Hernády Zsolt történész és Rosdy Tamás ügyvéd a hírTV Rájátszás című műsorában elmondták: 7 órán keresztül hozzátartozóikat sem értesíthették arról, hogy hol vannak.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság egyébként 50 ezer forintra büntette őket, amiért a miniszterelnök lemondását követelték a zászlófelvonás alatt. A nemzeti ünnepen történt túlkapásokról írásban vár magyarázatot az országos rendőr-főkapitánytól Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke.

Balog Zoltán levele az országos rendőrfőkapitánynak:

Tisztelt Országos Rendőrfőkapitány Úr!

A sajtó híradásaiból, illetve saját tapasztalataim révén számos olyan rendőri intézkedésről értesültem, amelyek indokoltsága még a fennálló, részben alkotmányos aggályokat felvető törvények alapján is megkérdőjelezhető. Kérem Országos Rendőrfőkapitány Urat, hogy tájékoztasson a következő eseményekről, különös tekintettel, hogy milyen tényezők indokolták azokon a rendőri beavatkozást:

1. Nemzeti ünnepünk minden alkalommal ünnepélyes zászlófelvonással kezdődik. Idén, a Kossuth tér úgy került lezárásra, hogy az azon részt venni szándékozók gyakorlatilag nem tudták meg se közelíteni a teret, mert olyan távolra helyezték a kordonokat. Nem érthető számomra, hogy mi indokolta a Kossuth tér lezárását, és olyan hatalmas biztonsági zóna kialakítását.

2. Két tiltakozó azért került előállításra, mert tojástartó, illetve egy „Sztálin élete” című könyv volt náluk. Nem érthető számomra, hogy a tojástartó – Juhász Gábor államtitkár úr tájékoztatása szerint üres tojástartó – mennyiben közbiztonságra veszélyes eszköz, illetve a „Sztálin élete” című könyv birtoklásával milyen szabálysértést valósíthat meg valaki. A „Sztálin élete” című könyvet birtokló személlyel kapcsolatos eljárás, amelyet az V. Kerületi Rendőrkapitányságon folytattak le, további, súlyos rendőri visszaélésekre is sor került. Nem tudom ugyanis másként értelmezni, ha az eljárás alá vont személyt a kapitányság épületében meztelenre vetkőztetik, guggoltatják, valamint megakadályozzák abban, hogy hozzátartozóit értesítse holléte felől. Az eljáró rendőrök semmibe véve a jogszabályi és egyéb normatív rendelkezéseket sem enni, sem inni nem adtak ennek a személynek annak ellenére, hogy délelőtt 10 órától délután ½ 5-ig tartották kényszerintézkedés hatálya alatt a kapitányság épületében. Álláspontom szerint, az a tény, hogy mobiltelefonját elvették, áttekintették a benne tárolt adatokat, valamint rögzítették SIM kártyája számát, nehezen magyarázható a szabálysértési eljárással, ám az eljáró rendőr részéről akár bűncselekmény elkövetését is felvetheti. Kérem Országos Rendőrfőkapitány Úr tájékoztatását és jogértelmezését, hogy a „Sztálin élete” című könyvet birtokló személy a könyv birtoklásával, valamint nemtetszésének hangot adó bekiabálásával hogyan meríthette ki a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 152/A. § (1) bekezdésében foglaltakat („Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint a választási gyűlésen való részvételében jogtalanul akadályoz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”). Információim szerint a Kossuth téri rendezvény megtartásra került, mindenki, akit a rendőrség a helyszínre beengedett, az bejutott, így senkinek a részvételi joga nem csorbult. Az említett személyt Budapest V. Kerületi Rendőrkapitányság 01805/2162-2/2009/Szabs. Számú határozatában mégis 50.000 forint pénzbírsággal sújtotta.

3. Szintén a sajtó híradásaiból derül ki, hogy egy „Felelős Kormányt Buda-Pesten” feliratú transzparenst tartó két fiatalemberrel szemben szabálysértési eljárást indított a rendőrség. Várom Országos Rendőrfőkapitány Úr jogértelmezését, hogy az 1848. március 15-ei 12 pont közül az egyik parafrázisának felmutatásával hogyan lehet a „gyülekezési joggal visszaélés” tényállását megvalósítani. Álláspontom szerint a BRFK szóvivőjének ezzel kapcsolatos azon nyilatkozata, hogy „egy állami ünnepség nem megfelelő alkalom az ilyen tiltakozásra” nélkülöz minden rendőr-szakmai és jogi megalapozottságot.

4. Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tavaly kiadott állásfoglalásában alkotmányosan aggályosnak ítélte meg, hogy különböző magán őrző-védő vállalkozások munkatársai biztosítási feladatokat lássanak el nemzeti és állami ünnepeinken. Jómagam is egyetértek az állásfoglalással, különösen a tegnapi események kapcsán, amikor a Nemzeti Múzeum kertjébe való belépéshez a polgároknak fémkereső kapukon lehetett csak bejutni, amit őrző-védő cégek alkalmazottai üzemeltettek. Magánszemélyek döntöttek tehát arról, hogy valaki bejuthat-e az ünnepségek helyszínére. Ezen magánszemélyek például még a cumisüveget is elvették egy, kisgyermekkel bejutni szándékozó családtól. Tisztelettel kérem Tábornok Úr tájékoztatását arról, hogy miért nem volt képes a rendőrség a Nemzeti Múzeum kertjébe való bejutásnál a biztosítási feladatok ellátására, illetve – ha rendelkezik információval – mennyibe került a biztosítási feladatok magán cégek által történő ellátása. Kérdezem továbbá, egyetért-e velem Tábornok Úr abban, hogy a fenti őrző-védő vállalkozások munkavállalói önkényesen korlátozták a gyülekezési szabadságukkal élni kívánó polgárokat alkotmányos alapjoguk gyakorlásában, és ezáltal bűncselekmény gyanúja is felmerülhet eljárásukkal kapcsolatban.

5. A Fővárosi Önkormányzat rendezvényéről 9 személyt állítottak elő. A televíziós tudósítások beszámolói szerint a kényszerintézkedés foganatosításakor az érintettek nem tanúsítottak olyan magatartást, amely rendbontásra, vagy annak előkészületére utalnának. Természetesen, magam is hallottam, amint füttyszóval fejezték ki számosan nemtetszésüket a főpolgármester ünnepi beszédével kapcsolatban, ám a kényszerintézkedés foganatosításakor az ünnepség már véget ért. Várom Országos Főkapitány Úr tájékoztatását, hogy milyen szempontok alapján történt meg a kényszerintézkedés foganatosítása, és ha az ünnepség megzavarása volt az indok, akkor miért nem intézkedtek korábban az eseményt biztosító rendőrök. Meg kívánom jegyezni, hogy az arc maszkkal történő eltakarása jelenleg nem minősül szabálysértésnek.

6. Juhász Gábor államtitkár úr mai tájékoztatása szerint a rendőrség több gyülekezési bejelentést elutasított, amelyek közül – idő hiányában – nem mindegyik kerülhetett el a megfelelő bírósági fórumokig. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyülekezési jog korlátozásának indokai nagy nyilvánosság előtt megismerhetőek legyenek. Így tisztelettel várom Tábornok úr tájékoztatását, hogy milyen indokokkal kerültek elutasításra a tervezett gyülekezések. Annál inkább várom a tájékoztatást, mert a sajtóhírek szerint olyan gyülekezés megtartása is meg lett tiltva, amely az irányadó bírói jogértelmezés alapján nem is bejelentés köteles.

7. A mai híradások egy súlyos rendőr-szakmai hibáról is beszámolnak. Március 15-én, este a Szent István téren néhány tucat személy demonstrációt tartott. A rendőrség felszólította őket a terület elhagyására, amit néhány perc elteltével – közvetítő igénybevételét követően – meg is tettek. Ugyanakkor az elvonulásra kijelölt területet szintén lezárták, így az elvonuló személyek a rendőri utasításnak nem tudtak eleget tenni, amelynek eredményeképpen tömegoszlatásra került sor. A jelenlévő újságírók szerint a tömegoszlatást végző rendőrök rendkívül brutálisan léptek fel, amelynek eredményeképp a két tűz közé került személyek közül sokan sérüléseket szenvedtek. Tisztelettel kérem Országos Rendőrfőkapitány Úr tájékoztatását, hogyan kerülhetett arra sor, hogy a rendőrség által elvonulásra kijelölt területet a rendőrség lezárja, és ezáltal esélyt sem ad a rendőri utasítás végrehajtására. Várom Tábornok Úr tájékoztatását azt illetően is, hogy milyen vizsgálatot indít az eseménnyel kapcsolatos vezetői felelősség megállapítására, illetve az indokolatlan és aránytalan rendőri intézkedéseket brutálisan foganatosítók személyének megállapítására.

Köszönettel: Balog Zoltán

Budapest, 2009. március 16.

A főkapitány szerint megalapozatlanok a rendőrséget ért vádak

A budapesti rendőrfőkapitány szerint megalapozatlanok a rendőrséget ért vádak. Tóth Gábor újságíróknak azt mondta: a hatóság a jogszabályokat megtartva járt el, a rendezvények rendőri biztosítása nem túlzott, hanem határozott és szabályszerű volt. Egy ügyben ugyanakkor belső vizsgálatot rendelt el: ennek azt kellene megállapítania, hogy jogszerűen bántak-e a fogdában azzal a két férfival, akiket március 15-én a Kossuth térről állítottak elő.

(hírTV, MR)