Megvédeni, ami fontos számunkra

„Meg kell védeni a családokat is, hiszen a gyerekek nevelése mindig extra feladat, komoly költség. Nagy vállalkozás gyereket nevelni, ezért a családok megérdemlik, hogy a kormány védje őket” – jelentette ki Orbán Viktor szokásos péntek reggeli interjújában a Kossuth rádión. A miniszterelnök mindezt a jövő évi költségvetés tervezetével kapcsolatban mondta, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten terjesztett a Ház elé.

– Ha nem lenne háború, akkor ez sokkal boldogabb költségvetés lenne, de így sem lehetünk vele elégedetlenek, mert mindent, ami fontos a számunkra, azt meg tudjuk védeni a 2024-es évben a háború ellenére is – mondta a kormányfő.

Minden marad

A miniszterelnök szavai arra is emlékeztethetnek minket, hogy már tavaly ilyentájt, az idei költségvetés tervezésekor is az volt az egyik legnagyobb kérdés, ki tud-e tartani a kormány a családpolitikával kapcsolatos elvi hozzáállása mellett, amelynek értelmében a családtámogatásokat évről évre bővítik, a családok pedig biztosak lehetnek benne, hogy a meglévő juttatások, kedvezmények megmaradnak, nem nyúl hozzájuk a kabinet. A 2023-as költségvetéssel egyértelmű lett, hogy a szomszédunkban, Ukrajnában zajló harcok, az elhibázott szankciós politika és az ezek nyomán egész Európát sújtó, rég nem látott hatalmas infláció ellenére is fennmaradt-fennmarad a világ számos országa által irigyelt és másolni próbált magyar családtámogatási rendszer. Pár korábbi példát említsünk is meg: az eredetileg 2022 végéig tervezett babaváró támogatást és a falusi csokot egyaránt meghosszabbították 2024 végéig, sőt az idei évtől már azok a 30 év alatti nők is mentességet kapnak a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól, akik gyermeket vállalnak.

Mindezen előzmények ismeretében nem véletlen, hogy a költségvetési törvényjavaslat múlt heti benyújtásakor Varga Mihály is a korábbi eredmények megvédését nevezte a legfőbb feladatnak. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ennek jegyében megőrzik „Európa legnagyobb családtámogatási rendszerét”. A tárcavezető összegzése szerint jövőre 3307 milliárd forint jut majd a családok támogatására. Ez azt jelenti, hogy 2010 óta több mint három és félszeresére emelik a családok támogatását, amely arányaiban Európában a legmagasabb, a GDP 3,9 százaléka.

Családi értékek előtérben

„A mostani rendkívüli időkben is kiemelt figyelmet fordítunk a magyar családokra, támogatjuk a gyermekvállalást és a gyermeknevelést. Megújul a családtámogatási rendszer és megmaradnak a családi adókedvezmények” – szögezi le a költségvetési törvényjavaslat általános indokolása. A szöveg később külön kiemeli, hogy „a magyar családok támogatását szolgálja továbbra is a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi adórendszer, mely Európa egyik legalacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsára és a családi adókedvezményre épül”. A dokumentum szerint a családi értékeket előtérbe helyező adórendszer egyik legfontosabb alappillére a gyermekek számával összefüggő családi adó- és járulékkedvezmény. Ehhez kapcsolódva kiemelik a fiatalok önálló életkezdését ösztönző lépésként, hogy a 25 év alattiak az átlagbér szintjéig jövőre is mentesülnek az szja alól, és azt is, hogy szintén szja-mentességet élveznek a négy vagy több gyermeket nevelő nők. „A már meglévő támogatások 2023-ban új, célzott kedvezményekkel egészültek ki, még inkább támogatva, még jobb feltételeket biztosítva a kedvezőtlen gazdasági hatások által leginkább veszélyeztetettek számára. A személyijövedelemadó-mentességet élvezők köre januártól a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló anyákkal bővült, ami egyaránt hozzájárul a gyermekes háztartások éves nettó jövedelmének emelkedéséhez, valamint az első gyermek minél korábbi megszületéséhez. Továbbá a gyermeknevelés megbecsülésére épülő kedvezményrendszer részeként az idei évtől a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekek után emelt összegű családi kedvezmény vehető igénybe, ezzel növelve az érintett szülők anyagi mozgásterét” – áll a 2024. évi költségvetés-tervezet indoklásában. Kiemelik továbbá, hogy a családok támogatásának fontos része az otthonteremtési program is, „melynek keretében jövőre is jelentős állami támogatás segíti a gyermekes, illetve gyermeket vállaló családokat saját otthonuk megteremtésében, valamint annak felújításában”.

Újabb brüsszeli őrület

A célzott családtámogatási formák mellett fontos szempont, hogy a családokat jövőre is védi majd a rezsicsökkentés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az átlagfogyasztás mértékéig egy család jövőre is akár havi 181 ezer forinttal kevesebbet fizet majd az energia­számláira. Előző heti lapszámunkban Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) elnöke éppen ezt a kiszámíthatóságot és védelmet emelte ki a családtámogatások elmúlt évekbeli alakulásával kapcso­latban.

– A családok azt érezhették, hogy ezek a támogatások a Covid, majd a szomszédunkban dúló háború és a gazdasági nehézségek ellenére is maradnak, ráadásul a kormány a rezsicsökkentés és az árstopok fenntartásával kiemelten védte a nagycsaládokat az elszálló áraktól – fejtette ki a NOE elnöke.

A büdzsé indokolása szerint „a 2013 óta fenntartott rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok fizetik a legolcsóbb energiaárakat az Európai Unión belül”. „A 2024-es költségvetésnek is része marad a Rezsivédelmi Alap, aminek fedezete az extraprofitadókból és egyéb bevételekből származik. Ennek segítségével az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is védelmet nyújthatunk a magyar családoknak és vállalkozásoknak a világpiaci energiaárak emelkedésével szemben” – áll a dokumentumban, amelyből kiderül, hogy a Rezsivédelmi Alapban összesen mintegy 1360 milliárd forintot biztosít jövőre a kabinet e célra.

Csakhogy az uborka görbületétől kezdve mindenbe beleszólni kívánó Európai Bizottság (EB) a napokban a rezsicsökkentésnek is nekiment. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos közölte, hogy a tagállamoknak 2023 végéig fel kell számolniuk a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket. A biztos az EB Magyarországra vonatkozó ajánlásai között kiemelte, hogy az energiatámogatási intézkedések felszámolása után keletkező magtakarításokat hazánknak az államháztartási hiány csökkentésére kellene felhasználnia.

Orbán Viktor mindezt úgy fogalmazta meg: „Azt javasolják, hogy lényegében tegyük tönkre a magyar gazdaságot, de legalábbis tegyük tönkre az embereket, a családokat mindenképpen, hozzuk lehetetlen helyzetbe a nyugdíjasokat.” A kormányfő ugyanakkor Brüsszelnek üzenve leszögezte: „Nem az ő dolguk!”

Abban tehát biztosak lehetünk, hogy a július 7-ére, péntekre tervezett zárószavazáson a kormánypárti többség a Rezsivédelmi Alappal és a családtámogatások teljes körével fogja elfogadni az ország 2024-es költségvetését.