Miskolcot elhagyva hirtelen megváltozik a táj. Az út egyre magasabban kanyarog. Ahogy magunk mögött hagyjuk a nagyváros lüktetését, úgy vesz erőt rajtunk valami kellemes izgalom, a szabadság mámora, ahogy az út erdők és fehér kősziklák közt kapaszkodik egyre magasabbra. Alsóhámor, Felsőhámor, Lillafüred… Elhagytuk már a Palotaszállót a Hámori tóval, és kapaszkodunk egyre felfelé a nyílegyes bükkfák között. Már csak néhány pillanatra bukkan elő az októberi égbolt kékje, ám az ilyen pillanatokban mesebeli látvány tárul elénk: a kora ősz színei felfénylenek a napsütésben.

A táj leírhatatlan szépsége és változatossága magával ragadja még az Alföld szerelmeseit is. Lillafüredtől nyolc kilométerre, 680 méter magasságban, hegyek közé ékelt völgykatlanban fekszik az a falu, amelyet kitűnő adottságainak és az ott lakók elszánt útkeresésének köszönhetően már egyre többen ismernek.

Nem csak a gombáért érdemes ellátogatni e szép helyre: országosan is példaértékű, hogy ebben a borsodi faluban közel százszázalékos a foglalkoztatottság. Ragyogó napsütés, ínycsiklandó ízek és illatok.

A kilencedik bükkszentkereszti gombafesztivál reggelén vásári kikiáltó érkezik gólyalábon, hogy beharangozza az első nagy attrakciót, a főzőversenyt. Fő és sül itt minden, mi szem-szájnak ingere. Izzó tüzek, bográcsok, óriási fakanalak. Poráczki András a parázs fölé hajol.

– Így készül a mészégető botonsültje – mutatja a botra tekert tésztát. Akkor lesz jó, ha szép pirosra sül. Rengeteg az ínyencfalat: gombamártásban érlelt vadmalac, kakukkfüves őzlábpaprikás, gombás hamburger, vörösboros vaddisznópörkölt vargányával, erdei gombás húspogácsa, tejfölös gombaragu puliszkával.

– Az idén a nagy őzlábgomba a sláger – árulja el egy gombavizsgáló. Egy percet sem pihennek, mert az erdőből újabb és újabb gombászcsapatok érkeznek a gombatúrákról. Van dolguk elég, mert körülbelül tíz százalék a mérges gombák aránya, jellemzően légyölő galóca.

A fesztivál egyik támogatója a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Miskolci régiója. A zsűri tagjai neves gasztronómiai szaktekintélyek. A zsűri elnöke Mátyás Rudolf szakács világbajnok, tagjai Repka Géza, Márkusz Péter és Vaktor Attila, akik végigkóstolják a 21 induló főztjét és a versenyen ugyancsak részt vevő szakközépiskolások munkáját szakmai tanácsokkal segítik.

– Vegye le a zöldpaprikát a puliszkáról. Nem illik rá – súgja a zsűri elnöke a miskolci Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola egyik csapatának. Cserei Lászlóné hat éve tanít a Szentpáliban. – Szinte minden versenyen részt veszünk – árulja el a tanárnő.

Járcsics Emil, a Szövetség elnöke is a fiatalok munkáját felügyeli. Egy csapat szakközépiskolás ma a Borostyán étteremben szolgálja fel a kitűnő ételeket. Ők a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola növendékei.

A kilencedik Bükkszentkereszti Gombafesztivál ma már túlzás nélkül országos rendezvény. Nemcsak Miskolcról, illetve a közeli Hernádszentandrásról, de Debrecenből, Gyöngyösről és a fővárosból is érkeztek ide vendégek, sőt alföldi falvakból, például Szarvasról is, ahol gomba nemigen terem… A falu főutcáján színes forgatag kavarog Meg lehet kóstolni és vásárolni Gyuri bácsi gyógyteáit, van som- és kökénylekvár-vásár, kecske- és juhsajt, és mindenfelé sül a tócsni, a tót krumplilángos.

Jámbor Flórián dinamikus, fiatal, energikus polgármester. 2010 óta vezeti a falut, ahol akkor nemcsak egy új korszak kezdődött, de egy új generáció is lehetőséget kapott arra, hogy új szemlélettel és új lendülettel lásson hozzá a település felvirágoztatásához. A képviselő-testület legidősebb tagja 36 éves. A testület a megalakulását követő első ülései egyikén úgy döntött, nem értékesít több ingatlant. A korábbi ciklusokban, 1998 és 2010 között ugyanis több mint 80 millió forint értékben adtak el ingatlanokat.

– A vagyonunk véges: lesznek gyerekeink, unokáink, mit hagyunk majd rájuk? – tette fel a kérdést a képviselő-testület megalakulásakor a polgármester. Ezért Bükkszentkereszt úgy döntött, hogy a vagyonfelélés helyett kihasználja kitűnő adottságait, amiben úgy tűnik, az égiek is segítik: ragyogó napsütésben rendezték meg idén immár kilencedik alkalommal a gombafesztivált, de annyian, mint tavaly vagy az idén még soha nem voltak. Több mint tízezer látogatót számoltak össze az önkéntesek.

– Az önkormányzat minden évben egy kicsivel többet tesz hozzá a rendezvényhez. A település lassan kinövi a rendezvény kereteit. Az idén már a háromszintes parkoló alatti magánterületeket is kibéreltük, hogy mindenki helyet kaphasson – számol be az előkészületekről Jámbor Flórián, aki ma már jóval derűlátóbb, mint két éve, amikor átvette a település vezetését.

– Rengeteg számlatartozás, folyószámlahitel és épp csak néhány napra elegendő tűzifamennyiség, ahonnan indulnunk kellett 2010 októberében. Azóta a hitelek jelentős részét a település visszafizette, újabb hitelt pedig nem vettünk fel – mondta a Demokratának a polgármester.

Bükkszentkereszt önkormányzata sem rendelkezésre állási hitelt, sem pályázati hitelt nem vett fel az önerőhöz, és csak olyan pályázatokon indultak el, ahol a 90-95 százalékos támogatottság eleve biztosított volt. A feszes gazdálkodásnak köszönhetően minden kiadásukat minimalizálták, az adóbevételeiket ésszerűen növelték és átcsábítottak jó néhány vállalkozót, akik áthelyezték telephelyüket Bükkszentkeresztre. Két évvel az önkormányzati választások után a közmunkaprogramnak és az új ötleteknek köszönhetően sikerült elérniük, hogy a foglalkoztatottság ebben a borsodi faluban majdnem százszázalékos… Ez valószínűleg nemcsak Borsodban, hanem az országban is egyedülálló teljesítmény.

Bükkszentkereszten nincsenek segélyért sorban álló tömegek, mert mindenki dolgozik. A bükki ember korábban mészégetésből, fuvarozásból élt, a természet zord viszonyai közepette. Később a miskolci acélipar vonzotta a munkavállalókat, ám a kilencvenes évek közepétől a település elveszítette korábbi megélhetési lehetőségeit és új utakat keresett. Sokáig nem talált magára. Magas volt a munkanélküliek aránya a faluban és a háztáji gazdaságok sem működtek, mert ezen a magaslaton a krumplin kívül nem terem meg más, az állattartás válsága pedig itt is felütötte a fejét.

Új lendületet adott a településnek a bükki füves ember, Gyuri bácsi is, akit egyre több fiatal vesz körül. Többek közt Lakatos Márk, a Gyöngyösi Károly Róbert Főiskola tanára, aki év közben gyógynövénytermesztést oktat a főiskolán. A fiatal tanár Gyuri bácsival együttműködve meghonosított egy új iparágat: a hallgatók Bükkszentkeresztre jönnek nyári gyakorlatra, hogy megtanulják a gyógynövénytermesztés, gyógynövénykertészet és feldolgozás fortélyát. Ennek az együttműködésnek az lett az eredménye, hogy Gyuri bácsi a faluban jelenleg a legnagyobb foglalkoztató: szárító- és feldolgozóüzemek teljes sorát hozta létre. A gyógynövénytermesztés mellett a turizmus hozza a legtöbb bevételt: a Bükk késő ősztől a zord télig, kora tavasztól az egyre forróbb nyarakig mindig különlegesen oxigéndús, nagyon kellemes klímával és rengeteg rendezvénnyel várja az ide látogatókat. Színvonalas szálláshelyek, hangulatos panziók és éttermek várják a vendégeket. Van is miért ide jönni: télen a szánkózás, a síelés, a lovasszán-verseny, nyáron a gyógynövénynapok, a környékbeli híres fürdők, a kellemesen hűs klíma vonzza a látogatókat. Egész évben lehet kirándulni, kerékpáros versenyek, autós rallik teszik felejthetetlenné az itt töltött napokat. Újabban már kemencés napokat is tartanak: újra beizzítják a régi mészégető kemencéket.

A falu vezetése mindent megtesz azért, hogy megtartsa a fiataljait. Minden Bükkszentkeresztre született kisbaba, amikor hazajön a kórházból, 40 ezer forintot kap ajándékba az önkormányzattól a védőnő első látogatásakor. A fiatalok kamatmentes hitelkeretét háromszázezer forintra növelték. Az idős embereket is megbecsülik: a szépkorúak 75 éves koruktól, ötévente ajándékot kapnak az önkormányzattól a születésnapjukra.

Bükkszentkereszt ma már nemcsak a téli sportok kedvelőinek népszerű üdülőhelye (a hóréteg vastagsága telente a 30-40 centimétert is tartósan eléri vagy meghaladja), a Bükk legmagasabban fekvő gyönyörű települése egész évben népszerű kirándulóhely. A szubalpesi klíma, a metszően tiszta, magaslati levegő gyógyítóan hat a légzőszervi megbetegedésekben szenvedők állapotára éppúgy, mint a pajzsmirigy-betegségekre, a vérszegénységre és csökkenti az egyes neurológiai tüneteket is.

Az egyházzal is kitűnő az együttműködés: kevesen tudják, hogy Bükkszentkereszten apácarend működik. A falu lakossága idén komoly adományokkal támogatta Böjte Csaba erdélyi árvaházát. A tél azonban nagyon zord errefelé. Nem ritka a mínusz 25 fok, a hó pedig tartósan megmarad. A télre itt nagyon komolyan fel kell készülni, a fákat azonban nem szabad kivágni. A tüzelési technikák közül errefelé a leghatékonyabbnak a széleskörűen hasznosítható faapríték bizonyul, ezért a legújabb önkormányzati beszerzés most egy olyan faaprírtó berendezés, aminek a segítségével az általános iskolát és a tornatermet az idei téltől faaprítékkal fogják fűteni.

Jámbor Flóriántól megtudjuk, hogy ez kísérlet, és nagyon bíznak benne, hogy beválik. Az apríték tárolásához az erdőgazdaságtól béreltek Rókafarmon egy 300 négyzetméteres csarnokot.

Bükkszentkereszt az utóbbi két évben olyan példaértékű fejlődésen ment keresztül, amit nemcsak a foglalkoztatottság bővülése, hanem az ingatlanárak növekedése is fémjelez. Bükkszentkereszten a válság ellenére is nőttek az ingatlanárak. Egy-egy használt hétvégi ház többet ér, mint amennyiért Miskolcon lakást lehet venni!

A képviselő-testület fiatal csapata tele van új ötletekkel: Bükkszentkereszt megtalálta a válságból vezető kiutat. Itt nincs tétlenség, mindenki sürög-forog, a vállalkozóktól az önkormányzati alkalmazottakig, az erdőgazdaságtól a gyógynövénytermesztőkig, a közmunkásoktól a buszsofőrökig. Szemét sem marad a rendezvény után. Munka, szorgalom, hit, lendület és derű. Ez hatja át Bükkszentkeresztet, amit a Jóisten egészen biztosan jókedvében teremtett.

Hernádi Zsuzsa