Migránsgettók és GM-gabona

A kormányfő a Kossuth Rádiónak adott múlt pénteki interjújában beszélt arról, hogy Magyarország az unió migránspolitikájával kapcsolatban egyvalamit kér: ne erőszakoljanak hazánkra olyan politikát, amely a nyugati tagállamokat tönkretette. „Nem akarunk mini-Gázákat Budapest kerületeiben, meg terrortámadásokat, meg bandaháborúkat” – mondta Orbán Viktor. Megkérdeztük Szikra Leventét, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét, hogy áll most a kötelező betelepítési kvóta elfogadásának ügye, és mit tartalmaz az a brüsszeli javaslat, amely migránsgettók létrehozására kötelezné hazánkat.

Az elemző válaszában elmondta, jelenleg úgynevezett trialógus zajlik, azaz a bizottság, a tanács és az Európai Parlament egyeztet a javaslat tartalmáról, és a megállapodás után kerülhet sor a szavazásra.

– A javaslat kvóta szerint szeretné szétosztani a tagállamok között az érkező migránsokat, valamint pénzbüntetéssel sújtaná azokat az országokat, amelyek nem kívánják átvenni a rájuk eső részt. Ami a gettókat illeti, a tagállamoknak olyan befogadóközpontokat kellene létrehozniuk a területükön, amelyekben menedékkérők ezreit szállásolnák el. A legfőbb probléma ezzel az, hogy így máris az unió területén belül vannak a bevándorlók, és tapasztalatból tudjuk, hogy aki már itt van, azt szinte lehetetlen vagy nagyon nehéz kitoloncolni. Németországban például több mint kétszázezer olyan migráns tartózkodik jelenleg is, aki ellen jogerős kiutasítási határozat van érvényben, mégsem sikerült végrehajtani – mondta Szikra Levente.

A szakértő szerint a migrációs válságot csak a külső határok védelmével lehet kezelni, aki pedig menekültstátust kíván kérni, attól meg kellene követelni, hogy az unió területén kívül adja be a kérelmét. Mert amíg az európai külső határok nem állnak védelem alatt, és bárki szabadon bejöhet, a migrációs válság megoldatlan marad.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációvezetője a Demokratának elmondta, Magyarország minden brüsszeli támadás ellenére évek óta sikeresen érvényesíti a jogi és a fizikai határzárat, megakadályozva illegális migránsok tömegének beözönlését nemcsak hazánk, de az Európa Unió területére is.

– A brüsszeli bürokrácia vezetői rácáfolnak arra az ókori görög bölcsességre, hogy kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni: nem akarják felismerni elhibázott migrációs politikájuk súlyos következményeit. Az utóbbi időben újra példátlan erejű migrációs nyomás nehezedik Európára. A migrációs paktummal Brüsszel az illegális bevándorlást bátorító és a terrorveszélyt szétterítő döntést akar keresztülverni a tagállamokon, azt a politikát akarja ránk erőltetni, amelyik a nyugat-európai országokat már tönkretette. Ennek a csomagnak a legvérlázítóbb eleme a kötelező be- és áttelepítési kvóta. Még azt is elő akarják írni, hogy hozzunk létre tömegszállásokat, amelyek migránsgettókat eredményeznének. Ennek a következetes elutasításához fontos a magyar polgárok újabb akaratnyilvánítása a nemzeti konzultáción, mert így olyan eszközzel ruházzák fel a magyar kormányt, amit még Brüsszel sem tud figyelmen kívül hagyni – fejtette ki a politikus.

Felvetésünkre, miszerint a lengyelországi belpolitikai változások miatt hazánk egyedül maradhat az unióban bevándorláspárti politikát elutasító álláspontjával, Deutsch Tamás elmondta, Magyarország 2015-től hosszú éveken át egyedül utasította el az illegális migrációt az EU-ban.

– Bár csendestársaink a folyosókon rendre igazat adtak nekünk, a döntéshozatalnál aztán engedve a brüsszeli nyomásnak, azért később voltak olyan tagállamok is, amelyek valóban mellénk álltak. Ám ha kell, akár egyedüliként is ellenszegülünk a brüsszeli politikának. Több tagállam azt várja a kvótarendszertől, hogy majd megoldja az elhibázott migrációs politikájukból fakadó gondjaikat, de előbb-utóbb úgyis kiderül, hogy a rendszer működésképtelen, és rájönnek, nemhogy nem oldja meg, de még inkább súlyosbítja a problémákat. Ezért gondolom, hogy nem fogunk az unióban egyedül maradni.

Veszélyes gabona

A nemzeti konzultáción az ukrán gabona ügyéről is elmondhatjuk véleményünket. Az Európai Bizottság szeptemberben úgy döntött, nem hosszabbítja meg az ukrán gabonafélék 2023 tavasza óta fennálló behozatali tilalmát. A brüsszeli testület bejelentését követően Magyarország a hazai gazdák és fogyasztók érdekeinek védelme céljából nemzeti hatáskörben továbbra is érvényben tartja, illetve szélesebb termékkörre terjesztette ki a szóban forgó tilalmat.

Deutsch Tamás kérdésünkre, miszerint Brüsszel előírhatja-e hazánknak, hogy oldja fel az ukrán gabonaimport tilalmát, azt válaszolta, bízik még a valódi európai jogállamiságban, az EU az uniós jog alapján ugyanis nem kötelezheti erre hazánkat még akkor sem, ha láthatjuk, hogy Brüsszel mindent erőből próbál keresztülvinni.

– A háború kitörése után az ukrán gabona szárazföldi szállítási csatornái megnyíltak Európa felé, hogy a gabona Európán át eljusson a világ legszegényebb régióiba. A génmódosított és az Európai Unióból kitiltott vegyszerekkel kezelt ukrán gabona kilencvenhét százaléka azonban Európában maradt, megrogyasztva a térség gabonapiacát és a termelőket. Ebben a vis maior helyzetben szinte könyörögni kellett az Európai Bizottságnak, hogy végre egyszer védje meg az európai polgárok, az európai gazdák érdekeit is. Persze csak ideig-óráig tett így, majd rövid időn belül visszavonta az ukrán gabona forgalmazására vonatkozó tilalmat, így a térség országai saját hatáskörben voltak kénytelenek intézkedni.

A helyzetre vonatkozó uniós jogszabályok teljesen világosak: az Európai Bizottságnak az európai agrárgazdaságot védő intézkedéseket kellene minden esetben hoznia. Szikra Levente ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban működött egy uniós tilalom az ukrán gabona korlátlan beáramlását illetően, nemrég azonban Brüsszel annak ellenére vonta vissza ezt a szabályt, hogy sok közép-európai ország, köztük Magyarország is határozottan kérte fenntartását.

– A leginkább érintett országoknak így nem volt más választásuk, mint hogy saját hatáskörben vezessenek be behozatali tilalmat, ami nem vonatkozik arra az esetre, ha csak átszállítják a gabonát. Az országok felelősek a saját gazdáik védelméért, és hazánk is ennek megfelelően jár el. Az unió vezetése azonban ahelyett, hogy képviselné a tagállamok polgárainak érdekeit, kritizálta az intézkedést, és még kötelezettségszegési eljárással is megfenyegette az érintett tagállamokat – mondta az elemző.

Idő előtt belépnének

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten jelentette be, hogy megkezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. A nemzeti konzultáción a magyarok arról is véleményt mondhatnak, egyetértenek-e ezzel a döntéssel. Szijjártó Péter szerint Ukrajna csatlakozási tárgyalásai tekintetében semmilyen előrelépés nem időszerű, hiszen így a háború jönne be Európába. Joggal merül fel a kérdés, vajon miért erőlteti Brüsszel Ukrajna uniós csatlakozását.

Szikra Levente a Demokratának kifejtette, a csatlakozási folyamat hosszú évekig tartó, nehéz tárgyalássorozat; aki be akar lépni az unióba, annak sok változást kell bevezetnie a jogrendszerében, ideértve a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogainak megfelelő biztosítását és a korrupció elleni hatékony fellépést is. Ez két olyan terület, amelyekben Ukrajnának még sok tennivalója akad. Úgy látja, a többi tagjelölttel szemben igazságtalan lenne, ha Ukrajna kedvezményes és gyorsított elbánásban részesülne, hiszen több ország, például Szerbia vagy Mon­te­negró évek óta tárgyal és dolgozik azért, hogy megfeleljen a feltételeknek, ráadásul Ukrajnánál sokkal közelebb állnak a csatlakozási követelmények teljesítéséhez.

Deutsch Tamás Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban arra emlékeztetett, az Európai Bizottság hosszas vizsgálat után megállapította, nincsenek még meg a feltételei az ukrán csatlakozás előkészítésének, ennek ellenére az Európai Bizottság elnöke azt javasolta az Európai Tanácsnak, hogy döntsenek a tárgyalások megkezdése mellett.

– Ukrajnában a háború miatt a legalapvetőbb feltételek sem teljesülnek ehhez; a miniszterelnököt idézve olyan messze van Ukrajna a csatlakozási tárgyalások megkezdésétől, mint Makó Jeruzsálemtől, ezért Von der Leyen javaslata legalább annyira abszurd, mint egy Monty Pyton-jelenet – mondta lapunknak Deutsch Tamás.

A nemzeti konzultáció a demokratikus véleménynyilvánítás lényeges intézménye, amelyet a brüsszeli bürokraták és a dollárbaloldal politikusai rendre kritizálnak ugyan, de valójában csak irigykednek rá, és folyamatosan próbálják lemásolni. Deutsch Tamás lapunknak kifejtette, miközben a milliós részvétellel zajló magyarországi nemzeti konzultációkat ócsárolják és kicsinylik, addig az Európai Bizottság konzultációin a több mint háromszázmillió uniós választópolgár közül ha néhány ezren hajlandóak véleményt nyilvánítani, már demokratikus örömtüzeket gyújtanak.

A népszavazás, a parlamenti választás és a nemzeti konzultáció mind a közös cselekvés képességét adja Magyarországnak. A magyar kormányfő szerint az előttünk álló hónapok legnagyobb küzdelme, valamint az EP-választások egyik tétje, hogy a rossz döntéseket hozó brüsszeli politikát leváltsák. Ennek a küzdelemnek egyik fontos eszköze lesz a nemzeti konzultáción kapott felhatalmazás. Pluszpénz Ukrajnának

A kormányfő idézett interjújában kifejtette, az orosz–ukrán háború tönkreteszi Európát, ezért Magyarország nem támogatta a fegyverküldést, és most is ellenzi, hogy a magyar adófizetők pénze Ukrajnában kössön ki. Úgy fogalmazott, „humanitárius segítséget szívesen adunk, hiszen mi is emberből vagyunk, van szívünk, keresztény ország vagyunk”, azonban „az, hogy mi tartsuk el az ukrán államot, hogy a mi pénzünkből vett fegyverekkel harcoljanak”, az Magyarországra nézve nagyon súlyos, a gazdasági csőddel egyenlő következményekkel járna. Menczer Tamás külügyi államtitkár pedig közösségi oldalán közzétett videójában hívta fel a figyelmet arra, hogy Brüsszel újabb ötvenmilliárd euróval akarja támogatni északkeleti szomszédunkat, és ezt a pénzt a tagállamokkal akarja kifizettetni, ezért Magyarországtól is pluszbefizetéseket kér. A nemzeti konzultáción arra is választ adhatunk, támogassa-e hazánk Ukrajnát ilyen módon is.

Felvetődik a kérdés, vajon meddig bírja még az unió költségvetése a háborúban álló ország támogatását, és ez közvetve milyen terheket ró Magyarországra. Szikra Levente kérdésünkre elmondta, az EU költségvetése már rég nem nem képes fedezni Ukrajna pénzügyi támogatását, ezért szeretne Brüsszel további befizetéseket kérni a tagállamoktól e célra, illetve ismét felmerült a közös hitelfelvétel lehetősége.

– A tagállami befizetések növelésével nemcsak az a gond, hogy a szankciók okozta válság miatt a legtöbb nemzeti költségvetésre túl nagy terhet róna, de az is, hogy Brüsszel valójában tartozik a tagállamoknak. Például Magyarország és Lengyelország továbbra sem kapja meg a neki járó forrásokat, de mégis elvárja tőlük a bizottság, hogy többet fizessenek a közösbe. Ez egyáltalán nem fogadható el. A közös hitelfelvétel még rosszabb elképzelés, hiszen a tagállamok önállóságának további csökkenését jelentené – magyarázta Szikra Levente. Emlékeztetve arra, hogy amikor a koronavírus miatti helyreállítási alapot létrehozta az EU, a tagállamok ígéretet kaptak, hogy egyszeri alkalomról van szó. Szerinte ennek betartása lenne a helyes irány.

Deutsch Tamás lapunknak kijelentette, egyértelműen megbukott az EU ukrán–orosz háborúval kapcsolatos stratégiája, ezért sürgős újratervezésre van szükség a nemzeti konzultáció által felvetett kérdések alapján.

– Az Oroszország elleni szankciók az európai bürokrácia egyes képviselői szerint is súlyosabb károkat okoztak az uniónak, az uniós tagországok nemzetgazdaságának, mint magának Oroszországnak. Nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem hozták közelebb a háború végét, sőt a jelenlegi helyzet alapján sokkal valószínűbb a hosszan elnyúló, eszkalálódó konfliktus. Megbukott a teljesen ellen­őrizhetetlen és minden feltétel nélküli anyagi támogatás stratégiája, mint ahogy a fegyvervásárlást támogató politika is. Az Ukrajnának eddig nyújtott katonai támogatás összege már meghaladja a 80 milliárd eurót. Teljes nonszensznek tartom, hogy Brüsszel a tagállami befizetésekből még további 50 millió eurót kérjen.