Botrány: az arabok kifütyülték a Marseillaise-t

A rasszizmus, vagy a diszkrimináció súlyos zavarokat okozhat egy társadalomban. Bár Európa leginkább rasszista országának Angliát tartják, az ilyen jellegű zavargások Franciaországban véresebbek szoktak lenni. A társadalmi megkülönböztetésből eredő hatás-ellenhatás egyik tragikus példája volt 2001. október 6-án a Franciaország-Algéria labdarúgó mérkőzés, amelynek során a Franciaországban élő bevándorlók Algériának szurkoltak. Franciaországgal szembeni nemtetszésüknek úgy adtak hangot, hogy "kifütyülték" a Marseillaise-t, inzultálták a játékosokat, kővel dobálták a tribünt, ahol a kormány tagjai ültek és bin Ladent éltették.

Mindez néhány héttel a borzasztó szeptember 11-i merénylet után történt, el lehet képzelni, milyen irányban alakította a franciák és az arabok viszonyát, amikor egy ilyen helyzetben a bevándorlók fütyülnek a nemzeti himnusz alatt…

Anglia a legrasszistább

Az EU Monitoring szervezete által korábban készített felmérések szerint Nagy-Britannia a legrasszistább ország Európában. A vizsgált időszakban 53 ezer olyan esetről számol be a jelentés, amikor valamilyen rasszista indíttatású incidens történt. A rasszista megnyilvánulások első számú célpontjai Európában a romák, őket a muzulmánok követik. Az Európai Rasszizmus és Idegengyűlölet Monitoring Központja szerint az adatok nem egészen megbízhatóak, de Anglia után a második helyre Németországot hozták ki, mint rasszista nemzetet, 6500 bejegyzett incidenssel. Franciaországban "csupán" 1500-ról tudnak.

A jelentés készítői közölték, hogy ez a szélsőséges eredmény részben az adatgyűjtés következetlenségéből is származhat.

A jelentés szerint Közép- és Kelet-Európában romák esnek áldozatul a leggyakrabban a rasszizmusnak, különösen a munkavállalás és a lakhatás terén. Magyarországon például csak 25 rasszista incidenst jegyeztek fel a vizsgált időszakban, míg Csehországban 200-at.

Ez sajnos szintén pontatlan adat. A BBC által idézett jelentés szerzői megemlítik, hogy a magyar rendőrség az esetek többségében az egyértelműen rasszista összezördüléseket más címszó alatt vonja eljárás alá. Ez még inkább jellemző a fordított esetre, tehát ha cigány a támadó. Ilyenkor meg azért elnézőbbek, nehogy ők, a rend őrei tűnjenek fel rasszista színben, mikor csak jogosan intézkedtek. (Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a három "dobogós" ország az EU legnagyobb lélekszámú állama, amelyekben nagyon sok bevándorló él.)

A jelentésből az is kiderül, hogy Európában az egyik gyakori rasszista incidens, amikor nem engedélyezik valaki számára, hogy a vallásának megfelelő speciális öltözetet viseljen. A Közép-európai cigányság esetében ilyen problémák nem merülnek fel, ebből a szempontból tehát indokolatlanul "javulnak" a statisztikák ezekben az országokban.

A Monitoring Központ szerint a roma gyerekeket az EU-ban aránytalanul gyakrabban minősítik tanulási nehézségekkel küzdőknek, és komoly a lakóhely szerinti szegregáció, különösen Csehországban, Spanyolországban és Magyarországon.

Tátongó szakadék

Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet vizsgálatai szerint is rendkívüli módon aggasztó az esélyegyenlőség megteremtésével kapcsolatos ígéretek és a gyakorlat között tátongó szakadék. A szervezet éppen ezért az Európai Bizottságnak, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek elküldött jelentéseiben évek óta kézzelfogható intézkedéseket sürget a faji megkülönböztetés megszüntetésére.

Mint az az emberi jogi szervezet kutatásaiból kiderült, Nagy-Britanniában és Franciaországban elsősorban a muzulmán vallású közösségekhez tartozókat sújtja hátrányos megkülönböztetés, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban pedig a bevándorlók és a menedékkérők jogai csorbulnak a leggyakrabban. Számos közép-európai országban a romákat fosztják meg a mindenkit megillető gazdasági, szociális és kulturális jogoktól.

Ami Magyarországot illeti, az AI megállapítása szerint komoly probléma a roma gyerekek szegregált – elkülönített, kisegítő osztályokban, illetve kisegítő iskolákban folyó – oktatása. A magyar kormány számos lépést tett az elkülönített oktatás megszüntetése érdekében, ám hiányos a szegregációt megszüntető programok nyomon követése és hatásvizsgálata – vélik a jogvédők.

A rasszizmus definíciójára különböző megfogalmazásokat találhatunk. A wikipédia szerint olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető különbségekhez morális, társadalmi és politikai különbségeket vél hozzárendelni, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel.

A téma egyik kutatója, Hardi János így határozta meg a rasszizmust: olyan hitekre, meggyőződésekre, cselekvésekre és intézményekre utal, amelyek negatív megkülönböztetést alkalmaznak emberek egy adott csoportjára, mely csoportot e felfogás képviselői rasszként észlelnek, fognak fel.

Ki a rasszista?

Hardi szerint amikor valakit rasszistának mondunk, leginkább arra gondolunk, hogy az illető más emberekkel kapcsolatos véleménye és viselkedése nem csupán negatív diszkriminációt tartalmaz, hanem azt a lényeges vonást is, hogy ezeket az embereket egy olyan csoportba (rasszba) sorolja, mely csoporttól bizonyos tulajdonságokat elválaszthatatlannak tart. E tulajdonságok alkotják magát a rasszt.

Sokszor idézték azokat a kutatási eredményeket, amelyek bizonyítják, hogy minden ma élő ember ugyanattól az afrikai őstől származik. Ezen az alapon tehát elvileg léket kap valamennyi "fajelmélet", illetve bőrszín alapján történő megkülönböztetés. Igen ám, de olyan tudományos eredmények is napvilágot láttak, amelyek szerint mégis léteznek rasszok, és az egyes rasszokhoz tartozó emberek között genetikai szempontból lényeges hasonlóságok mutatkoznak, például bizonyos betegségekkel szemben ellenállóbak, de más betegségeket igen gyakran elkapnak.

Keserű rasszista pirula

A metazin.hu írása (Keserű rasszista pirula) a fentiekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy a felfedezés gyakorlati következményei közül elsősorban a gyógyászati szempontokat emelték ki. Előfordulhat, hogy bizonyos gyógyszerek hatástalanok az afro-amerikaiakra, de jól hatnak az európai amerikaiakra és megfordítva. Az Egyesült Államokban már ma is kapható néhány készítmény, amelynek alkalmazásakor a gyártó figyelmeztetése szerint rassz-specifikus hatásokkal kell számolni. Az egészségmegőrző programok kidolgozása során is szem előtt kell tartani, hogy bizonyos rasszok hajlamosabbak bizonyos betegségekre.

A témával foglalkozó kutatók vonakodnak szembenézni a gondolatmenet minden következményével – említi meg a metazin.hu. Nem mernek túlmenni a betegségekre való hajlamban mutatkozó genetikai változatosság taglalásán, a legérzékenyebb kérdéseket – az intelligencia és a viselkedés genetikai alapjait – inkább elkerülik.

Biológiai értelemben egy adott fajt rasszokra lehet osztani – állapítja meg Hardi János is. A felosztás szempontjai sokfélék lehetnek: genetikai, földrajzi tulajdonságok képezhetik a biológiai felosztás alapját. Általánosan fogalmazva: rassznak nevezhetjük élőlények típusainak olyan altípusait, amelyek az adott típus jegyeivel és további, csak az adott altípusra jellemző megkülönböztető jegyekkel rendelkeznek.

Hardi szerint a rasszizmus – bár sokat merített különböző tudományok fogalmi eszköztárából – kiterjeszti az előbbi meghatározást oly módon, hogy a rasszokat alkotó tulajdonságok közé felvesz a biológiai adottságokon kívül további (kulturális, társadalmi, hagyománybeli) tulajdonságokat is. E tulajdonságokra úgy tekint, mint amelyek valamiképpen öröklődnek a nemzedékek között, és amelyek az adott rasszt voltaképpen alkotják.

Diszkrimináció és sztereotípia

Egy társadalom "rasszizmusa" többnyire éppen az ilyen kulturális, életmód- és hagyománybeli különbségeken alapszik. Az ilyen tapasztalatokból táplálkozhat a diszkrimináció és a sztereotípia. A diszkriminációt Hardi így definiálja: Emberek – formális vagy informális módon történő – csoportokba sorolását, elhatárolását jelenti. Pozitív diszkriminációról beszélünk, ha egy csoportot bizonyos előnyök illetik meg egy másik csoporttal szemben. A diszkrimináció negatív, ha egy csoportot hátrány éri egy másik csoporttal szemben.

A sztereotípia: Egy embercsoport bizonyos jellemvonásainak általánosítását sztereotipizálásnak nevezzük. A sztereotipizálás annyit jelent, hogy a csoportba tartozó egyéneknek hasonló jellemvonásokat tulajdonítunk attól függetlenül, hogy a valóságban mennyire különböznek a csoport tagjai egymástól. A szereotípia az imént említett folyamat "végterméke": olyan rögzült meggyőződés, felfogás, amely szinte minden rasszista megnyilvánulás pszichológiai alapját képezi.

(InfoRádió)