Az MSZP visszarepül a hetvenes évekbe

Elkezdődött… A múlt hét végén Budapesten tartotta országos kampánynyitóját az MSZP. Gyurcsány Ferenc mindenáron győzni akar, hiszen a párt választási veresége a fejébe kerülhet. Most vizsgázik ugyanis megszorító politikája. Bukás esetén ugyanaz a sors vár rá, mint atyai pártfogójára és elődjére, Medgyessy Péterre.

Gyorsan túlesett a nagygyűlés az önkormányzati választásokkal kapcsolatos formaságokon. A felszólalások egyike sem okozott meglepetést, a pódiumra hívott polgármesterek és polgármesterjelöltek további támogatásokat kértek a kormánytól, hogy a saját hatalmukkal együtt megtarthassák, illetve újra megteremthessék az MSZP hatalmát is az általuk irányított településeken. Ha ide vesszük Szili Katalin korábban Salgótarjánban elmondott kampánybeszédét is, akkor látható, hogy a szocialisták legfőbb választási szlogenje most is az, hogy csak az a település jár jól, amelyik MSZP-s jelöltekre szavaz. Hiszen egy MSZP-s önkormányzat jobban megérteti magát a szintén MSZP-s kormánnyal, mint egy másik.

Összesen 3800 jelöltet állít rajthoz majd az október 1-jei választáson a szocialista párt. Hiller István pártelnök szerint a mérkőzés egyedül elfogadható eredménye a győzelem. Azt, hogy a párt reményeit jelentősen gyengítik a Gyurcsány-csomag megszorításai, az MSZP 31 százalékra olvadt népszerűségi indexe, több szocialista politikus sem veszi komolyan. Hiller István szerint ugyanis az önkormányzati választások nem a párt és a kormány politikájáról szólnak, hanem a helyi jelöltek egyéniségéről, kisugárzásáról, hiteléről.

Ezt nyilatkozta korábban Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője, s ezt nyilatkozta a gyűlésen a Demokratának Mandur László, a párt elnökségi tagja is, csak annyit árnyalt ezen, hogy a megszorítások következtében elmarad a 2002-es őszi diadal, annál mindenképpen mérsékeltebb lesz a győzelem.

A gyűlésen az MSZP vezetése példaként állította a jelöltek elé legsikeresebb polgármestereit, Káli Józsefet Miskolcról, Csabai Lászlónét Nyíregyházáról, Gedei Józsefet Jászberényből. Úgy tűnt, Káli fél október 1-jétől, egyébként egyedül az ő hangjából csendült ki némi aggodalom. Kiszámíthatóságot, a lakossági terhek mérséklését kérte a kormánytól, figyelmeztetve arra, hogy a miskolciak felélték már háztartásuk utolsó tartalékait. Káli úgy vélte, hasznos lenne, ha a kormány éppen a városnak szánt támogatásokból gyorsan dobna most valamit a mérleg másik serpenyőjébe is. Csabai Lászlóné magabiztosabb volt, hosszan sorolta a nyíregyházi fejlesztéseket, csak azt nem tette hozzá, hogy mindeközben eladósodott a város, duplájára nőtt a hitelállomány, amely napjainkban már meghaladja a 6 milliárd forintot is. Gedei József szavai is csak úgy duzzadtak az önbizalomtól. Elmondta, hogy egy uniós felmérés szerint minden tekintetben Magyarország áll a legjobban az újonnan felvett tagországok közül. Itt a legjobbak a feltételek a gazdasági növekedéshez is, amelynek a jövőbeni mértékét 3 százalékra becsüli.

Molnár Gyula budapesti XI. kerületi polgármester, az MSZP fővárosi elnöke Demszky Gábor támogatására buzdította a nagygyűlést. Elismerte ugyanakkor, hogy az MSZP és az SZDSZ együttműködése nem szerelmi házasság. Bár Molnár Gyula többször cáfolta, hogy adott esetben elfogadná Demszky Gábor mellett a főpolgármester-helyettesi posztot, most azt mondta a Demokratának, hogy október 1-je után visszatérhet az MSZP és az SZDSZ a kérdésre.

Gyurcsány Ferenc felszólalása számított az országos kampánynyitó legfőbb szenzációjának. Annál is inkább, mert a párt emblematikus figurái közül most szinte senki sem kapott meghívót, illetve megszólalási lehetőséget. Hiányzott Horn Gyula, hiányzott Medgyessy Péter, hiányzott Szili Katalin és hiányzott a választmány elnöke, Simon Gábor is.

Gyurcsány Ferenc nem sokat foglalkozott az önkormányzatokkal, amit elmondott, az a megszorítások hosszú, több mint egyórás védőbeszéde volt. Lényege a változtatások szükségessége, elkerülhetetlensége. Gyurcsány Ferenc keresetlen egyszerűséggel Szent Istvánhoz hasonlította saját magát, aki szintén nagyon népszerűtlen volt, amikor a kereszténység útjára vezette a magyarságot. Illeszkedve az új Európához. De előkerült Mátyás király és Károly Róbert neve is, akik Gyurcsány Ferenc megfogalmazása szerint saját környezetükkel is szembekerültek, amikor végigverekedték államátalakító reformjaikat. Gyurcsány Ferenc most áldozatot követelt az ország népétől, mondván napjaink politikája nem a ma élőkről szól, hanem a haza jövőjéről, egy modern, korszerű, győztes Magyarországról. Egyúttal szemléletváltozást is követelt. Vagyis a megértését annak, hogy a szolidaritásnak és a támogatásoknak is megvannak a határaik. Az elmúlt két év az állam szociális szerepvállalásának kiterjesztéséről szólt – közölte -, a következő négy év viszont nem erről szól majd.

Gyurcsányon érezni lehetett, inkább a hatásos fordulatokra törekedett, mintsem a tények tiszteletére, s egy tiszta logikai ív felépítésére. Feltűnően sokszor használta a „haza” szót, miközben egy globalizálódó világhoz akarta kapcsolni Magyarországot. Ellentmondás az is, hogy nyíltságot, őszinte beszédet követelt a bajokról, a megszorításokról, a párt választási kampányában viszont még ő volt az, aki dübörgő gazdaságról szónokolt a katasztrofális pénzügyi helyzet, az egyre növekvő államadósság feltárása helyett. Gyurcsány patetikusan jelentette ki, a jövőt készül megmenteni a megszorításokkal.

Érdekes volt hallani azt is, miért van szükség a tandíj bevezetésére. Gyurcsány Ferenc szerint az ő idejében 100 fiatalból csak 19, most viszont 100-ból 50 jár főiskolára, egyetemre. A kabinet tervbe vette a főiskolák és az egyetemek magánosítását, ennek pedig nem a sovány állami támogatások és fejpénzek, hanem a vastagra szabott tandíj mellett van értelme a befektetők számára.

Különös volt az a bizonyítási kísérlet is, amelyet több nagy, falra vetített grafikon kíséretében adott elő Gyurcsány Ferenc. Mindezzel a Fidesz megszorítás-ellenes érveit szerette volna szétrobbantani. Eszerint nincs összefüggés a bérterhek csökkentése és a foglalkoztatottság növelése között, káros a minimálbér emelése a gazdaságra nézve, és semmilyen eredményt nem ért el annak idején a Fidesz gazdaságélénkítő programja, a Széchenyi-terv, hiába javasolják most az újbóli bevezetését.

Gyurcsány Ferenc feszült és ideges volt. Több fogalmazási és ragozási probléma is árulkodott erről. Olyan, mint például hogy „jól megy valakinek a szénája…” Gyurcsány a központosítás jegyében nemcsak az elnöki posztot akarja megszerezni, de Juhász Ferenc alelnök vezényletével átszervezteti a pártot is. Ez a gyakorlatban a régi apparátus megszüntetését, és egy új, már Gyurcsány Ferenc által meghatározott, sokszorosan megosztott és átszabdalt forma létrehozását jelentené. Névváltoztatással együtt, bár erről azt mondta Kapolyi László, az SZDP elnöke a Demokratának a gyűlés előtt, hogy az MSZP csak a szociáldemokraták beleegyezésével veheti fel szociáldemokrata nevet, mert az jogszerűen is védett.

S. F.