Mi is magyarok vagyunk

– Miután ismeretlenek iszlamista hangú levélben robbantással fenyegettek meg több száz magyar iskolát, közössége elhatárolódó nyilatkozatot tett közzé. Attól tartott, hogy hazai iszlamisták lehetnek az akció mögött?

– Egyáltalán nem. Eszembe sem jutott. Magyarországon azért tartom szinte lehetetlennek az ilyen akciókat, mert nincs, nem működik ismereteim szerint egyetlen terroristagyanús csoport sem. Ha tudomásom volna ilyen egyénről vagy társaságról, arról már a hatóságok is tudnának, mert magam jelezném elsőnek.

– A Magyar Iszlám Közösség teljes mellszélességgel kiáll a magyar kormány migránsellenes politikája mellett? No migrants?

– Természetesen, de azzal a kiegészítéssel, hogy no illegális migráns. Mert szerintem ha valaki jó szívvel kopogtat és megfelel a magyar kritériumoknak, azaz békés szándékú és hasznára lehet a társadalomnak, akkor azt engedjük be. De senki mást! Amit Brüsszel erőltet, abból nekünk csak hátrányunk lenne.

– Úgy, mint a magyaroknak?

– Mivel az érdekeink egybeesnek, pontosan.

– Akkor az iszlám közösség kormánypárti?

– Azzal a kiegészítéssel, hogy mi a nemzeti iszlám, a turáni iszlám képviselői vagyunk, ami azt jelenti, vértestvériség köt bennünket a török, üzbég, kazah, türkmén, kirgiz, azeri hívekhez, de hozzátéve, hogy a világon élő valamennyi muszlimot testvérünknek tekintjük.

– Hányan lehetnek a magyar muszlimok, és közülük mennyien gyakorolják hitüket?

– Becslések szerint a hazai muszlimok száma meghaladja a 60 ezret, közülük véleményem szerint minden második vallásos. Elegendő megnézni, hogy nagyobb ünnepeinken zsúfolásig megtelnek mecseteink, olyankor még az utcán is imádkoznak.

– A 2022-es népszámlálás adatai szerint a hazai muszlimok száma csak 9 ezer körül mozog.

– Az én tudtommal pedig sok ezrével dolgoznak vendégmunkások például az akkumulátor- és az autógyár építkezésein, főleg törökök, sokan vannak azok is, akik nem magyar állampolgárok, de rendelkeznek letelepedési engedéllyel, az itt tanuló diákokról nem is beszélve.

– Hol és hány mecsetről beszélünk?

– Számos más, például török, afgán és egyéb mecset is nyílt már, a mi közösségünknek öt létesítménye van az országban: Budapesten, Győrben, Debrecenben, Siklóson és Tiszalökön.

– Hányan lehetnek, akik keresztényként tértek át a muszlim vallásra?

– Úgy sejtem, közel húszezer magyar vette fel az iszlámot, akik közül sokan a házasságkötésük után más országokban élnek, főként feleségek és gyerekek, például Egyiptomban, Törökországban, lévén ők már kettős állampolgárok.

– Önt születése után a tiszalöki katolikus templomban tartották keresztvíz alá, később mégis Mekkára cserélte Rómát. Kalandvágyból, megélhetésből vagy meggyőződésből?

– Lényegében nem cseréltem, hiszen megmaradtam az egy igaz Isten hívének, és nem kalandból vagy megélhetésből, helyette egy fiatalkori felismerés terelt át az iszlámhoz. Ettől még hiszem Jézus Krisztus létezését egészen a mai napig, de…

– Én is hiszem, mégsem igazolnék muszlimnak.

– Fiatalon nekem a Szentháromság értelmezésével volt problémám ugyanis ha Jézust Istennek ismerem el, akkor két Isten létezik, sőt a Szentlélekkel együtt már három. Meggyőződésem, hogy egy Isten létezik, ő teremtette Jézust. Mi a zsidókkal ellentétben elismerjük a teremtett Krisztust, elismerjük mint földi prófétát, aki Szűz Máriától született, Isten akaratából. Döntésem óta megtaláltam a helyemet, a hitemet, és nincsen bennem semmi kényszer.

– Járt már Mekkában?

– Ohó, több mint tízszer.

– Imaszőnyeget itthonról vitt?

– Persze, de mostanában, mivel csípőprotézisem van, ülve szoktam imádkozni, ugyanis Isten adott nekünk olyan könnyítést, hogy nem csak térdelve szabad elvégezni, sőt, ha az idő alkalmatlan, elhalasztható, majd bepótolható. A lényeg, hogy a napi öt alkalmat szigorúan betartsuk. Ebből is látszik, az iszlám a béke és a tolerancia vallása, és mi ennek jegyében igyekszünk élni Magyarországon. Mi azt mondjuk, megvan a te vallásod, megvan a mi vallásunk, és mi nem térítünk köztetek erőszakkal, és nem cselekszünk semmiben ellenetekre, mert tisztelünk titeket. Sajnos léteznek olyan iszlám terroristaalakulatok, amelyek tagjai nem is hithű muszlimok, hiszen sokszor a Koránt sem ismerik, és ellene vannak Allahnak, aki azt tanítja, a vallásban nincs kényszer sem lelkileg, sem fizikálisan. A mi Béke legyen veled! köszöntésünk is ezt példázza.

– Volt szerencsém Pakisztánban járni, ahol katonai biztosítás mellett láthattam olyan téglaégető kemencét, amelyben keresztényeket égettek meg a hitük miatt.

– Nem akarom kétségbe vonni ezeknek a radikális iszlamistáknak a kegyetlenkedéseit és nem akarom védeni őket, de hadd jegyezzem meg, hogy például az oszmán birodalomban évszázadokon keresztül éltek keresztények, akikből ha így bánt volna velük a török, mára hírmondó sem maradt volna a Balkánon. Egyébként a radikális muszlimok egymást is gyilkolják, nem csak a hitetleneket.

– Mivel nyugtatná meg az embereket, hogy a hazai muszlimoktól nem kell tartani?

– Ahol béke van – ellentétben Ukrajnával vagy a Közel-Kelettel –, ott biztonság és jólét van, egészségügyi ellátás van, oktatás van, ami megteremti azt a társadalmi békét, amelyben különböző vallású emberek együtt tudnak dolgozni a közösség javára. Éppen ezért vagyunk az illegális migráció ellen, az ilyen nekünk sem hiányzik. Magyarországon muszlim terrorcselekmény eddig nem történt, és soha ne is történjen.

– Egyházuk jogelődje még 1931-ben Gül Baba néven alakult meg, majd 1949-es betiltását követően 1988 óta ismét elismert közösség. Kapnak állami támogatást?

– Az egyéni támogatók egyszázalékos jövedelemadó-befizetése a kiegészítő támogatással 30 millió forint körül mozog évente, amit az imanapokon részt vevők adományai, valamint több külföldi, például török partnerünk pénzösszegei egészítenek ki, ebből gazdálkodunk, szerényen.

– Éppen vasárnapi ebédre harangoznak, amikor innen Kisvárdára indul a vágóhídra, pénzt keresni egyháza javára.

– A Master Good nevű baromfi-feldolgozó sokmilliós tételben vállal az iszlám halal előírásainak megfelelő baromfivágást Anglia, Német- és Franciaország, valamint számos arab ország részére. A megrendelő külföldi egyházak nevében és megbízásából magam és két társam ellenőrizzük a rituálé betartását. Szívesen vállaljuk, mert a fizetségből a közösségünket támogatjuk.

– Jól gazdálkodtak, mert az idők során betelt Kozma utcai temetőjük mellett új sírkertre is lenne pénzük, mégsem találnak vagy kapnak helyet. Mi a gond?

– Évek óta járjuk a Pesthez közeli településeket, önkormányzatokat, mindenütt szívesen fogadnak, de amikor elmondjuk, miért jöttünk, akkor azonnal vagy pár nap múlva udvarias levélben kapunk elutasítást.

– Miért nem, mire hivatkoznak?

– Mert akkor mecsetet is építenénk, ami nem igaz, pénzünk sem lenne rá. Hiába győzködöm őket, a külföldi terrorcselekmények miatt muszlim nem kell nekik. A polgármesterek meg a képviselők annyira félnek a lakosság haragjától, hogy be sem terjesztik a testületek elé. Végül egy magánembertől vettünk hétezer négyzetméter külterületi földet, ami száz évre megoldaná a problémát, és amibe külföldi szponzorok segítségével kerítésre, térkövezésre már be is fektettünk több mint tízmillió forintot. Most ott áll félbehagyva, Üllő határában.

– Miért nem fejezik be?

– A település új polgármestere, aki megválasztása előtt támogatott bennünket, hivatalba lépve már csak hosszasan levelezget velünk és újabb anyagi feltételeket szab, húzza az időt. Mondja, uram, hová vigyem a holttesteket, talán a Parlament elé? Hogy mikor lesz temetőnk, csak Allah tudja. Méltatlan, hiszen a végtisztesség minden embert megillet, ráadásul nem a halottól kell félni. Neki már nincs nemzetisége, vallása, csak a lélek hajléka, a teste maradt, amit tisztességes módon el kell temetni. A muszlimok nem foglalni, élősködni, hanem boldogulni jöttek ide, le kellene számolni az előítéletekkel.

– Vagyis áttételesen önök is áldozatai azoknak a cselekményeknek, amelyeket Párizsban, Stockholmban, Münchenben és szerte a világban muszlim hittestvéreik elkövetnek?

– És sokszor ezért utasítanak el bennünket. Például megtudtuk, hogy egy óvodát bezártak, sőt eladásra is meghirdették, amikor jelentkeztünk, mégis azt a választ kaptuk, óvodának az épület már nem alkalmas, a hirdetést pedig visszavonták.

– Azt állítja, a muszlimok tisztességes magatartással, sok munkával nálunk már integrálódtak?

– Mi az, hogy integrálódtak? Kérem, mi magyarok vagyunk, nekünk nem kell integrálódni! Az anyanyelvünk magyar, a kultúránk magyar. Mi kell még? A legtöbben réges-régen tanulmányok, szakmai karrier vagy házasság útján már beilleszkedtek, dolgoznak, adót fizetnek, gyógyítanak, kereskednek, családot alapítottak. Ha azonban a kormány megengedné, akkor Brüsszel nem orvost meg mérnököt telepítene hazánkba, hanem, ki merem mondani, a selejtet, ami ellen tiltakozunk, hiszen rontaná a magyar muszlimok megítélését.

– Elsőként az iskolai fenyegetésekkel kapcsolatban jelent meg elhatárolódásuk?

– Jóval előtte levelet küldtünk az EU elnök asszonyának, amit meg is kapott, mert visszaigazolták, és amit több magyar minisztériumhoz is eljuttattunk. Ebben azt írtuk, mi lojálisak vagyunk az unióval, de a migránskvóta ügyében először le kellene ülni tárgyalni, mert az nem megy, hogy Ursuláék diktátor módjára feltesznek 1500 embert a buszokra és Pestig meg sem állnak velük. Engedtessék meg, hogy a befogadó ország válogasson, számára ki lenne hasznos, ki pedig felesleges. Ebben az idegenrendészeti folyamatban mi szívesen vállalnánk a vallási átvilágítást nagy precizitással, ami a radikális iszlám képviselőit, potenciális terroristáit illeti.

– Kapott Brüsszeltől választ?

– Ugyan már, a mai napig egyetlen sort sem! Ugyanakkor dr. Zsigmond Barna Pál parlamenti államtitkár úr fogadott és közölte, egyetért a levélben tett ajánlatunkkal.

– Nem fél, hogy a véleménye miatt megtámadják a muszlimok?

– Nálunk potenciális veszély nem fenyeget, nem is tartok tőle. Olyan már előfordult, hogy mecsetek és személy szerint én is fenyegetést kaptam, de a hatóságok azonnal közbeléptek, elfogták a gyanúsítottakat, akik hál’ Istennek már előzetesben csücsülnek. Mi továbbra is nyugodtak vagyunk, éljük a mindennapjainkat és nem akarunk elmenni innen, és nem akarunk illegális muszlimokat vagy nem muszlimokat beengedni, mert szeretjük a hazánkat. Néha mégis megkapja némelyikünk, takarodjon vissza oda, ahonnan jött.

– És ha mégis úgy hozná a sors, hogy a jelenleginél nagyobb muszlim tömegek ostromolnák meg a határt?

– Akkor a katonakorú magyar híveink azonnal jelentkeznének a hadseregbe vagy beállnának az önkéntesek közé, én is mennék velük, pedig 65 éves elmúltam. Tessék idefigyelni, a muszlim is azt mondja, a hazádat mindenáron meg kell védeni. Minket Magyarországon senki nem bánt, gyakoroljuk a vallásunkat, mecseteket tartunk nyitva, közösségi helyeken jövünk össze, és ahogy dolgozunk, úgy boldogulunk. Ha veszély fenyegeti az életünket, ugyanúgy odaállunk a magyar határra és harcolunk az országért, mint bármelyik hazáját szerető keresztény vagy zsidó ember.