Nem tenne jót se nekem, se a pártnak, ha hatalmi ambícióim lennének. Ha én lennék a párt elnöke, akkor sem lenne jobb a helyzet” – nyilatkozta saját esélyeiről Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, aki szavai ellenére a szocialisták áprilisi bukása után egyre inkább magához ragadja a kezdeményezést a párton belül, kritizálja, korholja saját frakcióját és az új kormányt.

„A párttagság ki fog ja kényszeríteni, hogy még az önkormányzati választások előtt teljes tisztújítás legyen. A választási vereség után a pártnak nincs koncepciója, a felmerülő kérdésekre hiányoznak a válaszok, a frakció pedig nem mer konfrontálódni. Amit most csinálunk, ebből nem a pártszakadás fog következni, ebből erózió fog keletkezni. A szocialista pártban nincs semmi olyan mostanság, ami politikailag egyértelmű, izgalmas, vonzó, reményt adó. Önmagunk butaságát megmagyarázó szartúrás zajlik” – jellemezte ékes stílusban a szocialisták jelenét az azt nagymértékben előidéző Gyurcsány.

„A népszerűség jön-megy. Hogy valaki napi húsz órában minden sejtjével éljen, lobogjon és első számú vezető legyen, ahhoz pokoli belső erő kell. Ma a tűz helyett inkább erős felelősségérzet van bennem” – mondja egy szendergő tűzhányó szerénységével a jelenleg „a progresszív baloldal intellektuális, kulturális és szellemi hátterét” a Táncsics Alapítványon keresztül építgető Gyurcsány. Az úgymond erőforrások nélküli, kiürült MSZP rendbetételét ugyanakkor hosszabb folyamatnak tartja, amelyben nyilvánvalóan saját magának szánja a „sorsfordító” szerepet.

Aktivitásának növekedésére számtalan jel utal. Negyvenoldalas dolgozatot írt a balliberális bukás okairól, és hozzá méltó módon rejtélyesen nyilvánosságra került hangfelvételeken trágárságokkal fűszerezve ostorozza övéit, saját erőszakosságát övéibe próbálva átültetni, erőszakosabb fellépésre buzdítja őket a kormány ellen. A kapcsolat.hu portálon vezetett blogjában szinte naponta támadja a Fidesz-kormányt.

A bukott szocialista kormányfő, aki ma is úgy véli, élete beszédét mondta el Őszödön, azzal vádolja a Fideszt, hogy senki nem adott neki felhatalmazást új alkotmány megalkotására.

Gyurcsány, aki a 2006-os választások alkalmával hatalmas hazugságok, kormányzati dezinformációk és a költségvetés meghamisítása, a valós adatok elhallgatása révén nyilván kimagasló véleményformáló lehet a „kinek mire van felhatalmazása” kérdés megválaszolásában, egyszerűen vezeti le állítását. Szerinte új alkotmány nem szerepel a Fidesz választási programjában, csak a kormányprogramban, ezért a Fidesznek nincs is felhatalmazása ilyet alkotni, mivel „átverte” a választókat. Gyurcsány szerint az alkotmány az országé, nem a kormánypárté, és a polgárok nem kértek új alkotmányt a Fidesztől, ezért bármilyen új alkotmányhoz népszavazás szükséges, ami megerősíti vagy elveti azt. Gyurcsány, a népszavazások tegnapi ellensége, aki fénykorában az Országos Választási Bizottságba delegált funkcionáriusain keresztül hosszú hónapokig akadályozta a szociális népszavazást, ma már elfeledkezik arról, hogy a kétharmados választói akarat egyben felhatalmazás is a kétharmados törvények ügyének kezelésére.

„Nekünk pedig a majdan elkészülő javaslat alapján kell eldöntenünk, hogy mi lesz az álláspontunk. Az alapján, hogy mit fog tartalmazni az alkotmánytervezet. Nem zsigerből elutasítani, vagy nem automatikusan támogatni. Majd eldöntjük attól függően, hogy erősíti-e a polgárok szabadságát, a demokratikus berendezkedést, a rendet, az országot. Majd eldöntjük…” – írta blogjában Gyurcsány, aki az Alkotmánybíróság döntései alapján mindenkinél többször ütközött az alkotmány betűjébe és szellemébe.

„Nehéz olvasmány, mert nincsenek benne képek” – oktatta évekkel ezelőtt az alkotmány mibenlétéről a liberális Kuncze Gábor akkori szövetségesét, Medgyessy Pétert, midőn az a Fidesz és az MSZP közös listáját szorgalmazta az európai parlamenti választásokon. Minden jel szerint ezek a mondatok Gyurcsányra 2010-ben is illenek. Egy kiszivárgott hangfelvétel szerint Gyurcsány párttársai előtt már őszödi önmagát idézve sokkal fesztelenebbül fogalmazott: „Nem lehet majd szakmai alapon hozzátenni a Fidesz alkotmányához, gyerekek! Nem lesznek módosító javaslataink, sem szakmai viták, mert minden bizonnyal azt kell kikényszeríteni, hogy ez az alkotmány egy népszavazás után léphessen életbe. Nem módosító indítványokat nyújtunk be alapvetően a Fidesz indítványához, hanem egy alapvetően alternatív irányt képviselve megpróbáljuk megverni ezt az alkotmánykoncepciót. Politikai értelemben nem tudjuk másképp megverni, csak kinn az utcán.”

Kinn az utcán! És a rendőrökkel mi lesz? Mintha 2006 nyara és ősze nem is lett volna, Gyurcsány blogbejegyzésének valóságtartalmát megcáfolva nem szakmai alapú vitát akar az új alkotmányról, hanem utcai tüntetések erőszakos cselekményeivel „megverni az utcán” a Fidesz-kormányt. Igazán nemes gondolat…

A bukott pártvezér egyébként leteremtette párttársait a Trianon-emléknap kapcsán is, amelyet az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánított.

„Módosító indítványok helyett el kellett volna utasítani a törvényjavaslatot” – fogalmazott sommásan Gyurcsány, aki a 2004-es népszavazási ellenkampány egykori szellemi vezetőjeként természetesen a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvény ellen szavazott a parlamentben.

„A kettős állampolgárság nem fér bele a szocialisták értékrendjébe” – közölte, kifejtve, mit ért „szocialista értékrend” alatt: „Minden választási kampányban előkerülnek korrupciós ügyek, csak a szocialisták rendetlenebbek a többi pártnál, ezért ők ebbe bele is buktak” – magyarul, lehet korrupt valaki, csak ne bukjon meg. A Fidesz gazdasági akciótervével kapcsolatban, amelyet a piac jól fogadott, annyit mondott, „egyelőre nem terveket látok, hanem zavart, butaságot szerteszét.”

„Nem volt törvényszerű, hogy vereséget szenvedjünk. De majdnem. Talán nem pont így, nem pont ekkorát, de benne volt a pakliban. Ez akkor most felmentés? Amolyan magyarázkodás? Nem. Mert a vereség nem a véletlenekből, nem ármánykodásból, nem ellenséges összeesküvésből fakadt (bár az utóbbit kivéve, volt benne ez is, az is), hanem önmagunkból, a Magyar Szocialista Pártból, a nyolc év kormányzásából, az ország állapotából. És mielőtt még elfelejteném: önmagunkból, belőlünk, vezető politikusokból és természetesen belőlem is.”

Gyurcsány Ferenc ezekkel a szavakkal vezette fel negyvenoldalas tanulmányát a bukásról, saját szerepéről. A tanulmány, amelyet alkotója rögtön vitára is bocsátott, Medgyessy Pétert a meg nem értett, mérsékelt hangvételű, kiegyezésre törekvő politikus képében láttatja, de az ő nyakába varrja a 2002 utáni megszorítások felelősségét, mondván, a száznapos program okozta a gazdasági kényszerpályát, amelyen neki kellett végigmennie. Gyurcsány utolérhetetlen teljesítménynek állítja be saját ténykedését. „Ezért alkottunk törvényt az esélyegyenlőségről, utasítottuk el az iskolai szegregációt, küzdöttünk az idegenellenesség, az antiszemitizmus, a cigányellenesség ellen. Ezért védtük a munkavállalók, a nők, a melegek jogait, ezért erősítettük a fogyasztóvédelmet.”

Arra a tanulmány már nem tér ki, hogy az idegenellenességgel folytatott harc során Szlovákiában magyarokat vertek és aláznak meg ma is, az iskolai szegregációt, romapártiságot a Katapult Mentor Program mára elítélt vezetője, Borovszky Tímea és a „liberális jogvédő” Mohácsi Viktória ténykedése fémjelzi, az antiszemitizmus elleni küzdelem során az MSZP-s Zuschlag röhögött a Dunába lőtt zsidókon, a cigányellenesség felszámolása során agyonverték Szögi Lajos tanárt és Marian Cozma kézilabdázót, a fogyasztóvédelem mézhamisítási botrányokat és helikopterről megfigyelt szőlőmunkásokat jelentett, a melegek jogainak védelme pedig papi ruhában obszcén mozdulatokat végző homoszexuális felvonulók jogos felháborodást kiváltó vonulása lett.

Gyurcsány az utóbbi napokban blogjában új vádakat fogalmazott meg. „Bunkerkormánya van az országnak” – állította a kordon-demokrácia atyja, mert szerinte az új kabinet a gazdasági akcióterv bejelentését eredményező háromnapos lovasberényi értekezlet során úgymond titkos ülést tartott, ráadásul Gyurcsány szerint a gazdasági irányvonal sem helyes, mert csak az volt megfelelő eljárás, ahogyan a szocialisták viszonyultak a megszorításokhoz. Gyurcsány egy másik bejegyzésében azt is állítja, hogy a szegényebb rétegek fognak rajtaveszteni a 16 százalékos adókulcson, Orbán Viktor a gazdagok pártjára állt, és a gazdasági akciótervben Kóka Jánost is megszégyenítő liberális javaslatdömping, „adóügyi parasztvakítás” folyik.

Gyurcsány Ferenc, a politikai hazugság bukott megtestesítője most az ideologizáló népvezér szerepét kívánja magára ölteni. A megosztott, támogatóit vesztett, az áprilisi választásokon elszenvedett mélyütéstől kábultan heverő Magyar Szocialista Párt elbizonytalanodott politikusainak kórusa előtt Gyurcsány Ferenc legújabb hősi szerepének domborítására készül. Ő tudja ugyanis a legjobban, hogy a bírósági számonkérést nem úszhatja meg. Ezért előremenekül, s egy új Dimitrovnak, a szocialista eszme megkésett ideológusának szeretné beállítani magát, nem közbűntényes, hanem politikai áldozatnak, tudván azt is, hogy a bíróság előtt ez a hősszerep felmentést nem hoz, mert ott a tényeket nézik, de a baloldali közvélemény előtti felmagasztosulást talán igen. Ezért ír, publikál, üzenget ilyen szenvedélyesen.

Gyurcsány Ferenc már új szerepére, a perre készül. Hiszen Milosevicsnek is majdnem bejött…

Udvarhelyi István