Mi valójában a Vatikán?

– Kezdjük a talán legismertebbel, Vatikán városállammal. Ez olyan, mint a többi állam, csak kicsi?

– Sajátos városállam, amely nem azonos a történelmi egyházi állammal. 1929. február 11-én született, amikor XI. Ince pápa és Mussolini aláírták a lateráni egyezményt. Ekkor jött létre ez a nemzetközi jogi alany, amelynek az élén áll a pápa, aki abszolút monarcha.

– Tehát egy személyben törvényalkotó, végrehajtó és bírói hatalommal?

– A montesqieu-i három hatalmi ág az ő személyében egyesül.

– Mi a Vatikán feladata? A körülbelül hatszáz állampolgárának az ügyeivel való foglalkozás és a hozzá tartozó tulajdon kezelése?

– Valójában olyan nemzetközi jogi alany, amelynek nincsenek alattvalói. Van ugyan állampolgára, de a Vatikán és az olasz állam megegyezése szerint ez csak olyasvalaki lehet, aki Vatikán állam területén lakik, valamint minden olyan magasabb rangú főpap, prelátus, érsek, bíboros, nuncius, aki hivatali működésében az Apostoli Szentszéket képviseli. Vatikán városállam lényegében az a háttér, amely lehetővé teszi, hogy működjék az Apostoli Szentszék.

– Ez a parányi terület elég hozzá?

– Az olasz állam adott volna nagyobbat is, de Vatikán városállamot XI. Piusz pápa úgy gondolta el, hogy csak akkora területet foglaljon el, ami feltétlenül szükséges az apostoli feladatok ellátásához. Úgy szól a megállapodás, hogy újra és újra lehet tárgyalni, ha valamilyen további ingatlanra, épületre van szükség. Az ötvenes években például antennák kellettek a vatikáni rádiónak. Kijelöltek egy területet Rómától északra, Santa Maria di Galeria település mellett egy mezőn, ez 1952 óta Vatikán állam része. Hozzá tartozik még három pápai bazilika, és van további közel húsz létesítmény, például Castel Gandolfóban a pápai nyári rezidencia. A Vatikán hasonló, mint egykor a sok tagra oszló feudális nagybirtokok voltak.

– Hogyan lesz valaki Vatikán állam polgára?

– Az egyik lehetőség, hogy ott születik, de az olasz állam kikötötte, hogy a fiúk csak 18 éves korukig, utána katonakötelesek lesznek. Lányok esetében is hasonló a szabály. A másik, hogy a Szentszéknél teljesít szolgálatot.

– Honnan toborzódnak Vatikán állam hivatalnokai és dolgozói?

– A pápa közvetlen szolgálatára csak rómaiakat vesznek föl, hiszen ő Róma püspöke. Hozzáteszem, ami számomra, egyházi ember számára nagyon fontos, hogy nem érsek. Az érseki tartomány, a metropólia meghatározott régiót, több, de legalább három egyházmegyét fog át, ebben van egy első püspök, archiepiscopus. Ez az intézmény a római birodalom korából, a provinciák idejéből ered. A pápa nem csupán egy régió első püspöke, hanem az egész világegyházé.

– Van a pápának püspöki hivatala?

– Igen, van, ennek az élére a pápa, Róma püspöke általános helynököt nevez ki, ő a vikárius generális. Ez nem különbözik az egyes egyházmegyék szervezeti felépítésétől, ahol szintén van általános püspöki helynök. Itt az a sajátosság, hogy bíborosi rangban van, akit segédpüspök segít a munkájában. Az ő hivatala a lateráni bazilika mellett van, az úgynevezett Vicariato, amely Nagy Konstantin óta a pápa székesegyháza. A Szent Péter-bazilika a közvélekedéssel ellentétben nem székesegyház.

– Vatikán államnak milyen a kormányzati hierarchiája?

– A pápa a szuverén, az államfő. A kormányzat feje a kormányzó (governatore), aki szintén bíboros, külön palotában székel, amit akkor építettek, amikor megkötötték a lateráni egyezményt. A governatorénak van hivatala, különféle munkatársakkal. De a governatorato nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. Azt az Apostoli Szentszék teszi.

– A Szentszéknek milyen hierarchiája van?

– Apostoli Szentszék a helyes megnevezés! Önmagában a szentszék szó félrevezető. Kisbetűvel szentszéknek nevezik az egyházmegyékben lévő jogi fórumokat, ahol például házassági semmisségi, vagy egyházfegyelmi perek folynak. Ez a püspöki szentszék. A pápai intézmény az Apostoli Szentszék, olaszul Santa Sede Apostolica.

– Azt általában tudják az emberek, hogy létezik a bíborosok testülete. Mi ez tulajdonképpen?

– A bíborosok az egyház fejedelmei. A történelem során úgy alakult, hogy bizonyos kiemelt érseki tisztségek betöltőit bíborossá nevezik ki. A katolikus uralkodók törekedtek arra, hogy legalább az országuk prímás érseke bíboros legyen.

– Az ember azt gondolná, hogy leg­alább minden olyan ország, ahol jelentős katolikus közösség él, kap egy bíborost. A valóságban nem egészen így van, egyes országokban hagyományosan többen viselik ezt a rangot, másutt egy sincs. Hogyan alakult ez ki?

– Ennek is történelmi múltja van. Itt van mindjárt Itália, alig másfél évszázada egyesült, korábban különböző államok voltak itt. A velencei pátriárka hagyományosan bíboros. Gondoljunk bele, Velence egészen Napóleonig, ezerkétszáz évig nagyhatalom volt. A nápolyi bíboros egy királyság egyházának élén állt valamikor. Hogy a firenzei nagyhercegségnek ne legyen bíborosa, olyan nincs, azokból pápák szoktak lenni! Genova, Milánó, és így tovább, sok állam volt Itáliában, mindegyiknek volt fővárosa, katolikus királya vagy hercege, aki addig nem nyugodott, amíg nem lett bíboros érseke. Manapság azért ez másképp van, ma a világban sokkal több az állam, mint mondjuk száz évvel ezelőtt.

– A bíborosok száma korlátozott…

– Nem. Növekszik a számuk. Voltak törekvések, hogy meghúzzanak egy felső határt, de végül is nem került rá sor. Most 219 bíboros van.

– Ez több, mint mondjuk száz évvel ezelőtt?

– Biztosan jóval több. Jelenleg 122 azok száma, akik még nem töltötték be a nyolcvanat, tehát pápaválasztók.

– Ezt a számot igyekeznek tartani?

– Igen, de Ferenc pápa, aki latin-amerikai, arra törekszik, hogy minden latin-amerikai országnak legyen bíborosa.

– A bíborosok egy része a világ országai­nak katolikus egyházait vezeti. A másik része, a Rómában élő bíborosok a Szentszék hivatalának élén állnak?

– Akkor vegyük sorra a Szentszék hivatalait, mert itt is sok a félreértés. Van az úgynevezett vatikáni államtitkárság, ami hasonlít a nálunk működő miniszterelnökségi hivatalra. Ennek a vezetője a bíboros államtitkár, az ő tisztsége nálunk mondjuk a miniszterelnökséget vezető miniszterének felel meg. Hozzá tartozik a tulajdonképpeni államtitkárság, amelyik például a pápához érkező leveleket kezeli. Minden levelet, ami tisztességes, bármilyen nyelven íródott, megválaszolnak. Erre minden nyelvből annyi referens van, amennyi szükséges, spanyolból, angolból például öt, németből három, pontosabban kettő és fél, én voltam a fél német és fél magyar. Az államtitkárság tehát a szentatyának az írott szava. Akit a szentatya fogad, azzal a prefektúra foglalkozik. A pápa irodája, tehát a tulajdonképpeni ősi államtitkárság az első szekció. A második az államközi kapcsolatok szekciója, ennek feladatköre a pápai diplomácia irányítása is. Az államtitkárságon túl vannak a szentszéki hivatalok, kilenc úgynevezett kongregáció, három bíróság és tizenegy pápai tanács – ezeknek a száma az elmúlt években, Ferenc pápa kúriareformja következtében, összevonások miatt csökkent –, valamint további testületek és intézmények, ezeket összefoglalóan dikasztériumoknak nevezik. A kongregációk és tanácsok élén áll egy bíboros prefektus, a második ember az érsek titkár, ilyen volt Ternyák Csaba, az egri érsek. A legfontosabb talán a hittani kongregáció, ennek volt a vezetője Ratzinger bíboros, a jelenlegi emeritus pápa. Az egyes dikasztériumok munkáját is koordinálja az államtitkárság, élén a bíboros államtitkárral. A kongregációkban és tanácsokban, amelyek a mi kuratórium szavunknak megfelelő testületek, Rómán kívüli, egyházmegyei bíborosok is tagok.

– Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy működik-e nemzeti lobbi a Vatikánban? Van olyan nézet, hogy kevés a magyar pap a pápa körül, ezért nem haladnak úgy a magyar ügyek, mint más, szerencsésebb nemzetek esetében.

– Egyszer megszámoltuk, hány magyar van szentszéki szolgálatban, volt öt. Horvát tizenhat. Hogy hány lengyel, azt nem tudtuk megszámolni. A lengyelek arra büszkék, hogy minden szentszéki hivatalban mindent el lehet intézni lengyelül. Nagy egyház, nagyon sok hivatással, legalábbis II. János Pál idejében így volt. Akkoriban Európában minden hetedik szeminarista lengyelül beszélt. Azóta más idők járnak Lengyelországban is, de még mindig összehasonlíthatatlanul más, mint Magyarország.

– Hány magyar szolgál ma?

– Három magyar pap lát ma el vatikáni szolgálatot. Pintér Gábor érsek, nuncius Hondurasban. Forró József, aki utoljára a washingtoni apostoli nunciatúrán volt tanácsos, ami azt jelenti, hogy bármikor lehet belőle érsek és nuncius. Lengyel Ervin, aki az iraki apostoli nunciatúrán első osztályú titkár, nemsokára tanácsos lehet. Tehát van három diplomatánk. Én már nyugállományban vagyok, a Vatikánban a feladatom az volt, hogy foglalkozzam a bejövő magyar levelekkel és a magyar zarándokokkal. De aztán nem jöttek a magyarok, és engem áthelyeztek a német szekcióba, onnan pedig 2002-ben különböző államtitkársági levéltárakba. Magyar munkatárs újra akkor lesz, ha lesz munkája. Tessék több életjelet mutatni! Minden szerdán szükség van például szlovák munkatársra, mert mindig be van jelentve néhány szlovák csoport. Magyarországról szervezett csoportok kevesen jönnek, amelyek mégis, azok nincsenek megszervezve. Ezenkívül több hivatás kellene, hogy ebből jusson szentszéki szolgálatra is. Kellene például több kánonjogász, olyan, aki doktorált, vagy legalább licenciátusa van, tudja a nyelvet, szeret Rómában lakni, és a püspöke elengedi.

– A Szentszék honnan toboroz egyházi munkatársakat? Hogyan válik az ember ennek az intézménynek a munkatársává?

– Ahány, annyiféleképpen. Minden egyházmegyéből szoktak Rómába küldeni kispapokat, papokat továbbképzésre. Ezek közül azok számára, akik megtanulják a nyelvet, van ambíciójuk, kapcsolataik jönnek létre, barátaik, protektoraik ajánlják őket, megnyílik egy ilyen út. De fölvetődik ilyenkor a kérdés, hogy a püspöke elengedi-e az illetőt, vagy sem. Van olyan, hogy nem engedi, mert otthon van rá szükség. Nekem úgy szokták mondani, mi a Vatikánban nem foglalkozunk azzal, hogy kinek milyen az útlevele. Szükség van-e rá, megfelel-e a követelményeknek, akarja-e, és a püspöke engedi-e, ez dönt. Ha igen, akkor az Apostoli Szentszék szolgálatába léphet.