Minden tizedik fogvatartott embercsempész

Rétvári Bence úgy fogalmazott: „ma már a magyar börtönökben lévő fogvatartottaknak több mint 10 százaléka embercsempész”. A körülbelül 19 ezer fogvatartott közül több mint 2 ezer embercsempész – mondta. Hozzátette: ez mutatja azt, hogy milyen nagymértékű az embercsempészet része a hazai bűnözésben.

A politikus közölte: az ilyesfajta bűncselekmények miatt fogvatartottak elsöprő többsége, 88 százaléka nem magyar állampolgár. Ez a fogvatartásban is „nagyon sok nehézséget” és többletfeleadatot jelent – mutatott rá.

Rétvári Bence kiemelte: „Magyarországon soha nem látott mértékben vannak embercsempészek a börtönökben”.

Az illegális migráció „óriási terhelést jelent” azon országok számára, amelyek az illegális migráció útvonalán vannak – hangsúlyozta.

Rétvári Bence közölte, az illegális bevándorlók száma egyre emelkedik: tavaly több mint két és félszer annyian próbálták átlépni a magyar déli határt mint az azt megelőző évben. Az idén júliusig már többen próbáltak illegálisan átlépni a határon, mint tavaly egész évben.

Az idén már több mint 900 embercsempészt fogtak el, akik egyre agresszívabbak – mondta Rétvári Bence. Emlékeztett arra, hogy Szabadkánál már lövöldözés is volt, amikor bandaháború alakult ki az embercsempész csoportok között. A tűzharcnak a sebesültek mellett halálos áldozata is volt.

Rétvári Bence beszélt arról is, hogy az embercsempészek a „szervezett bűnözés részei”, embereket akár be is csapnak a kibocsátó országokban és próbálják őket Európába csábítani, de hát „a brüsszeli vezetők igen nagy segítséget nyújtanak nekik, hiszen folyamatosan egy migrációs útvonalnak a biztonságosabbá tételéről (…) és az illegális migránsoknak a kvóták szerinti elosztásáról beszélnek”.

Fontos lenne, hogy Európa vezetői észbe kapjanak, megpróbálják megállítani és nem pedig megszervezni az illegális migrációt – mondta az államtitkár.

Schmehl János vezérőrnagy kiemelte: az elmúlt években szembesültek azzal, hogy az embercsempészettel összefüggő bűncselekmények elkövetőinek a száma „folyamatosan és szignifikánsan nő”, ma már minden tizedik rab tartozik ebbe a körbe.

Számos kihívással kellett szembenézniük amiatt, hogy ezen fogvatartottak jelentős része nem magyar állampolgár. A börtönpopuláció összetétele is számottevően változott meg – mondta Schmehl János, majd közölte: az említett növekedés 617 százalékos.

Ilyen nagymértékű növekedést 33 évnyi pályafutása alatt nem látott egy adott elkövetői körhöz kapcsolódó fogvatartotti populáció esetében – jegyezte meg.

Schmehl János beszámolt arról is, hogy Szegeden a fogvatartotti állomány 22 százaléka érintett volt az embercsempészetben. Ez azt jelenti, hogy a Csillagban minden ötödik rab tartozik ebbe a körbe – mondta.

A vezérőrnagy közölte, 19-20 százalékos az arány Szombathelyen, Kiskunhalason, Pálhalmán és a fővárosi büntetés-végrehajtási intézetben.

Az érintett fogvatartottak magas száma jelenleg letartóztatását tölti és jellemzően börtönfokozatú szabadságvesztést szabnak ki rájuk. A jogerős fogvatartottak közül legtöbben 2 és 10 év közötti büntetésüket töltik – mondta hozzátéve: esetükben más kapcsolódó bűncselekmények is vannak, például erőszakos, súlyos bűncselekmények.

Két ember életfogytig tartó szabadságvesztését tölti közülük.

Schmehl János kitért arra is, hogy az érintett rabok elhelyezése és kezelése nem csupán nyelvi, hanem ideológiai, vallási hovatartozásuk okán is plusz terhet ró a magyar büntetés-végrehajtási szervezetre.

A főként külföldi állampolgárságú embercsempészek határokon átnyúló bűnözés sajátosságainak megfelelően szervezettek, céljuk a zárt és hierarchikusan felépülő bűnözői kooperáció fenntartása akár a börtönkörülmények között is – mondta, majd hozzátette: ezt nyilván sikertelenül próbálják megvalósítani.

Schmehl János kiemelte azt is: fontos feladatuk a társszervek támogatásával az egyes esetleges radikalizációs folyamatok időben történő felismerése, feltérképezése és hatékony prevenciója.