Megválasztotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció
Fotó: mti, illyés tibor

Az elnökké választott Sulyok Tamás alkotmánybíró, az Ab eddigi elnökhelyettese a titkos szavazáson 137 igen és 1 nem szavazatot kapott. Az Ab-elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig, Sulyok Tamás esetében 2026-ig tart.
    
Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá, esetében egy voks érvénytelen volt.
    
Az új bírákat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk 12 évre szól.
    

Latorcai János ülésvezető elnök tájékoztatása szerint a titkos szavazásban 138 képviselő vett részt. Az új elnök és a bírák megválasztásuk után esküt tettek. Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab.
    
Az alkotmánybíró-jelölésről múlt csütörtökön számolt be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, bejelentve, hogy a két kormánypárt és az LMP megegyezett a jelöltekről az Ab hiányzó bírói helyeire. A Fidesz és a KDNP ellenzéki támogatás nélkül nem tudta volna biztosítani az összes képviselő kétharmadának támogató szavazatát.
    
Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos támogatásukat azzal indokolta, hogy a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket.
    
Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re – amellyel még fenntartható volt a testület működőképessége -, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma.
    
Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Ab tagjává; 2015. április 1-jétől a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el.
    
Az MSZP és a Jobbik korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban.
    
A szocialisták puccsszerűnek minősítették a alkotmánybíró-választást, majd bejelentették azt is, hogy törvénytelennek tartják az alkotmánybírókat jelölő folyamatot.
    
A Jobbik azt közölte, nem a jelöltek, hanem a jelölési eljárás ellen van kifogásuk.

(MTI)