Nem csupán Magyarországon, máshol is előfordul, hogy külföldi erők támogatnak szervezeteket azért, hogy azon elveket, idegen érdekeket képviseljék, amiket mondanak nekik. Ez nálunk is így van, nyugodtan nevezhetjük ezeket ügynökszervezeteknek, amelyekben ügynökök dolgoznak, hiszen gyakran külföldi pénzből fizetett alkalmazottakként mondják a magukét. Mivel a mi ügyeinkbe szólnak bele, az a minimum, hogy hozzunk egy törvényt, amelynek köszönhetően átláthatóvá válhat a működésük – mondta a Demokratának Halász János, a Fidesz országgyűlési frakciójának szóvivője.

– Már a kihelyezett frakcióülés alatt bejelentette, hogy a képviselőcsoport egyetért a jogi határzár megerősítéséről szóló kormányzati törvényjavaslat céljaival. Milyen változást hozhat ez?

– Ha pontosabban akarunk fogalmazni, ez egy törvénycsomag, amely négy jogszabályt módosítana. A lényege az, hogy a hazánkba illegálisan bejövő migránsok ne kószálhassanak szabadon az országban. Az idegenrendészeti őrizetet korábban el lehetett rendelni a magyar szabályozás szerint, azonban az Európai Unió ezt megtámadta, kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, így 2013-ban vissza kellett vonulni ez ügyben. Ennek is köszönhető, hogy a válság kirobbanása után tömegesen jöhettek be migránsok hazánkba, s persze azt sem szabad elfelejteni, hogy voltak szervezetek, amelyek segítették őket, mert nem Magyarország biztonságát tartották fontosnak. Tehát a migránsok kaptak egy európai, brüsszeli segítséget a tekintetben, hogy vissza kellett vonni a szigorúbb szabályozásunkat, és kaptak biztatást különböző szervezetektől is. Ezért vált szükségessé, hogy a válság kirobbanása után lépjünk: 2015 szeptemberében megépítettük a kerítést, a műszaki határzárat, és akkor módosítottunk olyan jogszabályokat is, amelyek korlátozták a bejutást. Ez utóbbit, a jogi határzárat erősítjük most még inkább. Jelenleg az a szabály, hogy amennyiben a migránsokat a határt övező nyolc kilométeres sávon belül elfogjuk, a tranzitzónába kísérésük után beadják a menedékkérelmüket és szabadon mozoghatnak. Többnyire meg sem várják a menekült­ügyi eljárás végét, hanem máris továbbmennek más uniós országokba. Tehát ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor nem csupán Magyarország, hanem Európa biztonságát is erősítjük.


– Mi változna a módosítással?

– Az lesz a szabály, hogy bárkit, aki illegálisan jut át a határon és elfogják bárhol az ország területén, elkísérik a két tranzitzóna egyikébe, és itt kell megvárnia menedékkérelmének az elbírálását. Ez nem zárt őrizet, hiszen a zónák Szerbia felé nyitottak, vagyis aki úgy dönt, visszamehet. Arról is van szó, hogy legyen ott helyben bírói jelenlét is, amivel gyorsítani tudnánk az eljárást. Ez a törvény a menekültügyi válsághelyzet idején alkalmazható. Az már mindenesetre látszik, hogy a munkát komoly figyelem övezi, hiszen még múlt hét végén reagált az Amnesty International, mondván, a javaslat súlyosan ellentétes Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel és a magyar szabályozással, míg mások a válsághelyzet fenntartásának jogosságát vitatják.


– Igazuk van?

– Ne felejtsük el, hogy 2017-ben február közepéig 4200 határsértés történt, ebből 2300 embert a kerítésnél sikerült megállítani, s 1900 embert fogtak el már a határzáron túl, de a nyolc kilométeres sávon belül, őket vissza kellett kísérni a határ túloldalára. Vagyis jelentős számról van szó. Éppen ezért szeretnénk, hogy mielőbb megszülessen a jogszabály. Mire ez a beszélgetés megjelenik, elkezdődik a törvényjavaslat parlamenti vitája, és néhány héten belül szavazhat is róla a Ház.


– Említette a magukat civilnek és jogvédőnek nevező szervezeteket, amelyek külföldről kapnak támogatást. Mint látható, a közbiztonságot is fenyegeti a tevékenységük, de azt is tapasztaljuk, hogy gyakran a politikai stabilitást is veszélyeztetik. Beszéltek-e a frakció­ülésen ezekről?

– Igen, mert azt gondoljuk, hogy itt a nemzeti szuverenitás védelméről van szó. Nem csupán Magyarországon, máshol is előfordul, hogy külföldi erők támogatnak szervezeteket azért, hogy azon elveket, idegen érdekeket képviseljék, amiket mondanak nekik. Ez nálunk is így van, nyugodtan nevezhetjük ezeket ügynökszervezeteknek, amelyekben ügynökök dolgoznak, hiszen gyakran külföldi pénzből fizetett alkalmazottakként mondják a magukét. Mivel a mi ügyeinkbe szólnak bele, az a minimum, hogy hozzunk egy törvényt, amelynek köszönhetően átláthatóvá válhat a működésük. Hogy lássuk, honnan kapják a pénzt, ebből pedig lehet következtetni arra, hogy amit mondanak, az kinek az érdekét szolgálja. Az ugyanis világos, hogy nem Magyarország érdekében tevékenykednek. A migránsokat tájékoztató kampány tipikusan ilyen eset volt.


– Nyilván ezzel kapcsolatban is számíthatunk nemzetközi össztűzre… Mikor születhet meg a szabályozás?

– Valóban számítok össztűzre, elsősorban európaira. Meglátjuk, az Egyesült Államok hogyan áll majd ehhez, mert mi egyébként az amerikai mintát szeretnénk követni, sőt a mi szabályunk talán nem is tartalmaz majd olyan szigorú előírásokat, mint az. Alapvetően az átláthatóságot akarjuk biztosítani vele. A törvényjavaslaton dolgozunk, s ezt a frakció fogja benyújtani néhány héten belül, így a tavaszi ülésszakban napirendre kerülhet, és reményeink szerint még nyár előtt elfogadhatja a parlament, és hatályba is léphet.


– Az elmúlt hetek egyik legfontosabb közéleti témája a korrupció: az OLAF-jelentés nyomán fény derült a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak legnagyobb korrupciós botrányára, a 4-es metró építése körüli visszaélésekre. Mire számítanak ez ügyben?

– Ez valóban minden idők legnagyobb korrupciós botránya, az unió 59 milliárd forintot követel vissza, ezt a megállapítást tették. Ez a beruházás a szocialista–szabad demokrata kormányok és a szocialista–szabad demokrata városvezetés alatt indult, és ekkor zajlott az összes ügy, amiről itt szó van. Először is nagyon fontos, hogy azok a szervek, amiknek ez a dolguk, járjanak el keményen és határozottan. A politika dolga pedig az, hogy megtalálja a politikai felelősöket. Nem szabad, hogy kielégítsen bennünket az a tudat: az igazságszolgáltatás majd eljár az ügyben. Bizonyos személyek politikai felelőssége a napnál is világosabb. Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökökről van szó, Demszky Gábor korábbi főpolgármesterről, aki ugye azzal kampányolt több ciklusban is, hogy „Budapestnek metró kell”.


– De lehet, hogy csak a pénz kellett…

– Ráadásul az ő idejében történt az is, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek nem volt módja átlátható rendszerben figyelemmel kísérni a beruházás alakulását, kivonta ezt az ügyet a közgyűlés látóköréből és a BKV-hoz telepítette. Tarlós István még ellenzéki frakcióvezetőként indítványozta, hogy kerüljön a képviselők elé minden fontos szerződés, ám ezt Demszkyék nem engedték meg. Látjuk, hogy mi történt. De voltak ott Demszkyn kívül mások is: a szocialista frakciónak volt vezetője, voltak szocialista főpolgármester-helyettesek, voltak MSZP-s miniszterelnökök, akiknek szintén rá kellett látniuk az ügyre. Mi azt mondjuk, hogy ezt a politikai felelősséget az Országgyűlés gazdasági bizottságában is vizsgálni kell, hiszen országos jelentőségű botrányról van szó, és természetesen Budapesten is fel kell tárni, ott szintén felállt az illetékes testület. A baloldal persze szívesen elengedné ezt a témát, de ezt nem szabad megengedni.


– Az mindenesetre kiderült, hogy az imént említett politikai vezetők nem fognak együttműködni, hiszen egyikük sem ment el a parlamenti meghallgatásra…

– Érdekes, Demszky Gábornak volt ideje arra, hogy elmenjen a barátaihoz a Budai Liberális Klubba, de arra nem, hogy eljöjjön az országgyűlési bizottság elé. Nyilván mert takargatnivalója van.


– A parlamenti bizottságnak milyen mozgástere van?

– Nagyon fontos a nyilvánosság. Ha a szerződések nyilvánosak lettek volna, ahogyan Tarlós István kérte még az ellenzéki időkben, akkor nem fordulhatott volna elő ez az orbitális csalássorozat. Ezért fontos, hogy legalább a mostani vizsgálat a közvélemény előtt zajlódjon le.



– Bár a kormányzatnak természetesen nem lehet befolyása az igazságszolgáltatás munkájára, ugyanakkor azzal talán a politikának is foglalkoznia kell, ha megrendül az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi bizalom. Márpedig az utóbbi időben több olyan ítélet született, ami nagy port vert fel, gondoljunk a vörösiszap-tragédia, vagy legutóbb a 2006-os események kapcsán született döntésre.

– A politikának el kell mondania a véleményét ezekről az esetekről, hiszen valóban több felháborító ítélet született. Az például mégiscsak elfogadhatatlan, hogy a bűnösnek talált egykori rendőrfőkapitány akkora büntetést kap, aminél talán még annak is többet kell fizetnie, aki esetleg egy jelentősebb gyorshajtásban vétkes. Az emberek számára az egyik legfontosabb érték a biztonság. Szeretnék biztonságban tudni magukat, a szeretteiket, a környezetüket, az országukat. Ehhez hozzátartozik az igazságszolgáltatás működése is: azt szeretnék látni, hogy aki bűnt követett el, az arányos büntetést kap. Márpedig itt olyan esetről beszélünk, ahol nevetségesen enyhe ítélet született. Ilyenkor van az, hogy hiányérzetük lesz az embereknek, csalódnak, kezd elillanni az igazságszolgáltatásba vetett hitük. Ezt nem szabad megengedni, mert ez az egyik legnagyobb társadalmi veszély. Ezért kell elmondania a politikának a véleményét, ez az első lépés, a figyelemfelhívás, s természetesen a bíróságnak is felelőssége van ebben. Nevezetesen az, hogy gondolja át ezt a viszonyrendszert, ne csak a saját világában éljen, hanem a magyar társadalom egészére figyeljen.


– Évértékelőjében Orbán Viktor öt nagy támadás kivédéséről beszélt. Ezek a témakörök szóba kerültek-e Visegrádon?

– Igen, beszéltünk az előttünk álló kihívásokról. Ezek közé tartozik a migráció ügye, amellyel kapcsolatban nagyon fontos, hogy meg kell védenünk elsősorban a magyarokat, fizikai és jogi határzárral, ehhez kapcsolódóan pedig Brüsszelben azokat a lépéseket is, amiket eddig tettünk. De említhetnénk a gazdasági sikereket, a növekedést, az államadósság csökkenését, s mindazon döntéseket, amik ezeket a kedvező folyamatokat elősegítik. Ezek közé tartozik az adócsökkentés, ami a béremelés garanciája is, eközben Brüsszel egységes adópolitikát akar, ami veszélyezteti a magyar eredményeket. Ugyanebbe a témakörbe tartozik a különböző munkahelyteremtési támogatások biztosítása, amelyekkel szintén kiváló eredményeket értünk el, hiszen közel hétszázezer új munkahely jött létre. Mindent meg kell tennünk, hogy ezt is folytatni tudjuk, nem szabad megengedni, hogy Brüsszel elvegye ezt a nemzeti jogkört. S ne feledkezzünk meg a rezsicsökkentésről sem, ami szintén veszélybe került: az egységes ármegállapításról már konkrét javaslatok is születtek, először csak az elektromos áram szintjén, de ezt ki akarják terjeszteni a teljes rezsiterületre. Ezeket a csatákat tehát meg kell vívni, s azt is érdemes tudni, hogy a baloldal európai képviselői nincsenek velünk ebben a harcban…


– Áder János támogatásáról is döntöttek, miközben a balliberális pártok beálltak Majtényi László mögé.

– A Fidesz elnöksége már decemberben úgy foglalt állást, hogy szeretnék, ha a köztársasági elnök úr folytatná a munkát, ám azóta nem volt frakcióülés, ahol a képviselőcsoport is szavazhatott volna az ügyben, erre most került sor. Ahogy az elnökségben, úgy itt is egyhangú volt a döntés. Azt is javasolni fogjuk, hogy amennyiben lesz másik jelölt, az esetben ő is felszólalhasson a parlamenti voksolás előtt. A legvalószínűbb időpont március 13., a végső döntés természetesen Kövér László házelnöké. A balliberális oldalon most, ahogy látom, nagy a zűrzavar: úgy tűnik, mintha a pártok felsorakoznának egy úgymond civil jelölt mögé, aztán az egyik pártelnök arról beszél, hogy ez egy stratégia volt, és a pártok is részt vettek a több hónapos folyamatban.


– Majtényi László hazugságnak nevezte, hogy a civilek jelölése előtt találkozott volna a pártokkal…

– Szóval ők már a jelölés módjáról is hazudoznak. Ennyire telik nekik. Nekünk viszont Áder János a jelöltünk. Ő méltó módon képviselte Magyarországot, szeretnénk, ha folytatná a munkáját.

Bándy Péter