Mikroadományokból félmilliárd

Az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tavaly október elején egyhangú szavazással rendelte el a baloldali pártok többmilliárdos amerikai kampányfinanszírozásával kapcsolatos titkosszolgálati vizsgálatot, majd nem sokkal később a magyar szolgálatok vezetői a bizottság elé tárták első két jelentésüket. Az előző kettőből kiderült, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester volt tanácsadója, Korányi Dávid által irányított amerikai szervezet, az Action for Democracy (AfD) a 2022-es országgyűlési választások kampányában összesen 1,8 milliárd forintot utalt át a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM). Ebből az összegből az MMM március és július között mintegy 1,4 milliárdot juttatott a Bajnai Gordon volt miniszterelnökhöz köthető Dat­Adat-csoportnak. Az AfD azonban nem csak Márki-Zay mozgalmát pénzelte. Az Ezalényeg.hu című baloldali portál mögött álló Oraculum 2020 Kft. egymilliárd forintot, a DatAdat közvetlenül is 148 milliót, míg a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 millió forintot kapott az amerikai szervezettől. Mindez azt jelenti – állapítja meg a jelentés –, hogy az AfD több mint hárommilliárd forinttal támogatta az érintett szervezeteket, továbbá a fenti baloldali portál egy svájci bejegyzésű alapítványtól közel 900 milliót is kapott.

Fantommozgalom

A DatAdat Professional Kft. – amelynek tulajdonosi körében jelen van Bajnai Gordon volt miniszterelnök; Szigetvári Viktor, az Együtt párt alapítója; Ficsor Ádám, a Bajnai-kormány titokminisztere; Dessewffy Tibor, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc korábbi tanácsadója – az egyesült ellenzék kampányában részt vevő szervezetektől összesen 3,3 milliárd forint értékben kapott megrendeléseket.

A múlt héten közzétett jelentésből kiderül, a DatAdat Professional Kft. számlaforgalmi adatai szerint a 99 Mozgalom 616,5 millió forint értékben is rendelt szolgáltatást a Bajnai Gordonhoz köthető cégtől. A megrendelések fedezetéül az egyesület számlájára érkezett pénzösszeg szolgált, amely egyetlen befizetőtől, Perjés Gábortól, a Párbeszéd politikusától származik. Perjés Gábor – aki dolgozott annál a Wallis nevű cégcsoportnál, amelynek 2000 és 2005 között Bajnai Gordon volt a vezérigazgatója – tizenkilenc alkalommal összesen 506 millió forintot fizetett be a számlára, a tranzakciók nagy része valutában valósult meg. A jelentés szerint 2021. augusztus 30. és 2022. szeptember 15. között „összesen 917 695 euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán”. Mivel az utalások nagysága többször meghaladta az ötvenmillió forintot, meglehetősen sántít Karácsony Gergely állítása, miszerint mikroadományokból sikerült volna összegyűjteni a fenti összeget. „Az egyesület a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zárt adománygyűjtő láda útján gyűjtött mikroadományokat. Ezeket az adományokat az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára a jogszabályi követelményekkel össz­hangban” – magyarázkodott a főpolgármester közösségi oldalán. Cinikusan megjegyezte, az adományok között nem volt sem dollár, sem rubel. Emlékezetes, Korányi Dávid a botrány első két körében azzal is takarózott, hogy a külföldön élő magyarok mikroadományaiból gyűltek össze a milliárdok, miközben az amerikai szervezetnek összesen tizenegy személy adta össze a hárommilliárd forintot.

Karácsony Gergely 2021 májusában jelentette be, hogy elindul az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Ekkor közölte azt is, hogy létrehoztak egy pártok felett álló mozgalmat is, amelynek számos, a balliberális oldalhoz köthető értelmiségi – Alföldi Róbert, Ángyán József, Bod Péter Ákos, Bojár Gábor, Elek István, Ferge Zsuzsa, Hajós András, Haraszti Miklós, Jordán Tamás, Kenedi János, Kukorelly Endre, Osvárt Andrea, Pogátsa Zoltán, Tarr Béla – a tagja. A szervezet fő célját úgy fogalmazta meg, hogy „a mai kiváltságosok köré berendezett ország helyett mindenkinek esélyt, mindenkinek jövőt, boldog életet kínáló hazát” teremtenek. A 99 Mozgalom elnevezése pedig onnan ered, hogy az ország kilencvenkilenc százalékának érdekeit szeretnék képviselni a leggazdagabb egy százalék helyett. Egy rövid programot is megfogalmaztak a szociális jóvátételről, az igazságos gazdaságpolitikáról, a vidéki Magyarország felemelkedéséről, az európai színvonalú egészségügyről és a korrupció elleni harcról. A mozgalom azonban hamar eltűnt a politikai színtérről, hiszen még a Face­bookon sem tudtak ezernél több kedvelőt begyűjteni. Összehasonlításképp: a hasonló profilú, Dobrev Klárát népszerűsítő Europálya nevű oldalt tizenháromezren követték. Ezért volt meglepő, amikor a Karácsony Gergelyt támogató ernyőszervezet a 2022-es választások után nyilvánosságra hozta, hogy a Face­book­kal kapcsolatos hirdetésekre 140 millió forintot költöttek. Vajon hogyan gyűjthetett össze egy látogatottság nélküli oldal félmilliárd forintnyi adományt úgy, hogy sem a honlapon, sem a Facebookon nem reklámozták az adománygyűjtést?

Nemzetbiztonsági kockázat

Amikor a főpolgármester a baloldali előválasztás második fordulójában csak a második helyen végzett, és vita kezdődött a visszalépésekről, Márki-Zay Péter kijelentette, hogy tudomása szerint Karácsony Gergely ötszázmillió forintból kampányolt. A főpolgármester ezt tagadta, mint ahogy a mai napig hallgat a támogatók kilétéről is. Amikor Karácsony visszalépett Márki-Zay javára, a főpolgármester mögött álló külföldi gyökerű hátország azonnal felsorakozott a hódmezővásárhelyi polgármester mögé. Ezt maga Márki-Zay Péter vallotta be, amikor arról beszélt, hogy kampánykérdésekben nem ő döntött, hanem azok a magyar és amerikai kampányszakértők, akiket a Karácsony-stábból örökölt.

Amikor 2022 augusztusában Márki-Zay Péter megemlítette, hogy sok száz millió forintot kaptak a kampányra külföldről, Karácsony Gergely hallgatott arról is, hogy az ő előválasztási kampányát is támogatta-e az Action for Democracy. Ennek gyanúja több mint megalapozott, hiszen a 99 Mozgalom szerepelt az AfD támogatotti listáján, de ahogy a botrány egyre terebélyesedett, törölték onnan.

Kovács Zoltán András, a Nemzeti Információs Központ főigazgatója a jelentésben úgy fogalmazott, hogy „a jelenleg rendelkezésre álló információk feldolgozása, elemzése és értékelése alapján a 2022. évi magyarországi parlamenti választásokon elindult egységes ellenzék támogatását, egyben a választás eredményének befolyásolását egy koherens működési modell szerint tevékenykedő, az adatbázis-építésben, az adatgyűjtésben, a kampánytechnológiák alkalmazásában, valamint jogi és kampánytanácsadásban jártas, erre specializálódott, profitorientált, innovációs ökoszisztéma végezte”. Kifejtette, a nemzetbiztonsági kockázatot az jelenti, ha Magyarország sorsáról „olyan szereplők dönthetnek, akik jelentős részben külföldi támogatásokból tehetnek szert a választók támogatására, a választói akaratot befolyásoló képességre”, miközben döntéseikkel nem nekik, hanem a forrásokat biztosító szervezeteknek, személyeknek, érdekcsoportoknak tartoznak elszámolással.

Mit kértek cserébe?

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója bejelentette, az illetékes hatóságokhoz fordulnak, és megkérdezik, érkezett-e bejelentés a hatósághoz pénzmosás gyanújának ügyében. Hollik István hozzátette, azt tudjuk, hogy durván beavatkoztak a magyar választásokba, és a dollárbaloldal törvénytelenül külföldi támogatást fogadott el, azt viszont még mindig nem tudni, honnan jöttek ezek a pénzek. Az ügyben a NAV korábban költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást, az Állami Számvevőszék pedig több mint hárommilliárd forintos büntetést szabna ki a hat ellenzéki pártra tiltott pártfinanszírozás miatt. A külföldi támogatás, amely a Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül érkezett az ellenzéki pártok kampányára, egy az egyben túllépte a jogszerűen költhető kampánykeretet, ami súlyos jogkövetkezményekkel járhat. Az ÁSZ jelentése szerint mivel a hat párt és az MMM a kampányban közös rendezvényeket tartott, közös plakátokat, közös logót és egységes választási szlogeneket használt, az MMM „kampányhoz kapcsolódó tevékenysége és költései alkalmasak voltak a választási kampány és a választások befolyásolására”.

A 99 Mozgalom finanszírozása szóba került a Fővárosi Közgyűlés múlt szerdai ülésén is. Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakciójának vezetője arra szólította fel a főpolgármestert, ha nincs takargatnivalója, akkor javasolja az ügyben vizsgálóbizottság felállítását, mert szerinte a „mikroadomány sztorit élő ember nem veszi be”.

– Nem lenne egyszerűbb tisztességesen bevallani, hogy Soros György és a magyarországi belpolitikába külföldről beavatkozni kívánó erők pénzét használták a választások során?” – szegezte a kérdést Karácsony Gergelynek, aki szerint a titkosszolgálati jelentés nem igazolja, hogy törvénytelenség történt volna. Orbán Viktor miniszterelnök a második titkos­szol­gá­la­ti jelentés nyilvánosságra kerülése után kifejtette, nem az ügy jogi része a legsúlyosabb, hiszen ahogy fogalmazott, azt majd a jogászok eldöntik, hogy történt-e törvénytelenség. Szerinte az igazi kérdés az, hogy aki az ország vezetője akar lenni és külföldről fogad el pénzt, vajon mit ígért a támogatásért cserébe.