A kínai vakcina adja a legszélesebb védettséget
A Sinopharm-vakcinák beadását követően kialakuló ellenanyagszint mértéke akár a több százszorosa is lehet annak, mint amit egy átfertőzöttséggel megszerezhetünk, ezért a híresztelésekkel ellentétben jelenleg nincs szükség a kínai oltóanyag harmadik dózisának felvételére – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Merkely Béla. A szakember leszögezte: ellenanyagszinttől függetlenül a vakcinák felvétele után mindenkinél kialakul a védettség.
A Semmelweis Egyetemen még nem találtunk olyan kínai vakcinával beoltott személyt, akinek ne lett volna pozitív, a tüskefehérjével ellenes antitestje két dózis beadását követően, tehát minden esetben kimutatható ellenanyagot detektáltunk – nyilatkozta a kínai vakcina hatékonyságát megkérdőjelező sajtóhírek kapcsán Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta: tapasztalatai szerint minden oltás sokkal erősebb immunválaszt vált ki, mint maga a megbetegedés, ez pedig a kínai oltóanyag esetében is igaz.
Az egyetemen végzett laboratóriumi mérési eredmények (SARS-CoV-2-IgG Spike1 Roche antitest) a Sinopharm-vakcinák beadását követően akár több százszoros ellenanyagszintet mutattak az átfertőzöttségnél tapasztalt értékhez képest, de a legalacsonyabb érték is az átfertőzöttség hatására kialakuló ellenanyagszintnek felelt meg – magyarázta a professzor.
A szakember az oltóanyagok közötti különbségek tudományos hátterét ismertetve elmondta: jelenleg hatféle különböző vakcinát alkalmaznak Magyarországon, viszont ezek az oltóanyagok teljesen más technológiával készülnek, így egyszerre egy oltás nem tud mindenféle előnyt biztosítani. Tájékoztatása szerint a Pfizer és a Moderna egy teljesen új, a világon először decemberben alkalmazott úgynevezett hírvivő RNS- (mRNS) alapú oltóanyag, amely a koronavírus tüskefehérjéjének egy része ellen termeltet ellenanyagot azáltal, hogy a tüskefehérjének az adott részére vonatkozó információt viszi be a szervezetbe és épít föl fehérjét. Ezt követően – folytatta – vannak a vektor típusú oltóanyagok – ilyen a Szputnyik V, az AstraZeneca és a Janssen –, amelyeknek az a lényegük, hogy a nem fertőző, különböző adenovírusba beleteszik a tüskefehérjének az információját, a szervezet pedig ez ellen a tüskefehérje ellen termel ellenanyagot.
Ezeket a vakcinatípusokat viszont – mutatott rá – nem lehet összehasonlítani a vírus teljes elölt változatát tartalmazó Sinopharm-vakcinával, ugyanis a kínai oltóanyagban nemcsak a tüskefehérje található meg, hanem rengeteg másféle fehérje is, amelynek következtében a kínai vakcina nem kifejezetten egyetlen, hanem sokféle fehérje ellen fejt ki immunválaszt.
A Semmelweis Egyetem rektora továbbá hangsúlyozta: egyes médiumok és a social media felületek sajnálatos módon néha elbizonytalanítják az embereket egyes vakcinákkal kapcsolatban (leggyakrabban az AstraZeneca- és a Sinopharm-oltásokat veszik célba), amelynek következtében az emberek megfeledkeznek ezen vakcinák előnyeiről. Kiemelte, hogy a kínai vakcinának a legenyhébb az oltási reakciója, és mivel teljes elölt vírust tartalmaz, a vírus fehérjének teljes spektrumában véd. Ami azt jelenti, hogy a különböző vírusvariánsok ellen a Sinopharm képes megadni a legszélesebb immunitást.
Arra a kérdésre, hogy szükséges lesz-e egy harmadik oltás felvétele azok számára, akiket a kínai oltóanyaggal oltottak be, Merkely Béla elmondta:
jelenleg sem a Sinopharm, sem a Pfizer esetében nincs szükség az oltóanyag harmadik dózisának felvételére, sőt véleménye szerint erre a lépésre a közeljövőben biztosan nem kerül sor.
A szakember végül leszögezte, hogy nincs egyenes arányosság a védettség és az ellenanyagszint között, hangsúlyozva, hogy azon beoltottak esetében is kialakul a védettség, akiknél a vakcinák felvételét követően alacsonyabb ellenanyagszintet mutatnak ki.
Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható a Magyar Nemzet oldalán.
