Mesterségesen előállított vírus tizedeli a szarvasmarha-állományt?

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egyelőre nem zárható ki, hogy a vírus nem természetes úton jött létre, lehet, hogy „egy mesterségesen előállított vírussal van dolgunk”.

Ezért kérték a laboratóriumokat, a szakembereket és a hatóságokat, hogy szolgáltassanak biztos és végleges információt a vírus eredetével kapcsolatosan.

Hangsúlyozta: a kormány megérti a vírus megfékezésével kapcsolatos intézkedésekkel szembeni ellenállást, de a fertőtlenítési eljárásoknak köszönhetően a tetemek elföldelése veszélyt nem jelent.

Gulyás Gergely arra kérte az érintetteket, hogy működjenek együtt a hatóságokkal.

A teljes Kormányinfó ebben a cikkben nézhető vissza.

Folytatódik a szarvasmarhatelepek mentesítése

Nincs újabb megbetegedés, tovább folytatódik a védekezés a ragadós száj- és körömfájás vírussal szemben – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter az állategészségügyi operatív törzs ülését követő sajtótájékoztatón csütörtökön Mosonmagyaróváron.
A tárcavezető elmondta, hogy változatlanul négy telep érintett a betegségben, amelyeken tovább zajlanak a mentesítési és fertőtlenítési munkák.

A darnózseli és dunakiliti telepeken folyamatos az állatok leölése, a telepek mentesítésében és a védekezésben továbbra is részt vesznek az állategészségügyi szakemberek, rendőrök, katasztrófavédők és katonák.

Összehangolt munka folyik a betegség feltartóztatása érdekében – emelte ki a miniszter, hozzátéve, hogy szombatra befejeződhet a telepek mentesítése.

A négy állattartó telep tízkilométeres körzetében és országos viszonylatban is célzott intézkedések vannak érvényben annak érdekében, hogy a vírus továbbterjedésének esélyét minimalizálják.

Nagy István kiemelte: megfeszített erővel zajlik a járványügyi nyomozás, az elsődleges információk szerint nem zárható ki, hogy mesterségesen hozták létre a száj- és körömfájás vírust, ami komoly kérdéseket vet fel. A vírus eredetét laboratóriumban vizsgálják.

A miniszter hangsúlyozta: rendkívüli állategészségügyi helyzettel áll szemben az ország, ami sokaknak okoz nehézséget.

„Ezeket az állatokat nem jókedvünkből öljük le, hanem azért, hogy a vírust megállítsuk és a magyarországi állományt megvédjük ettől a nagyon ragályos betegségtől” – mondta, hozzátéve, hogy a védekezés szempontjából a lehető legalkalmasabb helyszín a bábolnai dögkút.

„Megértjük az ezzel szembeni tiltakozásokat, értjük, hogy senki sem örül annak, hogyha a települése mellett vagy a közelében földelik el ezeket az állatokat, de olyan fertőtlenítési eljárások vannak már, hogy senkire ezeknek az állatoknak az elföldelése veszélyt nem jelent” – fogalmazott.

Kiemelte: fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden állategészségügyi szabályt és járványvédelmi előírást.

Részletezte: csak az lépjen be az állattartó telepre, akinek a jelenléte elengedhetetlen, minden be- és kihajtó járművet alaposan fertőtleníteni kell, használjon mindenki tisztán tartott munkaruhát és lábbelit, kötelező az állatok közelében a fekete-fehér öltöző használata. Az állatgondozásra használt eszközöket, gépeket rendszeresen tisztítani kell és nem lehet kölcsönadni, ne használjon senki más gazdaságból származó takarmányt vagy almot, emellett kerítse körbe a telepet annak érdekében, hogy vadon élő állattal ne érintkezzen az állomány – sorolta.

Nagy István jelezte, hogy a gazdák számíthatnak a kormány segítségére. A védekezéshez és az újraindításhoz minden anyagi és humánerőforrás rendelkezésre áll, a kormány célja az, hogy minél előbb helyreálljon a termelés a szarvasmarhatartó telepeken.

A kártalanításról kormányrendelet jelenik meg a közeljövőben, az állami kártalanítási rendszer a gazdaságokat ért károkat jelentős mértékben fedezi – mondta.

Hozzátette: a leölt állatok értékét megtérítik a tulajdonosnak, rendelkezésre áll az agrár kárenyhítési alap, az alkalmazottak bérét az állami bérgarancia terhére az állam átvállalja, emellett hitelmoratóriumot vezetnek be a kamatok és tőke vonatkozásában.

A fertőzés felszámolásával kapcsolatos költségeket, az állatok leölését, az állati tetemek ártalmatlanítását, a szükséges berendezések és eszközök beszerzését, a fertőzött anyagok megsemmisítését és a fertőtlenítést a magyar költségvetés biztosítja – sorolta.

Mindez azt a célt szolgálja, hogy minden telep újra tudjon indulni, ami a magyar a nemzetgazdaság számára is fontos – emelte ki, hozzátéve: „a kormány vállalja, hogy rendelkezni fog a járvány sújtotta gazdálkodók állatállományának újratelepítéséhez és az állattartó telepek járványügyi fejlesztésével kapcsolatos költségeinek viseléséhez nyújtott támogatásról”.

Az agrárminiszter óriási dolognak nevezte, hogy egyetlen egy sertéstelep sem fertőződött meg a ragadós száj- és körömfájás vírussal.