Minden eddiginél fontosabb békemenet lesz október 23-án

A CÖF–CÖKA által immár tizenegyedik alkalommal szervezett békemenet az orosz–ukrán háború kitörése óta a harmadik, ami még jelentősebbé teszi a részvételt a kormány békepárti politikája mellett. A gyülekező reggel 9 órakor kezdődik a budapesti Elvis Presley téren, a menet pedig 11 órakor indul, hogy a Margit hídon, a Nyugati téren és az Alkotmány utcán keresztül megérkezzen a Kossuth térre.

Orbán Viktor: Magyarország a béke oldalán áll

A miniszterelnök az elmúlt évek október 23-i beszédeiben rendre hangsúlyozta, hogy Magyarország a béke és a függetlenség mellett áll. „Magyarországért és a magyar szabadságért most azzal tehetjük a legtöbbet, hogy nem veszünk részt mások háborújában” – fogalmazott Orbán Viktor tavalyi beszédében.

A békemenet tétje óriási

Bayer Zsolt, a CÖF–CÖKA szóvivője és a békemenet egyik kezdeményezője emlékeztetett arra, hogy a legelső békemenethez hasonló jelentőségű lehet az idei is. „Európa vezetői szinten mindenáron háborúba akarnak lépni. Alig maradt józan hang, ami ennek szembe megy. Ennek a józan hangnak a képviselője a magyar miniszterelnök” – mondta Bayer. Szerinte ma már az unió vezetői odáig jutottak, hogy „köztörvényes bűnözők mentelmi jogát is képesek fenntartani”.
„Október 23-án a magyar nemzet fellázadt a Szovjetunió ellen. Most az Európai Unió viselkedik velünk tűrhetetlen módon” – tette hozzá.

Több százezres tömegek vonulnak évről évre

Az első békemenetet 2012-ben tartották, és azóta minden alkalommal hatalmas tömegek álltak ki a nemzeti kormány és a béke mellett. A rendezvények listája impozáns:

Ezeken rendre több százezer ember vett részt, nemcsak Magyarországról, hanem a határon túlról és Lengyelországból is.

A kormány melletti kiállás

A 2012-es első békemeneten mintegy négyszázezer ember demonstrált a hazai és nemzetközi támadások kereszttüzébe került Orbán-kormány mellett – ilyen nagyságú tömeg korábban még soha nem állt ki regnáló kormányért. A 2014-es választások előtt megrendezett békemenet a szervezők szerint „minden idők legnagyobbja volt”, és hozzájárult a Fidesz második kétharmados győzelméhez.

A 2018-as, majd a 2021-es menetek is óriási tömegeket mozgattak meg. A 2021-es békemeneten a résztvevők a 2006-os rendőrterror áldozataira is emlékeztek, Orbán Viktor pedig itt is világossá tette: Magyarország a béke oldalán áll.

A háború árnyékában

A 2022-es békemenet az orosz–ukrán háború kitörése után zajlott. A résztvevők akkor egyértelmű üzenetet küldtek: Magyarország nem akar belesodródni a háborúba, és nem küld fegyvereket vagy katonákat a frontra. „Amióta létezik közös magyar nemzeti emlékezet, mindig ugyanazt akartuk: legyen béke, szabadság és egyetértés. A békéhez, a szabadsághoz és az egyetértéshez erőre van szükség” – mondta a miniszterelnök.

A legutóbbi, 2024-es békemenet ismét a háború árnyékában zajlott, és szintén az európai parlamenti választások előtt. „Csak akkor maradhatunk ki a háborúból, ha a magyar választók megerősítik a kormányt. Csak akkor maradhat ki Magyarország a háborúból, ha miénk lesz Európa legnagyobb választási győzelme” – fogalmazott Orbán Viktor.

Most dőlhet el a jövő

A békemeneteket hagyományosan sorsfordító pillanatokban rendezik, amikor a nemzet jövője a tét. Fél évvel a következő választások előtt az idei menet különösen fontos üzenetet hordoz:

a magyaroknak most kell világosan kimondaniuk, hogy a béke és a kormány oldalán állnak.

Orbán Viktor a Harcosok Klubjában közzétett bejegyzésében jelezte, hogy már készül az ünnepi beszédére, amelyet a menet végén, 13 órakor mond el a Kossuth téren.

„Október 23-án csatlakozzon Ön is a békemenethez, és mutassuk meg együtt, hogy Magyarország a béke szigete!” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette: „Legyünk ott minél többen. A többség a béke oldalán áll, többen leszünk, mint a brüsszeli háborús meneten.”