbujtói, bűnsegédi szerepe – mondta az ügyvéd.

Visszaélés vagy hűtlen kezelés?

– Ami Sukorót illeti: egyértelmű, hogy a Nándorfehérvári teremben tartott, az izraeli befektetőkkel történt találkozón mindennek úgy kellett történnie, ahogy a miniszterelnök azt irányította – mondta lapunknak dr. Bencze Izabella jogász. 2008. május 26-án a Parlament Nándorfehérvári termében a King’s City ingatlanfejlesztését tárgyalták, amelyen jelen volt többek között Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon akkori gazdasági miniszter, Markó Andrea, a PM akkori szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, valamint Yoav Blum.

A megbeszélésről készült összefoglaló szerint: „Gyurcsány Ferenc és a további résztvevők egyöntetűen támogatják a projektet, s támogatásukról biztosították a jelenlévőket. A beruházás helyszínéül szolgáló Fejér megyei földterületek befektető általi hasznosítását (csereingatlanok értékbecslése, tulajdonjogrendezés) előkészítjük – ez három különböző földterületet érint. Mindezért felelős Tátrai Miklós, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot Yoav Blum úrral.” Majd így folytatódik az összefoglaló: „A működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz (a szerencsejáték-koncesszió kiírása), felelős Veres János (Markó Andrea). Kijelölünk egy személyt, aki a kormány részéről menedzseli a projektet, ő lesz a kontaktszemély a befektetők számára, Bajnai miniszter úr közvetlenül referál ME úrnak, felelős: Bajnai Gordon.”

– Meggyőződésem, Gyurcsány tisztában volt azzal, hogy ebben az esetben úgy történnek a dolgok, hogy azok semmiképp nem nevezhetők tiszta ügyletnek – folytatta Bencze Izabella. – Egyébként miért kellett jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy minden a befektetők igénye szerint történik majd? Mi ez, ha nem a miniszterelnöki hatalommal való visszaélés? Hogy büntetőjogilag melyik büntető tényállást meríti ki a dolog, a dokumentumok teljes megismerését követően lehet megállapítani – mondta a jogásznő.

Bencze Izabella emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferenc kabinetje egyik utolsó intézkedésével 2009. április közepén kormányrendeletben kiemelt jelentőségű állami beruházássá nyilvánította a kaszinót akkor, amikor még sem koncessziós eredményhirdetés, sem benyújtott projektterv, csak egy Nándorfehérvári termi összekacsintás és egy vélhetően bűncselekménnyel megvalósuló, az ügyészség által akkor már vizsgált földcseremutyin voltak túl az érintettek.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisa óta nyomoz a sukorói, illetve az albertirsai és a pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanújával. Emlékezetes, az állam 2008-ban egy albertirsai és egy pilisi gyümölcsösért és némi készpénzért cserélte el egy izraeli-magyar állampolgárságú befektetőnek a Velencei-tó partján fekvő hetvenhektáros sukorói telket, hogy azon a vállalkozó egy kaszinóvárost építsen. A csereszerződés szerint a magyar állam tulajdonában lévő, együttesen 70 hektáros sukorói ingatlanok és a Joav Blum tulajdonában levő albertirsai és pilisi, összesen 183 hektárnyi földterület cserélt gazdát. Az igazságügyi szakértő szakvéleményében megállapította, a sukorói területeket 734,3 millió forinttal alulértékelték, az albertirsai és a pilisi ingatlanokat pedig 593,5 millió forinttal túlértékelték, így 1 milliárd 328 millió forintos kár érte a magyar államot. A nyomozás egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik, a büntetőeljárásban gyanúsítottként még senkit nem hallgattak ki, tanúként viszont már kihallgatták Gyurcsányt és Bajnait is. A sukorói üggyel összefüggésben jelenleg még egy polgári per is folyik, ahol az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint felperes azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a 2008-ban kötött telekszerződés semmis, mert jogszabályba ütközik, továbbá megtámadta a szerződést, mert álláspontja szerint a csereingatlanok között feltűnő értékaránytalanság van.

Schiffer András, az LMP elnöke 2009 októberében feljelentést tett Gyurcsány Ferenc ellen a Btk. 225. paragrafusában megállapított hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt. „Hivatali visszaélést követ el az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyéb módon visszaél…” A legfőbb ügyészhez címzett feljelentésében Schiffer András arra hivatkozik, hogy a sukorói King’s City-megaberuházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket: „…a 2008. május 26-i országházi megbeszélésen részt vett befektetői kör jogtalan előnyhöz jutott azzal, hogy a kormányrendelet a Jogalkotási törvény és az Elektronikus információszabadságról szóló törvény előírásait megszegve, egyes fázisokat, pl. egyeztetés, kihagyva, illetőleg az állampolgári részvétel, a nyilvánosság kizárásával készült el.” Schiffer András kérdésünkre elmondta, pár hónappal ezelőtt kapott értesítést az ügyészségtől, hogy feljelentését egyesítették a sukorói nyomozás adataival.

Közérdekű adatok elhallgatása

Ez év elején – még a régi rendszerben – az ügyészség másodszorra is elutasította a Gyurcsány Ferenc és Veres János ellen tett fideszes feljelentést. A Fidesz azzal vádolta a korábbi miniszterelnököt és pénzügyminisztert, hogy közérdekű adatokat hallgattak el 2006-ban az ország állapotáról.

Futó Barnabás kérdésünkre, hogy az őszödi beszéd alapján lehet-e Gyurcsány ellen eljárást indítani, azt válaszolta, egyértelmű, hogy megvalósult a közérdekű adatokkal való visszaélés bűncselekménye, ráadásul a beszédben elhangzott állításokat nem cáfolta senki.

– Arra számítottam, a második feljelentés után már megindul a büntetőeljárás Gyurcsány ellen, hiszen már az Állami Számvevőszék adatai is rendelkezésre állnak. A közérdekű adatokkal való visszaélés esetében nincs pótmagánvád. Az csak akkor lehetséges, ha a sértett és a feljelentő személye ugyanaz. Itt viszont a társadalom, az állam a sértett, ezért pótmagánvádat egy magánszemély nem tehet meg. Viszont elévülési időn belül bármikor lehet feljelentést tenni, különösen, ha új adat merül fel – hívta fel a figyelmet Futó Barnabás.

Prof. dr. Prugberger Tamás, a Professzorok Batthyány Körének tagja a Polgári Szemle tavaly decemberében megjelent tanulmányában kifejti, hogy „a szociálliberális kormánykoalícióhoz tartozó kulcsfigurák és holdudvaruk tagjai oly módon gazdagodtak meg, hogy közben az ország államcsőd közeli helyzetbe került. A különféle cselekményeket hivatali és politikai hatalommal visszaélve úgy követték el, hogy azok részben az elkövetők, részben pedig párttömörüléseik részére hozott jogtalan és igen nagy mértékű hasznot, ugyanakkor pedig az állam vagyonát igen erősen lecsökkentette, miközben a magyar gazdaságot és a magyar társadalmat a szociális helyzet tekintetében is teljesen megrendítette.”

Prugberger Tamás szerint ahhoz, hogy a következő kormány sikeresen rendbe tegye az országot, „szükségessé válik, hogy e cselekmények résztvevői büntetőjogilag és polgári jogilag egyaránt felelőssé tétessenek.”

A professzor szerint a felelősségre vonások kapcsán „elsődleges szemponttá kell tenni a jó erkölcsbe ütköző szerződések semmissé nyilvánításával, valamint az arányosság elvét sértő szerződések megtámadásával az eredeti állapotnak a költségükre történő helyreállítását.”

„Jó erkölcsbe ütközés”

Ha Gyurcsány Ferenc személyes felelősségét ilyen szempontból vizsgáljuk, akkor elsősorban a Szalay utcai ingatlan adásvételi ügyletét kell újra elővenni. Az ügyészség még 2006 áprilisában indított pert az Altus mint elsőrendű és a Humán-Jövő 2000 Kht. mint másodrendű alperes ellen szerződés semmissége miatt. Álláspontjuk szerint a kormányfő cége 1995-ben az állam kárára gazdagodott 87 millió forinttal, amikor a másodrendű alperes jogelődje ésszerű gazdasági indok nélkül felújította az Altus tulajdonában lévő, Szalay utca 4. szám alatt található képviselői klubot. Az Altus Rt. 1995. január 12-én jutott hozzá a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kezelésében lévő ingatlan földszinti részéhez, majd három hónappal később a MeH egyik cége visszabérelte azt az Altustól, sőt saját költségén fel is újította a klubot. Az ügyészség 2006 novemberében kérte a polgári per szüneteltetését, miután az alperesek tanúként azt állították, a két cég elszámolt egymással, követelésük egymás felé nincs.

Emiatt az ügyészségnek át kellett értékelnie perbeli álláspontját. Ezt követően 2007. április 26-án a Somogy Megyei Bíróság végleg megszüntette a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Altus Rt. és a Miniszterelnöki Hivatal egyik cége elleni pert. A felperes Legfőbb Ügyészség még április elején állt el a pertől, pedig korábbi keresetében azt állította, hogy az Altus Rt. „a jó erkölcsbe ütköző módon” 87 millió forinttal gazdagodott a bérleti szerződés révén.

Dr. Völgyesi Miklós nyugalmazott bíró arra hívta fel figyelmünket, a fenti ügylet a PTK szerint nem évült el.

– A Polgári Törvénykönyv a szerződések körében ismer érvénytelenségi okot, és azon belül a megtámadhatóságot, illetve a semmisséget. Ha a szerződés jó erkölcsbe ütközik, akkor az semmis. A Ptk. szerint semmis ügyletre bárki határidő nélkül hivatkozhat, amelyet a bírósági gyakorlat akként alkalmaz, hogy az ügyletet bíróságon támadó félnek perbeli érdeke kell legyen – mondta Völgyesi Miklós, aki szerint az, hogy a pert egyszer már megszüntették, nem jelenti azt, hogy a bíróság el lenne attól zárva, hogy még el nem bírált kérdéskörben ne vizsgálhatná újra az ügyletet. – Ha egy jogügylet tekintetében a bíróság megállapítja, hogy az eljárás alapjául szolgáló ügylet semmis, akkor az eredeti állapotot kell visszaállítani. A Szalay utcai ingatlanügylet semmissége megállapíthatósága esetén a szerződő felek esetében azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdonjoga visszaszáll az államra, aki a vételárat a Ptk. szerinti kamatokkal tartozik visszaadni, míg a korábbi vevő az ingatlan „tulajdonlása” idejére használati díjat és annak kamatait tartozik megfizetni.

A fenti ingatlanügylethez hasonló trükkök 2004 óta figyelhetőek meg a politikai-gazdasági életben, miután Gyurcsány Ferenc hatalomra került. A cél nyilvánvalóan az volt, hogyan lehet az állami ingatlanok közelébe férkőzni, és olyan szerződéses konstrukciót megvalósítani, hogy nagy presztízsértékű állami tulajdonú ingatlanvagyon-elemek olcsón vagy ingyen magántulajdonba kerülhessenek.

– Különösen ilyenek voltak az úgynevezett székházügyletek, például az MTV és a Magyar Posta székházát illetően – sorolja a kirívó eseteket Völgyesi Miklós, aki szerint az ügyleti akarat kialakítása hátterében szükségszerűen központi vezérlés áll. – Felettébb különös, hogy az állami tulajdonú cégek által tulajdonolt székházak ügyében döntési jogokkal bíró vezetők döbbennek rá arra, hogy a vezetésük alatt álló cégek székházingatlana rossz állapotú, lelakott és felújításra szorul, de mivel erre nincs pénz, a felújítás műszaki-pénzügyi szakaszolása helyett ezért inkább azt el kell adni. Eléggé életszerűtlen, hogy egy ember lakásának felújítási szükségekor azt a döntést hozná, nem éri meg a lakást felújítani, inkább eladja az ingatlant és a vételárból beköltözik egy ötcsillagos szállodába, nem törődve azzal, hogy a pénze így hamar elfogy, és akkor se lakás, se pénz. Nagy bizonyossággal vélelmezem, hogy a vezetők nem saját döntésükként helyezkedtek arra az álláspontra, melynek végén az adásvételi és bérleti szerződéseket aláírták, különös tekintettel arra, hogy a médiahírek szerint a vevői és bérbeadói kör azonos érdekcsoporthoz tartozása sem zárható ki.

Károlyi és Szálasi

A Demokrata információi szerint az MSZP-n belül is vannak olyanok, akik szeretnének Gyurcsánytól megszabadulni.

– Az lenne az igazi, ha nemcsak az MSZP, de az egész nemzet megszabadulna tőle, egy felelősségre vonási eljárás után. Nyolc év alatt annyi kárt okozott az országnak, mint Károlyi Mihály és Szálasi Ferenc együttvéve – mondta a Demokratának Papcsák Ferenc, akit múlt héten nevezett ki Orbán Viktor miniszterelnök elszámoltatási kormánybiztossá. – Gyurcsányt nem szabad lebecsülni. Felkészült szakmai apparátussal, remek jogászokkal, ügyvédekkel, könyvvizsgáló cégekkel vette körül magát. Aki felelősségre kívánja őt vonni, annak is nagyon felkészültnek kell lennie.

Papcsák Ferenc kérdésünkre, hogy melyek azok az ügyek, amelyekben Gyurcsány személyes felelőssége megkerülhetetlen, így válaszolt:

– Az egyik ilyen a 2006-os őszi eseményekben játszott szerepe, a másik a Budapest Airport privatizációja, amelynek kapcsán 460 milliárd forintnak nem tudjuk a sorsát. De nemcsak a Budapest Airport, hanem a Malév és a Máv-Cargo privatizációja, valamint a Sukorón tervezett beruházás során is jelentős kár érte az országot. A Máv-Cargo eladását semmilyen gazdasági érdek nem indokolta. Ki kell vizsgálni, hogy egy százmilliárdos tranzakcióban semmiféle szerepet nem játszó betéti társaság hogyan juthatott kétmilliárd forintos sikerdíjhoz. Ilyen ügylet kormányfői segédlet nélkül nehezen jöhetett volna létre – tette hozzá az elszámoltatási kormánybiztos, aki elmondta, becsülni sem tudja a vizsgálandó ügyletek számát, mert az elérheti akár az ezret is.

Lass Gábor