Miért nincs, ha van?
Érdekes felmérés lehetne, hogy az internetes híroldalak látogatottsága hogyan oszlik meg, de önállóan a hírportálok vagy a hírek kereséséről nincs adat. A saját, telepíthető böngészőkiegészítésén keresztül mérő http://www.alexa.com/topsites/countries/HU oldalon ötszáz internetes oldal nézettsége látható, havi rákattintás alapján. Természetesen, mint mindenhol a világon, hazánkban is vezetnek az internet forgalmának nagy részét adó speciális lapok: a Google, a Facebook és a Youtube, ám az ötödik helyen már hírportál áll, az Index. Kilencedik az Origo, 19. helyen áll a Startlap, 22. a HVG és 23. a Hír 24. Az első jobboldali média a 94. helyre felkapaszkodó Magyar Nemzet, amit megelőz a külföldről üzemeltett, szélsőjobbos Kurucinfó a 71. helyen.
Ha például megnézzük az internetezésben kevésbé járatosak számára készülő induló-oldalakat, például a Hírstartot, azt láthatjuk, hogy négy-öt szalagcímben lejárató hangnemben írnak a miniszterelnök vagy a kormány munkájáról. Szinte nincs is olyan cím, ami ennek az ellenkezőjét jelenítené meg.
A baloldali lapoknak, mint például a 168 óra vagy az ATV, láthatóan az a feladatuk, hogy kritizálják a kormány tevékenységét, kiemeljék a tévedéseket, lejárassák a legjobb elképzelést is.
A jobboldali médiának hasonlóan hangzatos címekkel, rövid és közérthető cikkekkel kellene ezt ellensúlyoznia, bemutatva a kormánydöntések valós hátterét, célját és várható következményét. Az MNO az utóbbi időben javult, megjelentek a videoriportok, a címválasztás és a cikkek érdekessége is előnyére változott. A Magyar Hírlap oldalán elsősorban közéleti, politikai hírek olvashatók, de túl sok a politológiai, valamint újságírói eszmefuttatás. Jól látható, hogy a Hír TV-nek, vagy az Echo Tv-nek nem az internetes újságírás a fő profilja. Vannak rejtőzködő identitású lapok is, például a Heti Válasz, amelyik a baloldali lapokhoz hasonló, harsogó címeivel, túlzó jelzőivel igyekszik megfogni az olvasót, aki a cikkre kattintva aztán egészen más hangnemet talál. Hasonlóan beugrató trükköt alkalmaz a Femina, amelyik kőkemény baloldali politikai írásaival kerül fel a Hírstart tophelyeire, holott a neve alapján egy női magazin lenne.
Kitta Gergely, a Századvég Alapítvány médiaüzletág-vezetője szerint az internetes médiában a baloldali fölény egyértelmű. Egy erős jobboldali hírportál hiánypótló vállalkozás lenne.
– A jobboldali médiumok online oldalai nem elég korszerűek, ebből fakadóan vannak stílusproblémák, kötöttebb a témaválasztásuk, és gyengék az általános szolgáltatások terén. Az Index vagy az Origo olyanok, mint a virtuális plázák, tájékoztatnak, szolgáltatnak és szórakoztatnak. Az odalátogatók egy része nem is a közéleti hírekért, hanem az egyéb tartalmakért megy fel ezekre az oldalakra, de a híreket nem tudja kikerülni, mert az a bejárat. Sokan különféle szolgáltatásokért, mint a levelezés, a blog, a játék, vagy a tájékozódás a legkülönfélébb témákban, például árfolyamok, receptek, autós hírek céljából mennek fel oda. Ezért nem mérhető külön, ki az, aki a közéleti hírek miatt kattint oda. Ezeknek az orgánumoknak az újságírói szabadabbak a témaválasztást illetően, és vannak kreatív, saját ötleteik.
A Hirado.hu integrált portál lenne az MTI híreiből, de nem tudja felvenni a versenyt ezekkel az oldalakkal. Ráadásul az olyan erős márkaértékkel bíró felületek, mint amilyen az Index, az Origo és a Hír24 nem csupán egy adott politikai közösség számára vonzóak – fejtegeti a szakember.
Mivel a közéleti olvasók többsége úgy informálódik, hogy a politikai hírekben azt keresi, ami megerősíti őt, mert nem akar szembekerülni saját magával, egy hírportál nem csupán a tájékoztatás miatt fontos, hanem a megerősítés miatt is. E tekintetben az erőteljesen balliberális elkötelezettségű vezető hírportálok óriási tömegeket képesek nap mint nap megerősíteni kormányellenes felfogásukban, de ami még fontosabb, talán még nagyobb tömeget képesek elbizonytalanítani a tendenciózusan romboló hírekkel.
– Egy erős jobboldali hírportálnak meglenne a helye a magyar médiapiacon, még akkor is, ha az internet a közéleti hírfogyasztás terén egyelőre az utolsó helyen szerepel az alap-médiaeszközök versenyében. Ennek leginkább az az oka, hogy a nagy pártok választói főként az idősebb korosztályból kerülnek ki. A Fidesz és az MSZP társadalmi beágyazottsága sokrétű. A pártok nem célcsoportokra, hanem minden választóra koncentrálnak, ezért szívesebben nyúlnak a tradicionális médiához a tömegek elérése érdekében. Nem mondok újdonságot azzal, hogy az internet dinamikusan fejlődik, és a fiatalok körében a legfontosabb információforrás, ez a korcsoport ugyanakkor a választók következő generációját adja – mondja Kitta Gergely.
Az ideálisan jó megoldás egy az Indexhez hasonló olyan komplex portál létrehozása lenne, ami a jelenleg szétszórt, szekértáborokba merevedett jobboldali internetes médiumokat szinergikus egységbe tudná összerendezni. Ahol egy kattintásra lehetne találni híreket, családi, építkezési, autóvezetési, sportolási és egyéb tartalmakat, blogokat és más megnyilvánulásokat a horgászattól a nagycsaládosok életformájáig. Pontosan úgy, ahogy a balliberális oldalon sok pénzből, a szélsőjobb oldalon kevesebből ezt már évtizede kirobbanó sikerrel csinálják.
Brockhauser Edit
