Mese habbal

Ne lepődjünk meg, ha a fentiek közül valamelyik követelés ismerősen cseng, hiszen Magyar Péter beszéde olyan volt, mint egy beakadt lemez, amelyre az ellenzéki politikusoktól ezerszer hallott frázisok és üzenetek egyvelegét rögzítették, annyi különbséggel, hogy még minimálisan sem érintette a megoldási javaslatokat. A bérlakás-építési program a 2022-es országgyűlési választási kampány egyik fő ellenzéki témája volt, még lakhatási programfelelőst is kineveztek, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást pedig Márki-Zay Péter, az összellenzék bukott miniszterelnök-jelöltje 2018 óta szorgalmazza, nemrég még a szervezet luxembourgi székhelye előtt is tartott egy facebookos bejelentkezést. Szintén Márki-Zay Péter ígérte meg a NATO-val való konstruktív párbeszédet is. Igaz, jól bele is bukott, mert mint kiderült, számára a NATO-val való konstruktív párbeszédbe az is belefér, hogy fegyvereket küldene Ukrajnába. Magyar Péter beszédében nemcsak a jelenlegi ellenzéki üzenetek köszöntek vissza, hanem egy több mint húsz évvel ezelőtt letűnt baloldali gondolat is: az árokbetemetés.

Régi indulat

Magyar Péter megidézte Medgyessy Pétert is, amikor arról beszélt, hogy „a magyarok nem kérnek a megosztottságból”, és „a mesterségesen létrehozott árkok csak a hatalomgyár működését, a vagyon haveri, családi átjátszását hivatott elfedni”, és természetesen az ő személye lesz a garancia az árkok betemetésére. Az újítás hiánya jellemezte kritikus mondatait is, mint például azt, hogy a magyarok „már nem hisznek az országot saját hűbérbirtokukként kezelő kormánynak és a kompromittálódott ellenzéknek”, vagy amikor arról beszélt, hogy szerinte az Európai Unió második legszegényebb országa vagyunk, miközben a hatalom autópályákat, szállodákat, Balaton-partot és repülőteret nyúl le magának.

Magyar Péter forradalmi gondolatok nélküli régi jelszavakkal szeretne forradalmár lenni. Elvétve voltak a beszédnek új elemei is, mint például amikor finomabb menzaebédet és kevesebb házi feladatot ígért az iskolásoknak, de ez inkább lehetne a Magyar Kétfarkú Kutya Párt programja, mint egy társadalmi változást hirdető politikusé. A rendezvény körítésében sem hozott semmi újat. Legalább Nagy Ervin színművész, Bródy János és Koncz Zsuzsa dalai helyett lehetett volna valami olyannal előállni, amit még nem láttunk ellenzéki tüntetésen. Mi a Bonanza Banzai Régi indulat című dalát javasoltuk volna, amelynek refrénje tökéletesen illik Magyar Péterhez: „Régi indulat, régi lendület, régi mozdulat.” A Talpra Magyarok közösségének megalakítása is annyira innovatív ötlet a magyar politikában, amennyire innovatív volt a Márki-Zay Péter által életre hívott Kossuth Körei vagy a Momentum Mozgalom Cselekvés Körei, amelyek mind a polgári köröket próbálták és próbálják másolni.

Így nem beszéltünk

Magyar Péter szinte minden interjújában elmondta, az a vád éri, hogy csak az ellenzéki sajtóval áll szóba, pedig szívesen nyilatkozna jobboldali sajtóorgánumoknak, ha megkeresnék. A március 15-ei rendezvényre szerkesztőségünk meghívót kapott, amelyben jelezték, interjúkészítésre is lehetőségünk adódik. Regisztráltunk, majd a rendezvény előtt telefonon felhívtak minket, hogy engedélyezik az interjút, de a nagy érdeklődés miatt csak öt perc áll rendelkezésünkre.

A beszéd után odamentünk a színpadhoz és megkérdeztük az egyik szervezőt, hol tudjuk fölvenni a megígért beszélgetést. A válasz az volt, hogy kerüljük meg a színpadot, és a hátsó bejárathoz menjünk. Így is tettünk, majd ott újra megkérdeztünk egy szervezőt, akivel az alábbi párbeszéd zajlott le:

– Az interjúra regisztrált újságírók vagyunk a Magyar Demokrata hetilaptól, és szeretnénk megkérdezni, hol tudunk beszélgetni Magyar Péterrel.

– Maga a huszadik, aki ezt mondja. Menjenek előre!

– De onnan küldtek ide minket. Menjünk vissza?

– Ahogy gondolják. De én tudom, miért küldték magukat hátra.

– Miért?

– Ezt inkább hagyjuk.

Ezután még többször próbáltuk elérni azt a telefonszámot, amelyről hívtak minket a rendezvény előtt, de nem vették fel, és nem is hívtak vissza. Pedig megkérdeztük volna, mit gondol Magyari Péter a migrációról, a határkerítésről vagy a genderről, mert ezekről a témákról még nem ismeretes az álláspontja. A történtek ellenére nem ért váratlanul minket másnap, amikor az ellenzéki média oldalain sorra jelentek meg a beszéd után készült Magyar Péter-interjúk.

Szerény teljesítmény

Nagy Attila Tibor politikai elemző a Demokratának elmondta, Magyar a kormánypártból és a hagyományos ellenzéki pártokból kiábrándultakat próbálja megszólítani.

– A Medián legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a választók 68 százaléka hallott Magyar Péterről, és közülük 13 százalék szavazna rá. Az is kiderült, hogy a Fidesz szavazói közül csak kétszázaléknyian. Ha nem sikerül megnövelnie a részvételi hajlandóságot, akkor az ellenzéki pártok egy része érzékeny veszteséget szenvedne Magyar Péter miatt, mert akkor csak a meglévő ellenzéki tortát szeleteli – magyarázta az elemző.

Magyar Péter beszédével kapcsolatban elmondta, csupán korábbi interjúinak összefoglalója volt, újdonságokat és szakpolitikai részleteket nem tartalmazott.

– Ki ne akarná rendbe tenni az egészségügyet? Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás régi ellenzéki mantra, Hadházy Ákos több százezer aláírást gyűjtött az érdekében. Az általa ismertetett tizenkét pont pedig mese habbal. Szakpolitikai programokból, megoldási javaslatokból felkészületlen, csak felsorolta a problémákat, de megoldást semmire nem kínált. Tartalmi szempontból meglehetősen szerény teljesítmény. Orbánizmus Orbán nélkül. Alapvetően elfogadható számára a rendszer, csak Rogán Antalt és a lopásokat mellőzné – értékelte Nagy Attila Tibor Magyar Péter beszédét.

Úgy látja, Magyar Péter pártja legalább annyira veszélyes lehet az ellenzéki erőkre, mint a Fideszre, de inkább az ellenzéken belüli átrendeződésre lehet számítani. Hozzátette, a kiábrándult ellenzéki szavazók most felfedeztek egy új ellenzéki messiást, aki végre megszabadíthatja őket Orbán Viktor uralmától.

– Sokan nagyon lelkesek Magyar Péter színre lépésétől, bíznak benne, hogy jobban csinálja, mint Bajnai Gordon, Márki-Zay Péter vagy a Momentum. Ha saját pártot alapít, vagy átszervez egy meglévőt, és nem követ el nagy hibákat, akkor az uniós választásokig kitarthat a lendülete, és jó esélye van bejutni az EP-be, ami az ellenzéken belüli erőviszonyok átalakulását hozhatja magával.

Kiszelly Zoltán politológus szerint Magyar Péter számára a legnehezebb feladat, hogy júniusig, az európai parlamenti választásokig ébren tartsa pártja és személye iránt az érdeklődést. Bár úgy látja, Magyar Péter zászlóbontása még időben történt, emlékeztetett rá, hogy Bajnai Gordon 2012 októberében alapította meg a maga mozgalmát, amelynek indulásakor hasonló népszerűséget mértek, mint Magyar Péternek, ám a volt miniszterelnök nem tudott a 2014-es választásokig, azaz bő másfél hónapig érdekes maradni.

– Sikeresen indult, a kattintóversenyt megnyerte, de ez a teljesítmény hosszú távon kevés lesz. Az egy nap, egy hír elvének megfelelően ideig-óráig szerepelni fog a médiában, bejelenti majd a pártja megalakulását, később azt, hogy kik csatlakoznak hozzá, de ha konkrétumok helyett továbbra is csak lebegtet, akkor a média figyelme csökken, és egy politikus lesz a sok közül. Valószínűleg sikerül összetoboroznia azt a négyszáz aktivistát, akik összegyűjtik pártjának az uniós választásokon való induláshoz szükséges húszezer aláírást, de ahogy a dollármédia felemelte, úgy fogja elejteni is, mert az már nem érdekük, hogy konkrét mondanivaló nélkül napirenden tartsák, hiszen elsősorban a baloldaltól vehet el mandátumot, nem a Fidesztől. Láthatóan kerüli is az olyan konfliktusos témákat, mint a migráció vagy a gender, mert ha ezekről megnyilvánulna, elhatárolná magát a fő szavazóbázisát jelentő baloldaltól – mondta Kiszelly Zoltán.

Hozzátette, Magyar Péter célja, hogy legalább egy-két százalékot begyűjtsön az EP-választásokon, mint például az LMP, amely 2009-ben 2,6 százalékot kapott, és bár nem jutott mandátumhoz, megelőzte az SZDSZ-t, és ezzel felkerült a politikai palettára. Úgy látja, ha Magyar Péter zöldmezős pártja mandátumot tudna szerezni, mint a Jobbik 2009-ben és a Momentum a 2019-es uniós választáson, akkor a „dollárbaloldalon” kívüli szereplőként tudná magát pozicionálni.

– Magyar Péter egy úgynevezett harmadik erőt szeretne felépíteni, mint korábban Dávid Ibolya, Bajnai Gordon és Márki-Zay Péter, akik szintén a kétpólusú politikai rendszert szándékozták túlhaladni. Jelenleg tizennégy ellenzéki párttal versenyez ugyanazokért a szavazókért, ugyanaz a torta osztódik eggyel több szeletre. A kiábrándult Fidesz-szimpatizánsokra hajt, mint Márki-Zay Péter és Vona Gábor, de sikertelenül, mert aki a Fideszre akar szavazni, az a Fideszre szavaz, aki pedig elpártolt a Fidesztől, az nem szavaz a baloldalra – fejtette ki a politológus.

Ahogy fogalmazott, Magyar Péter beszéde a balosoknak túl jobbos, a bizonytalanoknak túl langyos.

– Amikor a határon túli magyarokról vagy a hazánknak járó uniós pénzek kifizetéséről beszélt, a balos közönség nem volt túl lelkes. A bizonytalanokat sem fogja tudni megszólítani, mert nekik ez a Chat GPT-szövegek semmitmondását és általános iskolai tankönyveket idéző beszéd kevés. Tizenkét pontja valós problémákról szól, de nem kínál rájuk rendhagyó megoldást – magyarázta Kiszelly Zoltán.

Szerinte az, hogy rá többen voltak kíváncsiak, mint az ellenzéki pártok rendezvényeire, a dollárbaloldalnak szóló kritika. Úgy látja, Magyar Péter már most elszalasztotta annak lehetőségét, hogy ellenzékváltó pólusként jelenjen meg, mint például a Kutyapárt, amelyik saját főpolgármester-jelöltet indít, és a baloldali pártokhoz képest alternatívát kínál.