Hirdetés

Nem enged a vírus a szorításából, csütörtökre elérte az idei csúcsot az új fertőzöttek és a halottak száma: 6278 új fertőzöttet regisztráltak, és életét vesztette 152 többségében idős, krónikus beteg, de az elhunytak 15 százaléka 65 év alatti.

Jelenleg 6 544 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 639-en vannak lélegeztetőgépen. 

Március 8-ától jön az országos zár: április 7-ig bezárnak az oktatási intézmények, március 8-tól két hétre a legtöbb üzlet is – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

A különböző matematikai modellek előrejelzései szerint az elkövetkező hetekben tovább erősödik a járvány. „Lesznek még a mostaninál magasabb számok is, amik viszonylag hosszabb ideig tartják majd magukat. Azt is el tudom képzelni, hogyakár nyolcezerig is felmegy majd a napi estszám” – mondja a Mandinernek Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.

Korábban írtuk

Ez azonban csupán a jéghegy csúcsa, ennél ugyanis jóval több tényleges napi új eset lehet, mint Merkely hangsúlyozza, a H-UNCOVER országos reprezentatív epidemiológiai kutatás is kimutatta, hogy az igazolt fertőzések nem egy az egyben fedik le a valós megbetegedéseket, az utóbbi akár sokszorosa lehet az előbbinek. A regisztrált esetszám nyilván függ a lakosság szűrési hajlandóságától, sajnos nem mindenki megy el szűrni, aki találkozott a környezetében pozitív esettel, vagy koronavírussal összefüggő tüneteket észlel magán – indokolja a tényleges esetek száma és a regisztrált esetek közötti különbséget a Semmelweis Egyetem rektora. 

Annál, hogy mennyi lehet majd a harmadik hullám legmagasabb napi estszáma, pontosabban meg lehet becsülni, hogy mennyi ideig tart majd a mostani hullám – véli Merkely. Szerinte, ha még tovább tudjuk növelni az oltottak számát, és a következő hetekben legalább annyi embert be tudnak oltani, mint a múlt héten, akkor május közepén várható a lecsengés. Jelentős szigorítások esetén azonban az esetszámok növekedése két héten belül megállhat. A nyájimmunitás kialakulásához azonban minimum három-négymillió embernek fel kell vennie a vakcinát, még akkor is, ha az átfertőzöttek száma több millió is lehet. Mint ismert, a nyájimmunitást ugyanis a víruson már átesettek és az oltottak számának összege adja és természetesen van átfedés.

Két út van: a koronavírus-fertőzés vagy az oltás

Annak kapcsán, hogy vajon lesz-e ennyi ember, aki kéri az oltást, azt mondja, jelenleg úgy látja a környezetében, hogy minden második ember utasítja el a vakcinát, ám a rektor optimista, szerinte előbb-utóbb belátják az emberek, hogy az immunitás megszerzésének két útja van, az egyik, ha megfertőződünk, a másik, ha kérjük az oltást.

„Koronavírusosnak lenni azonban nemcsak fájdalmas, hiszen a kór következtében tüdőgyulladás, többszervi elégtelenség alakulhat ki, de bele is lehet halni. Kiszámíthatatlan betegségről van szó, még a harmincévesek sem lehetnek biztosak abban, hogy könnyedén átvészelik” – szögezi le a Mandiner cikkében. Hozzáteszi, hogy aki eddig megúszta a fertőzést, az nem az immunitásának, hanem a szerencséjének köszönheti elsősorban, így csak idő kérdése, hogy megkapja.

A másik út az oltás, ami nemcsak biztonságos, de sokkal hosszabban tartó immunitást és védettséget ad, mint amikor valaki átfertőződik – véli Merkely.

Változik az oltási rend

A Semmelweis Egyetem rektora egyetért az oltási rend változtatásával. Mint ismert, a napokban az Operatív Törzs arról döntött, hogy a rendelkezésre álló vakcinákkal nem tartalékolnak, azokkal inkább beoltják azokat, akik még nem kaptak oltást. Mint mondja, így még több magyar állampolgárt tudunk megvédeni.

„Az első oltás a lényeges, annak van nagyobb jelentősége” – mondja, hangsúlyozva, hogy a vizsgálatok is azt mutatták, hogy két-három héttel a beadása után az első adag Pfizer vakcina akár a 70 százalékos hatékonyságot is elérhet, sőt, ez a szám akár 80-ra is megemelkedhet még akkor is, ha a második oltást később kapja meg az illető. És hasonló a helyzet a Moderna és az AstraZeneca vakcina esetében is.

„Márpedig ez komoly eredmény, egyetlen oltás is megvéd a súlyos megbetegedéstől” – emeli ki. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy vannak olyan vakcinák, ilyen a Szputnyik V vektorvakcina, amelyik esetében az első és a második oltás nem egyezik meg, vagyis a második oltást nem lehet elsőként beadni, így a második oltás időben eltolásának nincs értelme. Szerinte ebben az esetben nem is érdemes eltolni a második oltás idejét. Ez azonban csak erre a vektorvakcinára érvényes, a többi oltásnál ugyanis megegyezik az első és a második összetétele.

A teljes cikk a Mandiner oldalán olvasható.