„Menjenek lassabban a magyarok az autóval, legyen hidegebb télen a lakás!”
Elég, ha a lakást 19 fokra fűtik fel és az autópályán sem kell tövig nyomni a pedált, 110 kilométer per óra éppen elég jó tempó – akár így is összefoglalható Surányi György volt jegybankelnök véleménye. A baloldali közgazdász mindezt a minap azért említette meg, mert szerinte meg kell szüntetni a rezsicsökkentést és a benzinárstopot, s be kell vezetni itthon a világpiaci energiaárakat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy nemrégiben a baloldal másik gazdasági közgazdász-politikusa, Róna Péter az elmúlt harminc év legbrutálisabb adóemelését sürgette, kijelenthető: a baloldal olyan megszorításokat fontolgat, amely óriási pénzeket, akár százezres összegeket húzna ki már az átlagos keresetűek zsebéből is.
Meg kell szüntetni a rezsicsökkentést és a benzinárstopot – erről beszélt egy minapi műsorban Surányi György volt jegybankelnök. A baloldal kedvelt közgazdászát Friderikusz Sándor faggatta különböző gazdasági kérdésekről, így például árfolyamról, inflációról, energiaárakról. A beszélgetésben – amelyben a Gyurcsány-féle baloldal legtöbb csúsztatása és politikai lózungja cáfolat nélkül elhangzott – kitértek a felek a rezsicsökkentésre is.
Surányi ez ügyben egyrészt azon sajnálkozott, hogy a kormány idén tavasszal nem szüntette meg a közüzemi árak befagyasztását. Úgy vélte, az ukrajnai háború éppen jó ürügyet szolgáltatott volna erre, s a konfliktusra hivatkozva be lehetett volna vezetni itthon a világpiaci árakat.
Ez egyébként Surányi szerint kétféleképpen történhetne. Vagy úgy, hogy egy bizonyos fogyasztásig kedvezményes tarifa élne, vagy úgy, hogy minden fogyasztónak ki kellene fizetnie a teljes összeget, és az állam bizonyos rászoruló csoportoknak utóbb valamennyi támogatást folyósítana.
A lényeg, hogy a magasabb keresetűek teljes piaci áron vehetnék csak meg az energiát, de már az átlagos háztartások is többet fizetnének, mint most.
A volt bankvezér azt is kifejtette, mi a baja a rezsicsökkentéssel. Egyebek mellett az, hogy nem neveli meg kellően a magyar társadalmat, ha a fűtés költségei nincsenek az egekben. – Azért az nem mindegy, hogy valaki 23 fokra fűti fel a lakását, vagy 19 fokra – magyarázta Surányi, majd az üzemanyagárakról is említést téve így folytatta: „nem mindegy, a benzinre visszatérve, hogy 130 kilométer per órával halad az úton, vagy 110 kilométer per órával„. Szerinte az emberek nem értik, hogy a teljesítmény csökkentésével milyen megtakarítás érhető el. Megértenék azonban – legalábbis így értelmezhető Surányi szövege –, ha világpiaci árat fizetnének meg, s akkor a fűtést sem csavargatnák felelőtlenül, s a pedált sem nyomnák annyira.
Surányi benzinárstopról alkotott nézetei az előbbieken is túltesznek.
Szerinte az ársapka minden szempontból káros, ráadásul az intézkedés miatt senkinek eszébe nem jut takarékoskodni, és még hátrányos is a többi uniós állam polgárára nézve.
Magyarázatában a volt bankvezér itt ért el a legzavarbaejtőbb pontra. Azt fejtegette ugyanis, hogy azért is jó lenne, ha minden magyar autós a világpiaci árat fizetné a kutakon, mert akkor az olajvállalatoknak nagyobb lenne a profitja, amit az extraprofitadóval vissza lehetne venni. Az állam pedig az így szerzett bevételből nyújthatna támogatást egyes társadalmi csoportoknak.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el az Origo oldalán.
