Merre tovább, Kőbánya?

Felújított, formabontó külsejű, vártoronyra emlékeztető ház előtt állunk a Kőér utcában. Nem hóbortból építették ilyennek, egykor funkciója is volt a bástyára emlékeztető kecses toronynak: a csőszöket vezető mezei kapitány leste innen a szőlőtolvajokat.

– Söriparáról lett híres a kerület, de évszázadokkal ezelőtt itt még mindenhol szőlőskertek voltak, egymillió liternél is több bort termeltek az itteni gazdák – idézi fel Kőbánya múltját D. Kovács Róbert Antal polgármester.

Csak a XIX. század végi filoxérajárvány után billent át az arány a sör javára, de ekkor már lendületesen iparosodott a kerület. Kialakult egy kis létszámú, de erős polgári réteg is, amely szerette volna vonzó turisztikai célponttá tenni a környéket, ezért angolparkot építettek, ahová a pestiek kirándulhatnak. Ennek az emlékét őrzi nevében a Liget és a Füzér vagy az egykori Damenpromenad helyén álló Hölgy utca. Ám amikor a szomszédos Józsefváros úgy döntött, kitiltja a sertéskereskedőket a területéről a városias miliőhöz nem illő szagok miatt, azok ideköltöztek, és ezzel a Kőbányáról mint hétvégi kirándulóhelyről szőtt tervek rögtön szerte is foszlottak. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején pedig végleg átadták helyüket a szőlőültetvények a felpörgő iparnak. Először jött a tégla- és a sörgyár, aztán itt épült meg egy hatalmas telken a MÁV járműjavítója, amely több mint egy évszázadon át működött. A hatalmas csarnokban mozdony- és kocsigyártás is folyt, a termékekből az 1873. évi bécsi világkiállításon is bemutattak néhányat. Mivel sokáig többnyire az ország északi területeiről hozták ide a mozdonyokat, kocsikat, rajta maradt az Északi Járműjavító név.

– A járműjavító azonban 2009-ben bezárt, az épület pedig a kerületben található számos rozsdaövezet egyike lett. Hasznosítását pont a D. Kovács Róbert Antal nevével fémjelzett városvezetés tűzte ki célul. A műhelycsarnok épülete hamarosan újra megtelik élettel, mivel a kormány döntésének köszönhetően ide költözik az új Közlekedési Múzeum – mondja a polgármester.

– Tíz évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy egyszer az egyik legnevesebb New York-i tervezőiroda alkotása valósul majd meg Kőbányán – fűzi hozzá Pap Sándor tanácsnok, korábbi gazdasági és fejlesztési alpolgármester.

Pedig így történt. A nemzetközi zsűri a Diller Scofidio + Renfro (DS+R) építész­irodát és magyar partnerét, az M-Teampannont találta a legjobbnak az új múzeumépület tervpályázatán. Az amerikai irodát a világ leginnovatívabb műhelyei között tartják számon, ők hoztak létre a New York-i High Line helyén, az egykori magasvasúti hálózat rehabilitációjával városi közparkot, amely világszerte rozsdaövezet-megújítási mintaberuházássá vált. Megjelenésük Kőbányán csöppet sem magától értetődő, a kerületet sokáig messzire elkerülte a valódi fejlődés.

Mindent lerabolt a baloldal

A főváros X. kerülete a rendszerváltáskor baloldali bázis volt, és ez a későbbi választási eredményekben is sokszor visszaköszönt.

– Az első szabad választásokat követően már 1994-től kezdve ismét stabil baloldali többség volt a képviselő-testületben, egészen 2010-ig. A mélypont 2002–2006 közé esik. Felújított, aztán elbontott épületek, eladott, majd többszörös áron visszavásárolt ingatlanok, őrületes lakbértartozások: az önkormányzat lakásbérlőinek közel fele nem fizetett, sokan rezsit sem. A városvezetés negyedmilliárd forintért vásárolt meg egy szeméttel feltöltött volt agyagbányát, amire a mai napig évi közel százmillió forintot költ – sorolja Pap Sándor.

Ennek pedig az lett az eredménye, hogy míg a kerület a rendszerváltáskor az egyik leggazdagabbnak számított a fővárosban, többek között negyvenmilliárd forintos részvényvagyonnal, a 2002-ben már teljhatalmat szerző szocialista vezetés mindent elherdált. Pap Sándor hozzáteszi, hogy mire ő 2006-ban tagja lett a képviselő-testületnek, addigra nemcsak a negyvenmilliárdos részvényvagyont tapsolták el, de az egykor gazdag kerületnek már tetemes hitelállománya halmozódott föl.

Szomorú érdekesség: Kőbánya egyetlen fővárosi kerületként érintett volt a Kulcsár-ügyben, a Kereskedelmi és Hitelbanknál hárommilliárdja volt a kerületnek Kulcsár Attila vagyonkezelésében. Kaszab Csaba gazdasági alpolgármestert saját irodájából vitték el rabláncon, ügyében jogerős ítélet is született, a börtönt is megjárta.

Kell-e a fejlődés a helyieknek?

– 2010-ben a legtöbb intézményt igen elhanyagolt állapotban vettük át. Csak egy példa: az orvosi rendelőkben évek óta nem gondoskodtak az érintésvédelemről, vagyis bárkit megrázhatott volna az áram. A polgármesteri hivatal mellett egy rossz minőségű, azbeszttel szigetelt épületben bölcsőde működött, amelyben néhány hónappal az önkormányzati választás után egy komplett plafon leszakadt, Istennek hála épp nem voltak benne gyerekek – eleveníti fel a nehéz kezdeteket D. Kovács Róbert Antal.

– Mégis sikerült elindítani a változást, például azzal, hogy visszavágtuk a fölösleges, sokszor szükségtelen kiadásokat, elzártuk a pénzcsapokat. A számadatok is igazolják a pozitív fordulatot, míg 2010-ben 500 millió forintot költött a kerület fejlesztésre, 2019-ben és 2020-ban ez az összeg átlépte a tízmilliárdot. Ráadásul nem a kőbányaiakon spóroltuk meg a pénzt: évi 300 milliót költ a kerület a rászorulók segélyezésére, ezenfelül 2018-ban és 19-ben több mint egymilliárd forint támogatást pályáztattunk és ítéltünk oda a kerületi társasházak felújítására – teszi hozzá Pap Sándor.

– A kerület fejlesztéséhez a piaci beruházók is hozzájárultak: településfejlesztési szerződést kötöttünk többek között a Boschsal és a Continentallal, de lakópark-építőkkel is. Ezek a szerződések közel másfél milliárd forint értékben járultak hozzá a kerület gyarapodásához az elmúlt kilenc évben, a beruházáshoz kapcsolódó út- és közműfejlesztések költségén felül – mutat rá a tanácsnok.

Látnak is, vagy csak kampányolnak?

Az ellenzék már 2022-re kampányol, a helyiek így nemrég érdekes kiadványt találtak postaládájukban. Az Európai magyarok címen futó DK-s kampányfüzetkéből megtudhatták, hogy a kerületükben már-már harmadik világbeli állapotok uralkodnak, a házak lerobbantak, a közbiztonság gyalázatos, pusztulnak az egészségügyi intézmények. Pedig éppen most kapott kétszer 500 millió forint anyagi támogatást a kormánytól Kőbánya a Szárnyas utcai és az Újhegyi lakótelepi orvosi rendelő felújítására, és elkészült a régi, leromlott állapotú Egészségházat kiváltó új szakrendelő épülete a Bajcsy-kórházban. És míg korábban valóban aggasztó méreteket öltött a bűnözés, a Gyakorló utcai lakótelep például élen járt a fővárosban az autólopások számában, addig 2021-ben jelen cikk megírásáig egyetlen kocsit sem tulajdonítottak el az egész kerületben, köszönhetően többek között a mára kiépített térfigyelő kamerarendszernek.

– A legjobb visszajelzés ugyanakkor mindig a piacról jön, a magánberuházók felfedezték Kőbányát, ezres nagyságrendben épültek és épülnek új, jó minőségű, értékes lakások, újabb és újabb, minőségi szolgáltatások jelennek meg – mutat rá Pap Sándor. Két éve, a 2019-es önkormányzati választások óta a 17 tagú testület 9 tagját a baloldal adja, azóta Kőbánya vezetése többpárti. Jó lenne, ha a kampány a baloldalon sem okozna időleges vakságot a ténylegesen elért eredményekre; ha a szavazatszerzés érdekében nem ártanának a kerület fejlődésének és egyre javuló megítélésének – összegzi Pap Sándor.