Miből sül a kenyér?

Igen, dömpingről van szó. A hivatalosnak mondott adatok szerint 2022 decemberéig, illetve ez év januárjáig 17 ezer vagonnyi ukrán gabona érkezett hazánkba. Más számítások szerint jóval többről lehet szó, hiszen legalább ennyire intenzív a beszállítás közúton is. Ráadásul a fuvarok tekintélyes része nem is az ukrán–magyar határon, hanem Szlovákia vagy Románia felől lép be az országba.

Az Európai Bizottság tavaly felfüggesztette az ukrán gabona vámkötelességét. Tette ezt azért, hogy az ukrán búza és kukorica zavartalanul eljuthasson Észak-Afrika népeihez, akiket az ukrán források lezárásával, azaz az ukrajnai kikötők orosz háborús blokádjával éhínség fenyeget. Jóllehet török közvetítéssel született egy megállapodás Kijev és Moszkva között az ukrán gabona közösen ellenőrzött vízi szállításáról, a folyamat lassú és akadozik. Az EB ezért szárazföldi humanitárius tranzitfolyosókat jelölt ki, hogy ezeken keresztül jusson el a gabona nemcsak vámeljárás, de élelmiszer-biztonsági vizsgálat és minden egyéb adminisztráció nélkül eredeti rendeltetési helyére. Mint jó szomszéd és uniós tagállam, Magyarország is átengedi területén a szállítmányokat, ebben külön is megegyezett kijevi látogatása során Novák Katalin magyar államfő az ukrán elnökkel.

Afrika messze van

Bármennyire szeretjük is a gazdákat, azt azért valljuk be, hogy nem szent emberek. Nem is kell, hogy azok legyenek, a gazdálkodás olyan, mint a futball, muszáj hozzá egy kis vagányság. Na de az már erős, a valóságtól teljesen elrugaszkodott állítás, hogy ők határoznák meg a gabona – és akkor most maradjunk a továbbiakban csak a búzánál, merthogy ebből lesz a kenyerünk – belföldi árát. Még egy jobboldali portálon is az a vád érte a termelőket, hogy nyerészkedő kedvükben a tavaly­előtti szint háromszorosára lőtték föl a búza árát. És persze ezért közelít az ezerforintos határhoz a magyar kenyér, tették hozzá. Majd jött az alig titkolt káröröm is, hogy bizony most megérkezett az olcsó ukrán gabona, ami maga lehet a megváltás a fogyasztóknak. Megérkezett, azaz nem megy tovább Afrika felé, mert egyes kereskedők megállítják a szállítmányokat.

Valójában a gabona, esetünkben a búza ára mindig is a chicagói és a párizsi tőzsde árszintjéhez igazodik. Ez pedig kétségtelenül magasra emelkedett, egyfelől azért, mert hiányzott a világpiacról a 32,2 millió tonnás ukrán termés, másfelől pedig világszerte emelkedett az energia, a vetőmag, a műtárgya, az üzemanyag, a növényvédő szerek ára, de többe kerültek immár a mezőgazdasági gépek is. A magyar búza ára 2020-ban 66 ezer forint volt tonnánként, ez 2022-ben 127 ezerre ugrott, ma pedig 130 ezer forint. Időnként járt ennél magasabban is, egyes gazdasági elemzők 140 ezer forint fölé emelkedő, hosszan tartó búzaárakat prognosztizáltak. Egyébként szó sincs magyar sajátosságról, megesett például, hogy Romániában vagy Bulgáriában még a magyarnál is jóval drágább volt a búza. Ha az okokat nézzük, akkor nemcsak az energiaválságot, illetve az orosz–ukrán háborút és az azzal kapcsolatos szankciókat kell megemlíteni, de a mindezt megelőző világméretű koronavírus-járványt is.

Világos, hogy a termelők szerették volna érvényesíteni az érdekeiket, azaz minél több búzával megjelenni az amúgy szerényebb aszályos termésükből a magas árszintű nemzetközi piacon. A kormány ezért vezette be a leginkább kiviteli kontrollnak tekinthető mechanizmust, ezzel akarta biztossá tenni a hazai másfél millió tonnás felhasználást.

Több nyilatkozó is utalt arra a médiában, hogy a magyar gazdák igyekeznek minél drágábban eladni a három hazai bioetanol-gyártónak a búzájukat. Tény, hogy a magyar bioetanol-gyártás harmadik a sorban az Európai Unióban. De nem búzával, hanem az egyébként is olcsóbb és alkalmasabb kukoricával dolgozik. Tavaly például 127 ezer forint volt a búza, és csak 119 ezer a kukorica tonnája idehaza. A magyar búzatermés 3,8 millió tonnát tett ki 2022-ben, a hagyományos eloszlás szerint ebből 1,2 millió tonna kerül a malmokba, 800 ezret használnak fel takarmányként a termelők, 300 ezer tonna lesz vetőmag, és ugyancsak 300 ezret vásárol fel az ipar. Nem bioetanol, hanem főképpen keményítő gyártására. Szakemberek elmondták ugyanis, hogy egységnyi kukoricából jóval több bioetanol nyerhető ki, mint ugyanannyi búzából, ráadásul a gyártás során a kukorica magas fehérjetartalma miatt további hasznos termékek is keletkeznek.

Sürget a tavasz

A hazai búza mai, 130 ezer forintos átlagárával szemben a beérkezett ukrán kalászos 100 ezer forintos szinten áll (tavaly még 70 ezer forint volt). A magyar búza tonnáját viszont legkevesebb 110-120 ezer forintos bekerülési költséggel lehet megtermelni. Még 2020-ban, de 2021-ben is egyetlen hektárnyi búzaföld megművelése 400 ezer forintjába került egy hazai termelőnek. Ez azonban 2022-re már 600 ezer forint felé kapaszkodott, és a szakemberek szerint lehet, hogy az idén egészen 700 ezerig emelkedik. A beáramló olcsó ukrán gabonadömping tehát azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ha a magyar gazdáknak nem sikerül rendes, világpiaci áron eladni a búzájukat, akkor már a tavaszi talajmunkákat sem tudják majd elkezdeni, és nem kevesen lesznek, akik ezért abbahagyják a gazdálkodást. Parlagon maradnak a földjeik, mert nem vállalják a ráfizetést.

Az ukrán mezőgazdaság a magyar bekerülési szint 50-60 százalékán dolgozik. Olyan növényvédő vegyszereket használ, mint például a parakvat, az acetoklór, az atrazin, a klórpirifosz, a tiametoxam, a klotianidin. Ezeket Magyarország már több évtizede betiltotta. Azt is tudni kell, hogy Ukrajna éppen a GMO-ban érdekelt nyugati nagyvállalatok nyomására feloldotta a génmódosított növények termesztésének tilalmát. És bár minden jel arra mutat, hogy a 2021-es ukrán búzatermés fertőzésmentes, 2022-ben súlyos gombatoxinjárvány söpört végig az ukrajnai gabonaföldeken.

Persze, vannak olyan magyar malmok, amelyek örülnek az olcsó ukrán búzának, de itt is akad némi probléma. A hazai szabvány szerint ugyanis csak 27 százalékos sikértartalmú lisztből szabad kenyeret és péksüteményt készíteni. Az ukrán liszt sikértartalma azonban 21-22 százalékos csupán. És amúgy sem felel meg az előírt magyar BL 55-ös követelménynek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal most vizsgálja be az ukrán búzát és az ukrán lisztet, elsősorban szermaradványokat keresve benne.

Hazánk mindenekelőtt vámintézkedésekkel védhetné a magyar búzát és a magyar piacot a dömpingáruval szemben. Dömpingről kell beszélni, mert a háborús viszonyok miatt a 2021-es, de a 2022-es termés jelentős része is Ukrajnában rekedt, nyilván gondok akadnak a tárolásával, és ez is szerepet játszhat az alacsony árában. Vannak olyan elemzők, akik az olcsó ukrán búzától a kenyér és a pékáruk árának erőteljes csökkenését várják. Csakhogy az ukrán szállítások már tavaly megindultak, de nem lett olcsóbb azóta a kenyér és a péksütemény sem.

Brüsszel betart

A 2022-es rendkívüli aszály leginkább a Kárpát-medencét sújtotta, legalább 1000-1200 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar mezőgazdaságnak. Magától értetődik, hogy a hazai termelői szervezetek és szövetségek, de maga az illetékes tárca is uniós lépéseket sürget a helyzet orvoslására. Nemcsak a magyar termelők és a magyar agrárium került nehéz helyzetbe az ukrán gabonadömping okán, de például a román, a bolgár, a szlovák, a lengyel és a cseh is. Az érintett kormányok és a mögöttük álló termelői szervezetek közös petícióban fordultak az Európai Bizottsághoz, sürgős intézkedést követelve. Többek között azt, hogy a humanitárius segítségnek szánt szállítmányok garantáltan elérjék rendeltetési helyüket és ne váljanak vámmentes áruvá, amint átlépik például a magyar határt. Ez ugyanis súlyosan sérti azt a versenysemlegességet, amire máskor oly gyakran és annyira szívesen hivatkozik Brüsszel. Emellett az ukrán szállítmányok alapos élelmiszer-biztonsági, minőségi vizsgálatát is sürgetik a felsorolt országok. Nemcsak a most érkezők esetében, de az eddig beszállított készletekben, illetve a belőlük készült lisztben is. Bár az EB jelezte, hogy maga is látja a problémát, semmilyen orvosló javaslattal sem állt elő lapzártánkig. Ellenben júniusig meghosszabbította az ukrán szállítmányok vámmentességét.