Az MSZP-ben öröklődnek a pénzszerzés technikái – Az ügyészség bűnszövetkezetet emleget – Kiket sodor el a Zuschlag-lavina?

Egy gyáva ember menekülése – így minősítette Gyurcsány Ferenc kormányfő a sportminisztérium egykori helyettes államtitkárának, Ocsovai Tamásnak a vallomását, amelyben azt mondta, minden pályázati pénz odaítéléséről az ifjúsági és sportminiszter, vagyis a jelenlegi miniszterelnök utasítására döntöttek. Az ifjúsági pályázati pénzek mozgásának befolyásolása a kormányzat egyre magasabb köreit érinti. A szocialista párt hétvégi tapolcai frakcióülésén nem volt napirendi pont a kialakult botrány. A sajtó azonban rákérdezett a tanácskozást követő tájékoztatón, de Gyurcsány Ferenc furcsa módon úgy tett, mintha nem hallott volna semmit. A későbbi sajtótájékoztatón pedig már meg sem jelent.

Medgyessy Péter 2002-es választási kampányában azt ígérte, hogy kiszabadítja a hatóságok szorításából a vecsési számlagyár MSZP-s szereplőit. És lőn! Most Zuschlag János vár hasonló szabadításra. De vajon jönnek-e, jöhetnek-e a felmentő erők?

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség ugyanis nyomozást folytat ifjúsági alapítványi pénzek ügyében. Zuschlag János mellett számos államtitkár is a nyomozók látókörébe került. Elegendő, ha csak a tanúként meghallgatott Mesterházy Attilát, Arató Gergelyt, Ujhelyi Istvánt vagy Baja Ferencet említjük. Zuschlag Jánost elsősorban arról az illetlen megjegyzéséről ismeri a közvélemény, amelyet 2004-ben tett a Terror Háza előtt egy rendezvényen, ahol a zsidók elgázosításán tréfálkozott. Az ügy következtében le kellett mondania parlamenti képviselőségéről, sőt sokan azt várták, hogy örökre eltűnik a politika színpadáról is. Nem így történt. Zuschlag János ma a Bács-Kiskun megyei önkormányzat képviselője, s ő vezeti az MSZP kiskunhalasi szervezetét is és a FiB, vagyis a Fiatal Baloldal egyik prominens személyisége.

Egy 2005-ös rutinvizsgálat kapcsán pattant ki az ügy, amelyben akkor még a kiskunhalasi városi ügyészség kezdett nyomozást. A fellelt adatok szerint azonban sokkal többről volt itt szó, mint egyszerű szabálytalanságok, ügyviteli hiányosságok sorozatáról. Az ügy egyre terebélyesebbé vált, s végül a megyei főügyészség asztalára került. A problémákat érzékelték a Nemzeti Civil Alapnál is, ahol a 2005. évi pályázatok értékelésénél már észrevették, hogy a Hoppá Egyesület és a XXI. Századi Kulturális Egyesületet ugyanaz a személy képviseli és egyiküknek sincs meg a működéshez szükséges eszközállománya. Ráadásul az előző időszakokban beadott és támogatott pályázataikból kiderült, hogy mindketten ugyanazokat a programokat szervezték és bonyolították le. Hosszú hónapokon át tartó levelezés után, amit a Nemzeti Civil Alap és a Magyar Államkincstár folytatott a közpénzek felhasználásának ellenőrzéséről, végül a Nemzeti Civil Alap megállapította, hogy a Holnap Városért Egyesület és a Szövetség a Modern Magyarországért Egyesület képviselői, illetve a székhelye részben megegyezik a XXI. Századi Kulturális Egyesület és a Hoppá Egyesület adataival.

A képlet végtelenül egyszerű. A gyanú szerint Zuschlag János és társai számos egyesületet és alapítványt hoztak létre. Ezzel nem is lenne semmi baj, csakhogy ezek a szervezetek – az ügyészség feltárása szerint – nem arra használták fel a pályázatokon elnyert pénzeket, amire kérték, ráadásul fiktív számlákkal fedezték a támogatások elköltését. Magyarán csak azért hoztak létre – egyébként hangzatos nevű – alapítványokat és egyesületeket, hogy pályázati pénzekhez jussanak velük. Az ügyészség szerint kilenc civil szervezetet működtetett a társaság, olyanokat, mint a XXI. Századi Kulturális Egyesület, a Biztos Pont vagy a Hoppá Egyesület. A nyomozás jelenlegi állása szerint a fiktív szervezetek összesen 50-60 millió forinthoz jutottak. Elsősorban az akkori Ifjúsági és Szociális Minisztériumtól, illetve a Fővárosi Önkormányzat Városrendészeti Bizottságától kaptak pénzt. Az összegek nagysága sohasem szúrt szemet, a támogatások általában 1-3 millió forint között mozogtak. Mint ahogy arra is ügyeltek a szereplők, hogy más, ténylegesen működő alapítványok és egyesületek is pénzhez jussanak az adott pályázatokon. Ez sokáig elterelhette a gyanút, a megyei főügyészség szerint ugyanis a csoport 2002-ben kezdett működni, de még jóval a nyomozás megindulása után, 2006 végén is pályáztatta az egyesületeit és alapítványait.

A nyomozók eddig száz tanút hallgattak ki, köztük a fővárosi önkormányzat pénzügyi bizottságának fiatal szocialista elnöknőjét, Tüttő Katalint is. Kiderült, hogy a csoport tagjai rendszeres megbeszéléseket tartottak az akkori ifjúsági és sportminiszter, Gyurcsány Ferenc hivatali szobájában. Itt folyt a tárca által adományozott pénz elosztása, és az ügyeletekkel kapcsolatos egyeztetés is. Ocsovai Tamás, a tárca egykori államtitkára az ügyészségen tett vallomásában elmondta, a miniszter is beleszólt a támogatások elosztásába. Ocsovai szavait támasztja alá, hogy Gyurcsány Ferenc maga számolt be arról, miként segítette egyedi támogatáshoz a XXI. Századi Kulturális Egyesületet. A szervezet egymillió forintot kapott akkor, pontosan annyit, amennyit a Magyar Állami Operaház. Ocsovai kellemetlen vallomását most úgy próbálja hatástalanítani a szocialista párt, hogy sértett embernek nevezi őt, hiszen Gyurcsány Ferenc kirúgta 2004-ben. Ocsovai más fontos dolgot is mondott, például azt, hogy Zuschlag János folyamatosan utasításokat és útmutatásokat adott az érintett egyesületeknek és alapítványoknak, valamint azt, hogy Szilvásy György aláírását is megtalálni az ügyben szereplő több pályázati dokumentumon.

Hogy hová ment a pénz, azt még csak most próbálja kideríteni a megyei főügyészség. Az ügy érintettjei mindenesetre eközben panasszal éltek az eljárással szemben. Zuschlag János több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem követett el semmiféle bűncselekményt, semmi köze az ügyhöz. Valójában viszont nemcsak Ocsovai Tamás vallomásából derült fény Zuschlag szerepére, de így nyilatkozott korábban egy MSZP-közeli nagyvállalkozó, Illés Péter is. Az ő cégeinek budapesti telephelyén, egy budai lakásban székeltek Zuschlag Jánosék alapítványai és egyesületei. Illés saját elmondása szerint azért fogadta be ezeket a szervezeteket, mert jó viszonyban volt Zuschlaggal és segíteni akart neki. Idővel azonban észrevette, hogy valami nincs rendben az egyesületek és alapítványok körül, meg akart válni tőlük, de már késő volt.

A nyomozást hamar, ez év novemberében szeretnék lezárni az illetékesek. Szabó Ferenc helyettes megyei főügyész egyelőre csalás gyanújáról beszélt biztosan, a vád végleges minősítésében azonban még határozatlan a főügyészség. Csalás bűntettével akár nyolc év szabadságvesztést is kaphatnak a gyanúsítottak, de legalább a másfélszeresére emelkedhet a tétel, ha bebizonyosodik, hogy a társaság bűnszervezetben tevékenykedett, tette hozzá maga Szabó Ferenc, igaz, másnapra mintha megijedt volna saját nyilatkozataitól és visszavonulót fújt. Ami azért meglepő, mert a csoport kifejezetten szervezett alakulat képét mutatta. Volt irányítója, voltak kapcsolatépítői és volt végrehajtója is egy úgynevezett futkosó ember képében. Nagyrészt szocialista önkormányzati képviselők, politikusok. Feltehetőleg volt egy titkára is a szervezetnek, történetesen Zuschlag János személyi titkára, Lados István, akit azonban eddig nem tudott kihallgatni a megyei főügyészség, mert szökésben van. Csak zárójelben: izgalmas ellentét, hogy Szilvásy György úgy nyilatkozott, bármikor kész az ügyészségi meghallgatásra, ha beidézik, míg Lados rejtőzködik. Nyilván nem ugyanazok az erők és szervezetek állnak mögöttük… A szervezettségre utal, hogy öt évvel ezelőtt botrányos körülmények között létrehozták a Gyermek és Ifjúsági Konferenciát, ami a baloldalhoz kötődő ifjúsági alapítványok ernyőszervezeteként működik. Az ifjúsági tárca helyzetbe hozta a GYIK-et, ami többek között pályázataik kedvező elbírálását is jelentette. 2003-ra kiszűrték a GYIK-kel szembehelyezkedő szervezeteket, amelyek többségének esélye sem volt pályázati források elnyerésére. Az ügyészség által most vizsgált egyesületek mindegyike részt vett a baloldali ihletettségű ernyőszervezet létrehozásában.

De más kérdésben is hátrál az ügyészség. Úgy tűnt ugyanis, hogy meghallgatják Gyurcsány Ferencet, az egykori ifjúsági és sportminisztert is. Egyrészt azért, mert Ocsovai Tamás állította, hogy a miniszter is beleszólt, sőt ő irányította pályázati pénzek elosztását, másrészt azért, mert az ő szobájában zajlottak az egyeztetések, amelyeken nyilván jelen kellett lennie. Szabó Ferenc a megyei főügyészhelyettes azonban legutóbb sietett kijelenteni, hogy több prominens személyiséget már nem hallgatnak meg. Ami azért keltett feltűnést, mert az ügyészség számára nincsenek prominens és nem prominens személyek. Szabó Ferenc a Gyurcsány Ferenc esetleges meghallgatásáról szóló híreket sajtóspekulációknak nevezte.

Az Élet és Irodalom című hetilap úgy értesült, hogy Zuschlag János a legmagasabb szinteken próbálja elsimítani az ügyet, másfelől a lap mindjárt olyan nyilatkozatot adott Zuschlag János szájába, miszerint jobboldali szálai is vannak az ügynek. Ez persze nem más, mint az ÉS-től megszokott hírbehozás volt, hiszen Zuschlag rögtön kijelentette, hogy ő sohasem állított ilyet.

Napjainkra egyébként újabb szálakra is kiterjedt a nyomozás. Az ügy egyik gyanúsítottjánál tartott házkutatás során kábítószer nyomaira bukkantak a hatóságok. De ráakadtak egy videokazettára is, amelyen különös egyezkedés folyt. Egy távoli, az ügyben nem szereplő alapítvány vezetője látható rajta, akit éppen arra figyelmeztetnek, hogy megkapja a kért pénzt, de abból egy bizonyos százalékot vissza kell juttatnia.

Ez esetben befolyással való üzérkedés a vád. Hogy mire derít fényt a nyomozásnak ez a szála, még nem tudni. Mindenesetre a pályázati pénzek elosztásának különös üzletszerűségére utal ez a pénzelosztási technika. Az pedig főképp érdekes, hogy egy ilyen, egyébként bizalmas helyzetet és nyilvánvalóan törvénytelen egyezkedést videóra vett valaki. Ez az MSZP-n belüli helyezkedések, harcok stílusáról árulkodik.

Az ügy működő demokráciákban a kormány bukásához is vezethetne. Itt azonban szó sincs ilyesmiről. Sőt, Gyurcsány Ferenc szeptember 8-án interjút adott az MTI-nek, amelyben rendpárti Magyarországot ígért, s a törvények betartására és betartatására szólított fel. A nevéhez kötődő Altus- és Nomentana-ügyek után. Ráadásul úgy, hogy az egész társadalom tudja: a Nomentana-ügyben csak az elévülés mentette meg a büntetéstől.

Sándor Csilla, Sinkovics Ferenc