A bíró harminc percen át olvasta fel az elsőfokú határozatot, amelynek a lényege valójában egy mondat: az ÉS-nek nem kell helyreigazítania március 11-én megjelent, Tokaji borcsaták II. című cikkét. Maga az elutasítás persze sokkal több egy szimpla jogi lépésnél, a társadalom megtévesztett felében azt az érzetet kelti, mintha az ÉS írásának minden állítása igaz volna. Toller László, az MSZP parlamenti képviselője mindjárt igyekezett is rádolgozni erre az érzetre. Felszólította Orbán Viktort, hogy vonuljon vissza a politikától, amíg nem tisztázza magát a korrupciós ügylet alól. Azt is hozzátette, hogy „ilyen korrupciógyanús ügylet még soha nem fordult elő a Magyar Köztársaság egyetlen miniszterelnökével sem”. Úgy látszik, megfeledkezett a Horn-villáról, vagy a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjáról…

Pataki Árpád bírónak óriási tapasztalata van a sajtó-helyreigazítási perekben. Ő tárgyalta az emlékezetes „Fiúk a bányában”-ügyet is, ahol ugyancsak az ÉS című hetilap próbálta bebizonyítani, milyen visszásságok történtek Orbán Viktor édesapjának kőbányája körül. Pataki akkor első fokon ugyanarra a következtetésre jutott, mint most, az ugyancsak Orbán Viktorhoz kötődő Tokaj-ügyben. A másodfokú bíróság azonban jogerősen másképpen látta és megváltoztatta az ítéletét.

Telefon Orbánnénak

Az ÉS vezetése sokszor nyilatkozott úgy, hogy megdönthetetlen bizonyítékokkal képes megvédeni a március 11-én megjelent cikk állításait. Taggyűlési jegyzőkönyveket és hiteles hangfelvételeket emlegettek, ám egyiket sem tudták letenni a bíróság asztalára. Ellenben hoztak egy sértett hölgyet, Mayer Arankát. Az asszony korábban annak a Szász Attilának volt a felesége, aki a Szárhegy Dűlő Kft. egyik tulajdonosa. A Népszabadság tudósítása szerint minden „orbánista” elsápadt a tárgyalóteremben, amikor megjelent Mayer Aranka, mint az ügy koronatanúja.

Valójában inkább az okozhatott meglepetést, hogy Pataki Árpád bíró meghallgatta egyáltalán az asszonyt. Korábban már a Demokratában is utaltunk rá, hogy a Tokaj-ügy mögött egy szerencsétlen magánéleti dráma áll. Akkor nem tárhattuk nyilvánosság elé a részleteket, most azonban maga Mayer Aranka mondott el mindent. A háromgyerekes asszony elvált Szász Attilától, és bonyodalmak keletkeztek a vagyonmegosztás körül. Az asszony felhívta Lévai Anikót, Orbán Viktor feleségét, és a jelek szerint, finoman szólva, üzleti ajánlatot tett: hasson Szász Attilára, hogy fizesse ki őt, mert különben a nyilvánossághoz fordul. Úgy tetszik, Lévai Anikó nem kapott az üzleten. Mayer Aranka pedig felkereste az ÉS szerkesztőségét.

Érthetetlen, hogy Pataki Árpád, aki mégis csak hivatásos bíró, miért sétált el e tény mellett, amely jogban járatlant emberek szerint is kimerítheti a zsarolás fogalmát.

De van itt még valami. Kiderült, hogy Mayer Aranka, aki férje ügyvédi irodájában dolgozott, feltörte annak számítógépét, s kimásolta a gépen található adatokat, beleértve az iroda ügyfeleinek adatait, a velük kapcsolatos információkat is. Állítása szerint ebben a hatalmas halmazban talált rá a Szárhegy Kft. tulajdonosi beszélgetéseinek dokumentumaira is. Elárulta, hogy átkutatta az irodát, s ott írásos változatokra, cégpapírokra lelt.

Kérdés, hogy miért hallgatta ezt jámboran Pataki Árpád bíró. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetének vezetője szerint ugyanis ügyvédi iratokat eltulajdonítani bűncselekmény. Arról nem is beszélve, hogy ezzel Mayer Aranka elkövette a személyi adatokkal való visszaélés bűntettét is.

Természetesen a baloldali sajtó azonnal Mayer Aranka mellé állt, igyekezett szimpatikussá tenni. Bolgár György sietve készített vele egy meleg hangú beszélgetést a Klub Rádióban, sőt Friderikusz Sándor is meghívta a Szólás Szabadságába. (Mindenki emlékszik rá, hogy Lendvai Ildikó és az MSZP akkori vezérkara milyen erővel és hévvel támogatta Friderikusz tévéelnöki álmait!) Friderikusz igyekezett egy elesett és kifosztott, mindenéből kiforgatott, részvétre méltó asszonynak beállítani az egykori operettszínésznőt, Mayer Arankát. Aki az első lépcsőben nem is válópert, hanem vagyonmegosztási pert indított férje ellen. Azaz mindenképpen részesedni akart. Csak ebből nőtte ki magát aztán a válóper.

Adatok a gépről

Nagyon sok az ügyben az ellentmondás. Az ÉS állításával szemben a Szárhegy Kft. tulajdonosai kijelentették, semmiféle taggyűlés sem volt a hetilap által említett három időpontban, ezekről tehát jegyzőkönyv sem készülhetett. Mayer Aranka viszont elmondta, hogy évenként legalább tízszer is találkozott a Szárhegy Kft. tulajdonosi társasága, hol egy születésnapi buli, hol pedig valamilyen más, baráti jellegű rendezvény keretében. Az összejöveteleken a közösen elfogyasztott ebéd után a Szárhegy tulajdonosai külön vonultak s a cég ügyeiről beszélgettek. Mayer Aranka szerint többször csatlakozott hozzájuk Orbán Viktor is.

Az asszony ugyanakkor elismerte, hogy sohasem hallotta, konkrétan miről folyik a szó. Nem hallotta tehát azt sem, hogy a Szárhegy Kft. a Tokaj Kereskedőház megszerzésére készült volna. Épp így nem hallotta tehát Orbán Viktor állítólagos megjegyzéseit és útmutatásait sem. Így a legfőbb bizonyíték az a számítógépről lecsent bizonytalan feljegyzés maradt, amiben sokszor a szövegfordulatok sem eléggé világosak, a neveket sem írják ki rendesen, csak szignókat használnak, és nem lehet tudni, hogy egyes részletei valóban konkrét idézetek-e vagy csak hevenyészetten odavetett emlékeztetők, esetleg a szerző saját megjegyzései, továbbgondolásai. Ráadásul mint minden számítógépes szöveg, ezek a feljegyzések is engedelmeskednek a Microsoft Word programjának. Részleteket lehet utólag kiemelni belőle, kicserélni benne, vagy beletenni. Vagyis semmit sem bizonyít.

Pataki Árpád bíró kijelentette, az adatok és vallomások alapján megállapítható, a perbeli időpontban igenis összejöttek a Szárhegy Kft. tulajdonosai és a társaság ügyeit tárgyalták. Mindegy, hogy minek nevezzük az összejövetelt. Csak az a baj, hogy ezzel a logikával egy könnyed, viccelődő baráti csevegés is hivatalos szintre emelhető. Ezen az alapon, ha egy kocsmaasztalnál valaki azt mondja, gyerekek ezt a Gyurcsányt már jól fenékbe kellene rúgni, elvihetné a társaságot a rendőrség, merényletre való szervezkedés címén.

A Szárhegy Kft. éppen azért kért helyreigazítást, mert azt kifogásolta, hogy az ÉS-taggyűléseknek, azaz hivatalos összejöveteleknek nevezte a három cikkben említett találkozót. A bíró úgy hidalta át az ellentmondást, hogy a cikk szempontjából nem tekintette lényeges elemnek, vajon tényleg taggyűlést tartott-e a Szárhegy Kft. a három időpontban, vagy sem. Pataki Árpád a Legfelsőbb Bíróság 12. számú elvi döntését követte, amely szerint egy cikk lényegtelen állításait nem szükséges helyreigazítani. Tipikus gumiszabály, hiszen képtelenség megmondani, kinek mi a lényeges.

Összemossák

A baloldali sajtó szélesen tárgyalja a történteket, újra és újra felidézi az ÉS Orbán Viktornak tulajdonított állításait, tanácsait. Szó sem esik a lényegről, hogy a Tokaj Kereskedőházat nem privatizálta a Fidesz, a baloldali kormány azonban igen. Megkezdte a cég szétbontását is. Arról sincs szó, hogy 2000-2001-ben 4 milliárd forint támogatást kapott a Tokaj Kereskedőház, hogy vásárolja fel a környéken az értékesebb szőlőtermést. Azt azonban leszögezte az Orbán-kormány, hogy a Szárhegy Kft.-től – amelynek ekkor már tagja volt Lévai Anikó – nem vehetnek egy fürtöt sem. Arról sem esik szó, hogy Lévai Anikó névértéken adta el 2005-ben a Szárhegy Kft.-ben levő üzletrészét. Nem keresett rajta egyetlen forintot sem. A kormánypárti sajtó most ahhoz a módszerhez folyamodik, hogy feltérképezi Lévai Anikó egykori üzlettársainak ügyeit. Hosszasan taglalja például Kékessy Dezső 2002-es – egyébiránt teljesen szabályos – tokaji házvásárlását. A liberális sajtó megpróbálja ezt az ügyet is az Orbán házaspár, pontosabban Lévai Anikó nyakába akasztani, noha Kékessy házvásárlásának semmi köze nincs a Szárhegy Kft.-hez.

Különös bújócska zajlik az Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc ügyeit vizsgáló bizottságban is. Az MSZP azzal vádolja a Fideszt, hogy nem akarnak embert küldeni a bizottságba. Holott Deutsch Tamás, az Országgyűlés fideszes alelnöke szerint éppen fordított a helyzet, a szocialisták nem akarnak embert küldeni. Orbán Viktor már bejelentette, természetesen odaáll a bizottság elé. Gyurcsány Ferenc azonban még nem nyilatkozott az ügyben, valósággal bujkál az számonkérés elől. Megvan ennek az oka. Lévai Anikó egyetlen forintot sem keresett a Szárhegy Dűlő Kft.-ben birtokolt üzletrészén. A Gyurcsány család vagyona viszont 200 millió forinttal gyarapodott az elmúlt két évben. Kérdés, hogy miből és hogyan. Erre kíváncsi lenne a bizottság is…