Nem gondolkodik egyformán mindenki az MSZP-ben, az SZDSZ-ben és az MDF-ben sem. Ugyanakkor politikusaink lojálisak a Fideszhez, magukénak érzik a Szövetséget, és Orbán Viktor személye elfogadható a régi fideszeseknek és az új embereknek egyaránt – mondta a Demokratának Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.

– A törvényhozást működtetni kell, egy frakcióvezetőnek és a frakciójának azt kell képviselnie, amivel a választói megbízták. Ebben az értelemben szükség van párbeszédre az MSZP-vel, az SZDSZ-szel, akár a kormánytagokkal is, de a kormányfővel nem – mondta másfél hete az egyik napilapban, s elismerte, hogy Orbán Viktorral van vitájuk ezzel kapcsolatban. Egyesek ebből azt a következtetést vonták le, hogy megromlott a viszonyuk. – Természetes, hogy akik gyengíteni szeretnék a Fideszt, azt szeretnék, ha köztünk kibékíthetetlen konfliktus lenne Orbán Viktorral. Pedig erről szó sincs. Alapkérdésekben nincs vita, ám – és ez szerintem teljesen normális, ilyen minden közösségben előfordul – időnként nem értünk egyet bizonyos ügyekben. Ilyenkor elmondjuk egymásnak az érveinket, de ettől még nem változik a viszonyunk. Mielőtt valaki félreértené a kérdésben idézett gondolatomat: nem arról van szó, hogy titkos paktumokat szeretnék kötni a másik oldallal. Nem is politikai együttműködésre törekszem velük, hanem szakmai és technikai jellegű egyeztetésekre. Egyrészt azért, mert ez elengedhetetlen a törvényhozás működtetéséhez, másrészt pedig azért, mert ez a Fidesz szempontjából is lehet hasznos. Előfordulhatnak olyan esetek – igaz, nyilván nem ez a jellemző -, hogy elfogadják a szakmai jellegű javaslatainkat és megszavazzák azokat. Ezzel pedig mi is nyerünk. Különben ugyanis az történne, hogy a kormánytöbbség keresztülvinné a saját akaratát, mi meg teljesen feleslegesen nyomkodnánk a nem gombot. Mert ellenzékben meglehetősen szűk egy párt mozgástere… Egyeztetnünk tehát kell, abból viszont nem engedünk, hogy Gyurcsány Ferenccel nem ülünk egy asztalhoz. Ő nemkívánatos személy a magyar politikában. – Tehát nem kell attól tartani, hogy Orbán Viktor szándékával ellentétben szeretné középre vinni a Fidesz képviselőcsoportját? – Nem. Kósa Lajosról például elterjesztették, hogy pártelnök akar lenni tavasszal, még az sem zavart senkit, hogy korábban maga Kósa mondta, a polgármesterség és a pártelnökség nem fér össze egymással. Aztán Pokorni Zoltánról is felröppent már, hogy szervezkedik, s tessék, még mindig itt van. Időnként vannak olyan pletykák, amiken el tud rágódni a baloldali sajtó, mert mégiscsak jobb erről írni, mint a reformoknak nevezett megszorításokról, vagy a be nem tartott ígéretekről. De mindenki megnyugodhat, a Fidesz alapkérdésekben egységes. – És az is marad? Mert a legutóbbi hírek szerint Schmidt Mária, Nobilis Kristóf, Csányi Sándor és körük új, nemzeti liberális középpártot építenének, részben a Fidesz elégedetlen, középre húzó szárnyából. – Engem nem keresett senki ez ügyben és egyetlen képviselőtársam sem adta tanújelét, hogy távozni szeretne. A magam részéről én inkább tudományos-fantasztikus rovatba illőnek gondolom ezeket a cikkeket, mint a belpolitikai rovatba kívánkozónak. Persze pártot bárki csinálhat, akinek pénze és ideje van rá, de kizártnak tartom, hogy a Fidesz bármelyik közismert politikusa átigazolna oda. A Fidesznek száznegyvenegy képviselője, számos polgármestere, önkormányzati képviselője van. Nyilván vannak eltérő álláspontok, hiszen nincs két azonos gondolkodású ember. De nem gondolkodik egyformán mindenki az MSZP-ben, az SZDSZ-ben és az MDF-ben sem. Ugyanakkor politikusaink lojálisak a Fideszhez, magukénak érzik a Szövetséget és Orbán Viktor személye elfogadható a régi fideszeseknek és az új embereknek egyaránt. – Schmidt Mária decemberi, Népszabadságban megjelent írása arra utal, hogy az Orbán- és Gyurcsány-mentes közélet mégsem csupán MDF-es fantazmagória. A Terror Háza főigazgatója Orbán Viktort Orwell Állatfarmjának Jones gazdájához hasonlította a cikkben és ezt írta: „Hazánk szétesőfélben van. Nagy a felelősségük azoknak, akik a közmegegyezés utolsó lehetőségeit is elszalasztanák, csak hogy Jones vissza ne jöjjön. Nem fog. De Gyurcsány még itt van.” Erről mit gondol? – Nem érzem feladatomnak, hogy publicisztikákra pártálláspontot fogalmazzak meg… – Akkor térjünk vissza a frakcióra. Elégedett az eddigi munkájukkal? – Alapvetően igen. Nehéz időszakban kezdtünk dolgozni, egy elveszített választás után, ráadásul magam is új ember voltam a törvényhozásban, hiszen úgy lettem frakcióvezető, hogy korábban országgyűlési képviselő sem voltam. Összességében véve, amit lehetett, megtettük, s bebizonyosodott, hogy a baloldali jóslatokkal szemben a sokszínű frakciószövetség működőképes. Különböző helyekről érkeztünk, vannak régi arcok és új politikusok, gazdák, nyugdíjasok és fiatalok, de tudunk együtt dolgozni. – A kritikusok azonban a Fideszt is bírálják. Azokat a felméréseket emlegetik, amelyek szerint a Szövetség csak azért vezet magabiztosan az MSZP előtt, mert kevésbé csökken a népszerűsége, mint a szocialistáké… – Természetes folyamatnak gondolom, hogy az egész politikai elittől elfordultak az emberek. Csalódtak, mert megint nem az történt az országban, amit reméltek. Nem a jólét időszaka köszöntött be, hanem a megszorításoké. Mi annyit érhettünk el egyelőre, hogy mind többek számára világossá tettük: ez a kormány szakmailag alkalmatlan az ország irányítására, s Gyurcsány Ferenc is arra, hogy kormányfő legyen. Ezt most már nagyon sokan tudják – az MSZP népszerűsége tízéves mélyponton van, Gyurcsány Ferencről pedig a közvélemény-kutatásokon megkérdezettek közel kétharmada azt mondja, hogy rosszul végzi a munkáját. Ilyen negatív vélemény még egyetlen miniszterelnökről sem volt. – És elegendő a Fidesz remélt választási sikeréhez, ha az emberek haragszanak az MSZP-re? – Nem. A következő lépcsőfok, hogy azzal is tisztában legyenek a polgárok: nem az egész politikai elit hazudott és nem az összes párt alkalmatlan a kormányzásra, hanem csak a két kormánypárt. Meg kell mutatnunk, hogy az MSZP-SZDSZ-kabinettel szemben ott van egy kormányképes erő, kész, megvalósítható programmal – a Fidesz. Ez talán még nehezebb feladat lesz, de állunk elébe. – Ennek a folyamatnak a része a Jövőnk című vitasorozat? – Tulajdonképpen igen. Négy témakört – igazságosság, életminőség, közszolgáltatás és versenyképesség – járunk körül a következő négy hónapban. Kikérjük az emberek véleményét és ezen véleményeket is figyelembe vesszük a politikai koncepciónk, illetve a megváltozott helyzethez igazított programunk összeállításánál. – Voltak, akik megkérdőjelezték a Nemzeti Konzultáció értelmét is… – Az is fontos kezdeményezés volt annak idején, de a kettőt nem hasonlítanám egymáshoz. A Nemzeti Konzultációt, bár Orbán Viktor is részt vett benne, nem a Fidesz szervezte, a Jövőnk című sorozat azonban a párthoz köthető. Másrészt akkor a társadalom valamenynyi rétegének álláspontjára kíváncsiak voltunk, most kifejezetten a tagságunkra, szimpatizánsainkra számítunk. Hiba, ha egy párt véleményét csupán egy szűk vezetői réteg vagy szakértői kör szabja meg. Éppen ezért arra várunk most választ, mit gondolnak ezekről a kérdésekről a tagjaink. Volt már hasonló felmérés a párton belül, még 1994-96 környékén, de azóta megváltozott, jelentősen nagyobb lett a tagságunk és átalakult a társadalom. Új problémák vannak, új feladatok és ezekre mi maximálisan igyekszünk felkészülni. Ez a felmérés nagyon fontos a májusi kongresszus előtt, hogy tiszta képet kaphassunk. – A párton belül tehát felmérést készítenek. És a parlamentben? – Bár az alkotmányos korlátok szűkre szabják a lehetőségeket, de a jogszabályokat maximálisan tiszteletben tartva minden eszközzel képviseljük hazánk érdekeit. Ebbe beletartozik az is, hogy azokat a fontos problémákat, amelyek eddig nem emelkedtek országos politikai szintre, vitatémává tesszük. Október elsejével az önkormányzatok pártja lett a Fidesz. A jobboldalnak soha ennyi polgármestere és képviselője nem volt még a helyhatóságokban. Ez új lehetőségeket nyitott és új feladatokat adott számunkra. Vannak olyan helyzetek, amelyeket csak a legmagasabb szinten lehet kezelni, mert a helyi önkormányzatok képtelenek megoldani őket eszközök hiányában. Most már van lehetőségünk arra, hogy megismertessük ezekkel a megoldandó feladatokkal a kormánypártokat és az embereket. – Ez viszont kevés a kormányfő leváltásához, pedig az ország válságának kezeléséhez új miniszterelnök és új program kell. – Ez pontosan így van. De nem tehettünk mást, mint az egyedüli alkotmányos utat választottuk a helyzet megoldására: a népszavazást. – Remélhetőleg átmennek a kérdések az Alkotmánybíróságon, majd OVB-n. De ezután jön majd egy kampány, jön a közpénzből fizetett kormánypropaganda, jön a balliberális médiahenger. Így is bízik a sikerben? – Igen, hiszem, hogy a népszavazás sikeres és eredményes lesz. A mi érveink erősebbek, mert hiába tucatnyi hirdetés és PR-akció, ha az emberek azt tapasztalják, hogy egyre nehezebben élnek meg, akkor nem fognak hinni azoknak, akik egyszer már becsapták őket. Mellettünk szól tehát az igazság, ráadásul pártként is sokkal jobb állapotban vagyunk, mint a szocialisták. – Tegyük fel, hogy igaza lesz, győz a józan ész. De van garancia arra, hogy nem az lesz majd a kormányzati válasz: na és? – Garancia nincs rá. Ám azért nem felejtjük el Lendvai Ildikó ígéretét, aki azt mondta, tiszteletben tartják majd az eredményt. Ami viszont ennél fontosabb, hogy a szocialisták is pontosan tudják: a közakarattal szemben nem lehet hosszú távon kormányozni. Bándy Péter